"Ma különösen nagy az egyház felelőssége. Meg kell szólalnia olyan kérdésekben, amelyek bizonytalanságban tartják a világot" - mondta Trócsányi László Az első 500 - Időutazás a reformációba című kiállítás hétfői megnyitóján a kecskeméti Cifrapalotában.
"Ma olyan kihívások előtt állunk egy posztmodern társadalomban, mint a migráció, a klímaváltozás, a permanens technológiai forradalmak. Sokféle, összetett válaszokra, de iránytűre is szükségünk van. A globalizáció új esélyeket kínál, és új kockázatokat hordoz: magával hozhatja az elidegenedést, az identitás elvesztését, illetve az identitás keresését. Az embernek - legyen hívő vagy hitetlen - szüksége van útmutatásra" - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett tárlat megnyitóján.
Mint rámutatott, ötszáz évvel ezelőtt a reformátorok szükségét érezték annak, hogy megszólaljanak az akkori társadalmakat foglalkoztató kérdésekben. "Úgy vélem, ma is szükségünk van egyfajta XXI. századi reformációra. Kérdés, hogy tovább haladunk-e a szekularizáció útján, vagy képesek vagyunk a megújulásra? Hiszem és vallom, hogy ebben az egyházaknak komoly szerepet kell kapniuk" - fogalmazott Trócsányi László, aki köszöntőjében felidézte a kecskeméti protestáns gyülekezet történetét is.
A Kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása elsősorban a reformáció kecskeméti történetét dolgozza fel, európai és országos kitekintéssel, az általánosan alkalmazott eszmetörténeti, művészettörténeti szempontok mellett alapvetően és elsősorban történeti néprajzi, "mikrotörténeti" megközelítéssel és módszerekkel.
A tárlat célja, hogy látvánnyá varázsolja a történéseket, tárgyiasítsa, befogadhatóvá tegye a forrásokból ismert eseményeket. A kiállított tárgyak nem a sokaságukkal, hanem az egyediségükkel hatnak - magyarázta a megnyitón Végh Katalin, a kiállítás egyik kurátora, aki Szabóné Bognár Anikó és Bán Magdolna segítségével állította össze a tárlat anyagát.
A látogatók többek között megnézhetik, amint Kecskeméti Végh Mihály főbíró házában 1564-ben egyezséget kötött a város akkori egyetlen kőtemplomát együtt használó katolikus és református felekezet, majd bepillanthatnak a reformátusok ezt követően emelt fatemplomába, megtudhatják, mi volt a fizetségük a templom építőmestereinek, és azt is, hogy kik éltek református hitben történelmi nagyjaink közül. A tárlat bemutatja azokat a reformátusokhoz kapcsolódó szokásokat is, amelyek az emberi életfordulókat, a születést, a házasságkötést és a halált kísérték.
A kiállítás tárgyanyagának jelentős részét a Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára és Levéltára, valamint a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Múzeuma biztosította.
A kiállítás 2017. december 22-ig látogatható a Cifrapalotában.
(MTI)
