Nehézkesek és nem átláthatók a jogszabályok, nemcsak az egyes tagállamokban, hanem európai uniós szinten is a magyar igazságügyi miniszter szerint.
Trócsányi László a Nemzetközi Ügyvédi Unió 60., budapesti kongresszusának 2016. október 28-i, péntek esti megnyitóján felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhozók által előírt normák gyakran nehezen érthetők, nem világosak, bonyolultak és olykor hiányosak is.
A miniszter kiemelte: a törvényhozó által előírt normák túlságosan gyakran keltik azt az érzést, hogy szakértők megkérdezése, az érintettek tapasztalatainak figyelembevétele nélkül születtek, némelyik nem is alkalmazható azokra a komplex problémákra, amelyeket szabályozni igyekszik.
Még az egyszerű pénzbüntetéseknek is súlyos következményei lehetnek – hívta fel a figyelmet. Magyarázatként felidézte, hogy az Európai Bizottság nemrég a kartellező európai kamiongyártókat hárommilliárd eurós bírsággal sújtotta, az Apple írországi cégeire pedig 13 milliárd eurós bírságot szabott ki. Sokba kerülhetnek a hibák is – folytatta –, amit a tengerentúli irodái révén az amerikai embargószabályokat megsértő BNP Paribas bankra kiszabott 8 milliárd eurós bírság is bizonyít.
Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a hosszú és rövid távú tervezés megkönnyítése céljából az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa közötti megállapodás nagyobb jogbiztonságot irányoz elő éves és többéves programokkal, a hatásvizsgálatok pedig javítják a törvénykezés minőségét.
Elmondta, hogy a törvénykezési folyamatban szükség van egy legalább 8 hetes nyilvános konzultációra. Az uniós jogszabályok gyors és korrekt alkalmazása miatt az átültetés határideje pedig nem haladhatná meg a kétéves határidőt.
A legfontosabb intézkedés szerinte továbbra is az egyszerűsítés. Ennek érdekében a három központi uniós intézmény a létező jogszabályok egyszerűsítése, valamint aktualizálása és terjedelmük csökkentése mellett kötelezte el magát.
Trócsányi László szerint hatékony eszközt jelentenek az önkéntes megfelelési programok, amelyek megkönnyítik a vállalatok és a szabályozói ellenőrzést végző hatóságok munkáját. Segítségükkel a vállalatok el tudják kerülni a törvénysértés kockázatát, így számukra ezek a compliance-programok egyben befektetések is a kockázatkezelésbe – tette hozzá. A versenyhatóságoknak pedig azért hasznosak, mert így nagyobb hatékonysággal tudják végezni feladatukat, vagyis garantálni a szabad versenyt és a piac megfelelő működését, illetve jobban tudnak gazdálkodni forrásaikkal.
(MTI)
