Minden konfliktussal indul, de a konfliktusból születhetnek jó kompromisszumok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az első féléves tárcavezetői tevékenységét bemutató előadásában, a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi intézetében csütörtökön.
Trócsányi László magát szakpolitikusként jellemezte, akinek a kormányban egyszerre feladata őrködni az alaptörvény és az uniós jog érvényesülésén a hazai jogrendben, valamint politikai célok megvalósulásáért dolgozni.
Trócsányi László felidézte, hogy tavaly júniusi beiktatásakor a miniszterelnök két feladatot tűzött ki számára: az alkotmányos identitás védelmét és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítését. Az alkotmányos identitásról vita zajlik az egységesülő Európában arról, hogy hol az a határ, ahol a tagállamok azt mondhatják az uniónak, eddig és ne tovább – mondta a miniszter.
Európában nem egységes a kereszténység megítélése, ezzel szemben Magyarország alkotmányban rögzítette a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. A család kiemelt jelentősége, a szülőkről való gondoskodás kötelezettsége vagy a tulajdonnal járó társadalmi felelősség is több tagállam alkotmányában megtalálható. Európában folyamatos a párbeszéd a korábbi individualista felfogástól a közösségi értékek felé elmozduló attitűdről – fogalmazott. Szükség van a magyar alaptörvény stabilitására, és most elsődleges kérdés a megvalósulása a mindennapokban – jelentette ki.
Az Európa Tanács és az EU szabályozásai kapcsán Trócsányi László rámutatott: fontosak a keretek, azon belül viszont biztosítani kell a mozgásteret, hiszen egyes jogok tekintetében eltérő felfogások érvényesülhetnek a különböző tagállamokban. Sajnálatos volna, ha az egyes országok eltérő megítélés alá esnének – tette hozzá.
Kép letöltése
Az egyházügy területén például meglehetősen eltérő modellek működnek, a magyar az együttműködés alapján áll, szemben a francia laicitással vagy az államegyházi modellekkel – mondta a miniszter, aki később arról is beszélt, hogy a magyar egyházi törvény felülvizsgálatára sor kerülhet az idén.
A strasbourgi emberi jogi bírósággal kapcsolatban megjegyezte, hogy ha egy komoly szakmai fellebbezést indoklás nélkül utasítanak el, az felveti a tisztességes eljárás megvalósulásának kérdését.
A másik nagy feladat, az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítése. Ezt szolgálhatja a készülő új polgári és büntetőeljárási kódex, továbbá a polgári perrendtartásból kiváló, önálló közigazgatási eljárásjog. A kodifikáció az Igazságügyi Minisztérium feladata, ennek során a tárca egyeztetést folytat a jogi hivatásrendek képviselőivel is – ismertette.
A tárca társadalmi felelősségére a miniszter példaként említette a nehéz helyzetben lévő jogászképzés problémáját, ahol "fel kell vállalni érzékeny döntéseket". A jogi karoknak célszerű megjelölniük a maguk prioritásait, például kutatócentrumokat kialakítva – mondta a miniszter. Szerinte az is elgondolkodtató, hogy ma a jogászhallgatók egyharmadát képezik csak vidéken.
Trócsányi László az általa felügyelt egyik területről, a végrehajtásról azt mondta, hogy az eddiginél hatékonyabb fellépésre van szükség, mivel a jelenlegi helyzetben a végrehajtást kérő és a végrehajtást elszenvedő egyaránt panaszkodik. A szorosabb állami felügyelet részeként márciustól már nemcsak a kamarát, hanem a csaknem kétszáz végrehajtót közvetlenül is kontrollálni fogja az Igazságügyi Hivatal, a panaszok elbírálásának pedig új rendjét kell kialakítani – említette meg.
Az új polgári perrendtartás normaszövege várhatóan 2016 elejére készülhet el, és a társadalmi vita után 2017-ben szavazhat róla az Országgyűlés. Ezzel összefüggésben önálló választott bírósági törvény és nemzetközi magánjogi kódex is készül – közölte a miniszter.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)
