Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szolgálja.
Trócsányi László szerdán az Országgyűlésben a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában úgy értékelt, Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése.
A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra.
Hangsúlyozta, a közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, jogállását az alaptörvényen túl elsősorban a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek - mondta.
Trócsányi László véleménye szerint a törvényjavaslat megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Indokolt a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítani - folytatta -, hogy a közigazgatási bíró - kérelmére - más állami szervnél beosztott bíróként közigazgatási tapasztalatot szerezzen.
Érték a bírói tapasztalat is - mondta, hozzátéve, kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra. A miniszternek ezzel kapcsolatban csak adminisztratív feladatai vannak - mutatott rá.
Trócsányi László megjegyezte, majdnem biztos benne, hogy valamennyi közigazgatási bíró átkéri magát az új szervezetbe.
Szólt arról is, hogy a tanácselnököt a törvény hatálybalépésének napjától mindkét bírósági szervezetben pályázat nélkül tanácselnöknek kell kinevezni. Elmondta, a bírósági vezetők létszáma a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt csökkeni fog, az elnökök és helyetteseik, valamint a kollégiumvezetők és helyetteseik megbízatása megszűnik, de javadalmazásuk változatlan marad az eredeti megbízatásuk lejártának időpontjáig. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben, például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.
Létrejön az összbírói értekezlet, a közigazgatási bírói tanács és országos szinten az Országos Közigazgatási Bírói Tanács. A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének lesznek jogkörei - mondta.
Trócsányi László közölte, a miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására. Kitért arra, hogy a miniszter személyi kérdésekben rendkívül korlátozottan dönthet, minden döntése nyilvánosság előtt zajlik.
Úgy összegzett, a közigazgatási bíróságok önálló igazgatásának modellje a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával olyan megoldásra törekszik, amellyel a miniszter a jelenlegi eszközeihez viszonyítva nagyobb mértékben tud a parlamentben felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért.
Trócsányi László a törvény hatálybalépése előtti évet, 2019-et az átmenet évének nevezte. Ekkor választják meg a közigazgatási felsőbíróság elnökét, jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók - részletezte. Hozzátette: bírósági vezetői pályázatokat csak azután lehet elbírálni, miután felálltak a bírósági testületek, de rövid idejű vezetői kinevezésekre szükség lesz.
A szakminiszter szerint a tervezett bírósági szervezeti és közigazgatási eljárási változások miatt kétséges, hogy a szervezet kizárólag az átvett bírókkal működképes lesz. Ennek érdekében még a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása előtt 2019. június 15-ig a betöltetlen álláshelyek felére pályázatot írnak ki - mondta. Hozzátette: a betöltetlen álláshelyek másik felére legkorábban 2020-ban írhatnak ki pályázatot.
A miniszter a Közigazgatási Felsőbíróság esztergomi székhelyét a város történelmi hagyományaival indokolta, és reményét fejezte ki, hogy a döntéssel segítik a város fejlődését.
Emlékeztetett arra, közel harmincéves késéssel állítják most fel a csaknem hetven éve, a kommunista rezsim által megszüntetett önálló közigazgatási bírósági rendszert. Jelezte azt is, a tagállamok többségében külön bíróságok ítélkeznek közigazgatási ügyekben.
A miniszter rögzítette, harminc éve elkötelezett a téma iránt, kandidátusi értekezése is erről szól, és elmondta, a javaslat előkészítését óriási munka előzte meg, kiemelkedő tudású és hitelességű jogászok vettek részt a kodifikációt előkészítő szakértői bizottságban.
Trócsányi László beszámolt arról is, hogy a javaslatról kikérte a Velencei Bizottság véleményét is és "nyugodt szívvel" áll a kritika elé, mert széles körű nemzetközi jogösszehasonlítást végeztek a törvényjavaslat megalkotása előtt és a legjobb gyakorlatok átvételére törekedtek.
(MTI)
