Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítésével, a jobb szakvélemények iránti igénnyel indokolta az igazságügyi szakértőkről szóló törvényjavaslat elkészítését a szaktárca államtitkára expozéjában az Országgyűlésben.

Az igazságügyi szakértők a bíróság, a közjegyzők és más hatóságok szakértelmét pótolják, de az ítélkező funkciót még részben sem vehetik át – hangsúlyozta Völner Pál, hozzátéve: a gyakorlatban jelentkező anomáliákat próbálták kiküszöbölni a széleskörű egyeztetésen átesett előterjesztéssel.

Az államtitkár szerint a jelenleg kétszintű struktúrában működő kamara nem tudja betölteni funkcióját, nem volt megfelelő minőségbiztosítás, az etikai eljárásokat sem kezelte a szervezet megfelelően.

A szakértők megfelelő tudását biztosítja az 1-3 éves jelölti idő, ami legalább 50 ügyben való részvétellel is teljesíthető. Garanciális szabályokkal létrejön a fegyelmi eljárások rendszere, kisebb súlyú ügyekben ugyanakkor a kamara maga állapíthat meg szankciókat. A fegyelmi eljárásban a bejelentő is részt vehet – mutatott rá –, ugyanakkor a vesztes fél bosszúját kizárandó, eljárási díjat is kiszabnak.

Az igazságügyi szakértőknek negyedévente kell statisztikai adatokat szolgáltatniuk munkájukról, így a jövőbeli jogszabályok a gyakorlati tapasztalatokra alapozhatók.

A jelenleg kétszintű kamarai rendszer fokozatosan válik egyszintűvé, és a köztestület kiadásainak fedezésére bevezetik a kamarai költségátalányt – közölte Völner Pál.

(MTI)