Itt az ideje annak, hogy a tisztességes eljárást kiterjesszük a sértettre, a sértett eljárási jogaira is – jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter 2015. február 23-án Budapesten, a bűncselekmények áldozatainak napja alkalmából tartott szakmai konferencián.
A miniszter hangsúlyozta: amikor a kormány azt mondja, hogy az áldozatok oldalán áll, akkor nem populista jelszót hajtogat. Az új büntetőeljárási szabályok kidolgozása során a tisztességes eljáráshoz fűződő garanciák nem gyengülhetnek – fűzte hozzá.
Trócsányi László rámutatott: az új büntetőeljárás koncepciója, amelyet a kormány a közelmúltban fogadott el, kimondja, hogy a sértettek érdekeinek védelmére a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az új törvénynek a sértettek védelmét és a sértettek érdekeinek érvényesítését minden lehetséges eszközzel támogatnia kell. Olyan eljárási szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy az eljáró hatóságok a sértettekkel a lehető legkíméletesebb módon járjanak el.
Közölte, a sértett eljárási jogait megerősítik. A helyreállító igazságszolgáltatás intézményeinek, például a büntetőjogi mediációnak (közvetítésnek) is nagyobb teret kell engedni – mondta Trócsányi László. Kifejtette: adott esetben ez a bűnmegelőzés érdekeit is jobban szolgálhatja, ha a kár megtérítése, a bocsánatkérés, az elkövető és a sértett közötti párbeszéd, esetleg kibékülés az eredménye, akkor ez a bűnismétlés megelőzésében hatékonyabb, mint a szigorú szankció.
Szavai szerint az áldozatsegítéssel megjelenített társadalmi szolidaritásra legalább akkora igény van, mint a büntetőjogi következetességre. E jogterület alkalmas arra, hogy a büntetőeljárási kódexnél rugalmasabb és nagyvonalúbb intézkedéseket biztosítson a sérelmet szenvedettek számára – mondta Trócsányi László, megjegyezve, ha például valaki egy bűncselekmény szemtanújaként a látvány miatt sokkot kap, akkor jogosult segítségnyújtásra abban az esetben is, ha egyébként a büntetőeljárásban sem sértettnek, sem tanúnak nem minősül. Elmondta azt is, hogy Magyarország áldozatsegítési szolgáltatásainak spektruma széles, számos tagállam legjobb rendszereit és gyakorlatait ötvözi.
Trócsányi László szerint Magyarország élen jár az Áldozatsegítő Vonal tekintetében is, a hívások száma a 2011-es indulás óta folyamatosan emelkedik. A diszpécserek 2014-ben több mint 11 ezer érdemi hívást fogadtak. Ez szakmai mércével mérve magas szám, figyelembe véve "a természetes személy" sértettek számát, amely tavaly 216 ezer volt – közölte.
A miniszter közölte: az Igazságügyi Hivatal (IH) által eddig az áldozatsegítő szolgálatok felett gyakorolt szakmai irányítói jogosultságok rövidesen az igazságügyi tárcához kerülnek. A változás abban a reményben történik, hogy az IH több figyelmet tud majd szentelni a szemléletformálásnak: képzéseket tart bíráknak, ügyészeknek, rendőröknek és maguknak az áldozatsegítőknek.
Szeiberling Tamás, az IH főigazgatója emlékeztetett, hogy 1990. február 22-én tette közzé az Európa Tanács a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Magyarországon 1993 óta tartják meg a bűncselekmények áldozatainak napját, amelyről 2006 óta minden évben az állami áldozatsegítő szolgálat is megemlékezik. "Ma már nem elegendő az, ha sikerül elfogni és felelősségre vonni a bűnelkövetőket, hanem az is elvárás, hogy az ezzel szükségszerűen együtt járó eljárásokban kíméletesen bánjunk az áldozattal" – fogalmazott.
Hatala József miniszteri biztos, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke arról beszélt: a rendszerváltás óta eltelt idő egyértelműen bizonyítja, hogy a büntető igazságszolgáltatás önmagában nem elég hatékony a kriminalitási probléma kezelésére. Szükség van a bűnözéssel szembeni hatékonyabb fellépésre, az önállósult bűnmegelőzési és áldozatvédelmi szakpolitikára – mondta.
Az IH által szervezett szakmai tanácskozáson a felszólalók köszönetet mondtak az áldozatvédők és a segítők munkájáért, és szakmai elismeréseket is átadtak.
(MTI)
