A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) sem mentes az alól, hogy indokolni köteles a határozatait – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter egy brüsszeli konferencián 2015. március 26-án.

Az Európa Tanács (ET) miniszteri bizottságának soros belga elnöksége arról szervezett kétnapos eszmecserét az ET-tagországok igazságügyi tárcavezetőinek részvételével, hogy milyen mértékben hajtják végre az érintett országok az ET égisze alatt működő igazságszolgáltatási fórum, az EJEB ítéleteit.

Trócsányi László bírálta a strasbourgi bíróságot, és elmondta, hogy amikor például egy tagállam 25-30 oldalas, alaposan megírt fellebbezéssel fordul a Nagytanácshoz, alkalmasint kétsoros választ kap arról, hogy  fellebbezést elutasították. De ugyanígy járnak magánszemélyek is, akiknek a beadványát nem hajlandó az EJEB befogadni.

„A tisztességes eljáráshoz való jog az EJEB-et is köti, a határozatokat meg kell indokolni" – mondta Trócsányi, és megjegyezte: a függő ügyek esetleg nagy száma sem mentesíti a bíróságot ezen kötelezettsége alól.

A magyar miniszter kitért az úgynevezett „csoportos ügyek" problémájára is. Ilyenek például a börtönügyek, amelyeknek komoly költségvetési kihatásuk van. Trócsányi szerint ha egy tagállamnak nehézségei adódnak – például a börtönviszonyokat illetően –, akkor sokkal jobb lenne, ha egymást követő tárgyalások sorozata helyett az Európa Tanács és a tagállam közösen megnézné, mennyi időn belül lehet megoldani a problémát.

Az Európa Tanács 47 országot tömörítő – az Európai Unió intézményrendszerétől teljesen különálló – szervezet, amely elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesítése érdekében tevékenykedik. Bírósága, az EJEB olyan ügyekben járhat el, amelyekben a panaszos minden jogi lehetőséget kimerített saját hazájában, és állítása szerint sérelmet szenvedett az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglalt valamelyik joga.

A brüsszeli tanácskozás alkalmából közzétett statisztikai adatok szerint 2013 és 2014 között csökkent az EJEB által Magyarországgal szemben megítélt kártérítések összege. A magyar állammal szemben 2013-ban még 1 millió 126 ezer euró, tavaly már csak 750 ezer euró kártérítést ítéltek meg Strasbourgban.

A legnagyobb fizető 2013-ban Olaszország volt, 71 millió eurós kártérítési kötelezettséggel. Abban az évben Oroszországot még csak 4 millió euró kártérítési kötelezettséggel sújtották. 2014-ben a helyzet alaposan megváltozott: Olaszország „mindössze" 29,5 millió erejéig „gyűjtött be" pénzügyi elmarasztalást, Oroszországra viszont 1880 millió eurós kártérítési kötelezettség zúdult.

Jogi szempontból nem kevésbé releváns mutató a függő ügyek száma, mármint az érintett ország részéről történő végrehajtás – és nem az ügy strasbourgi bírósági elintézése – szempontjából. Magyarország vonatkozásában 2013-ban 35, 2014-ben 37 ügy volt függőben.

E tekintetben Oroszország és Törökország van versenyben az elsőségért. 2013-ban a törökök a maguk 188 függő ügyével még „vezettek" a 172 ilyen ügyet számláló Oroszország előtt, tavaly azonban már 187 függő ügyük volt az oroszoknak, és 168 a törököknek. Mögöttük Ukrajna következik, 2013-ban 127, 2014-ben 135 függő üggyel.

Trócsányi László a brüsszeli tanácskozáson kétoldalú megbeszélést folytatott a belga, illetve a szerb igazságügyi miniszterrel. Az MTI tudósítójának elmondta, a belga szaktárcánál hasonló munka folyik, mint Magyarországon, korszerűsítik a polgári és a büntető eljárásjogi kódexet. Erről, valamint a végrehajtói és az igazságügyi szakértői rendszerről, valamint a magáncsőd intézményéről folytattak eszmecserét.

Másfelől – tette hozzá a magyar miniszter – Szerbiával stratégiai együttműködés folyik több területen. Magyarországon az igazságügyi minisztérium látja el az olyan uniós vonatkozású teendőket, mint például az ország képviselete az Európai Bíróság előtt, vagy éppen a kötelezettségszegési eljárások kezelése. E vonatkozásban a magyar fél felajánlotta, hogy átadja szaktudását az EU-csatlakozásra törekvő Szerbiának.

Április végéről egy éven át havonta tartanak majd ilyen jellegű konzultációkat – közölte Trócsányi László.

(Igazságügyi Minisztérium/MTI)