Magyarország jogi kérdésként kezeli a kvótakeresetet, jogi érveket hoz fel az ügyben az Európai Bíróság előtt – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának 2016. december 20-i ülésén.
Trócsányi László kiemelte: a kérdésben van egy politikai diskurzus, de a bíróság előtt politikai érvekkel nem lehet nyerni, ezért csokorba szedték a jogi érveket. A munkához nemzetközi szakértők segítségét is igénybe veszik, mert precedensértékű ügyről van szó – tette hozzá.
Az Igazságügyi Minisztériumon belül fontos feladatként jelölte meg a jogharmonizációt, a részvételt az uniós jogalkotásban és az Európai Bíróság előtti képviseletet.
A jogharmonizációval kapcsolatban elmondta: feladatuk megvizsgálni, hogy a készülő magyar jogszabályok megfelelnek-e az uniós jognak, valamint koordinálni az uniós jog magyarországi implementációját. Idén 1849 jogi aktust fogadott el az EU, de nem mindegyik kerül a nemzeti parlamentek elé – magyarázta. Hozzátette: az uniós rendelkezéseket abból a szempontból vizsgálják meg, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvének megfelelnek-e.
A tárcavezető az uniós jogalkotást illetően közölte: az igazságügyi tanács témái között idén kiemelkedő jelentőségű volt az európai ügyészséggel kapcsolatos kérdéskör, az áfacsalások elleni erőfeszítések és a digitális egységes piaci stratégia. A tanácsülések egyik fő jövőbeli témája várhatóan a kiberbűnözés elleni harc lesz, de a követező, máltai soros EU-elnökség feladata lesz a futó ügyek folytatása, lehetőség szerinti lezárása is – vélekedett.
Firtl Mátyás (KDNP) kérdésére Trócsányi László közölte: az Európai Bíróság előtt a kvótaperben hivatkozni fognak arra, hogy az áthelyezési mechanizmus eddig nem bizonyult hatékonynak. Viszont a közelmúltban Európában történt terrorcselekmények – bár borzasztóak –, „legfeljebb csak tudat alatt” befolyásolhatják a bírákat – mondta.
Józsa István (MSZP) és Firtl Mátyás az európai ügyészséggel kapcsolatos érdeklődésére az igazságügyi miniszter kifejtette: egyértelmű, hogy a korrupcióval szemben küzdeni kell, de már van két szervezet erre a célra, és ha most egy újabbat hoznának létre, idő kellene ahhoz, mire az elkezdheti a munkáját. Nem biztos, hogy újabb szervezetre van szükség, inkább például az unió csalás elleni hivatalának (OLAF) munkáját kellene hatékonyabbá tenni – mutatott rá.
Trócsányi László úgy vélte, az embereknek elegük van abból, hogy folyamatosan azt látják, az EU szorosabb integrációt szorgalmaz. Az uniónak jobban oda kellene figyelnie arra, mit gondolnak az emberek a működéséről – tette hozzá.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke azt vetette fel, hogy többen azért kritizálták Magyarországot, mert meglátásuk szerint nem az európai jognak megfelelően bánik a migránsokkal. Trócsányi László azt mondta, nincs olyan eljárás, amely komoly fenntartást jelentene Magyarországnak, és nem egy magyar, hanem egy egész Európát érintő ügyről van szó.
(MTI)
