Nincs nemzeti identitás emlékezet nélkül – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter 2015. november 20-án Budapesten, a XIV. Országos Kegyelet és Emlékezet Konferencián tartott nyitóelőadásában.
Trócsányi László kifejtette: minden civilizáció, minden nemzet kialakítja sajátos viszonyát a halottakhoz, elhunytakhoz. A zsidó-keresztény hitben és kultúrában a halál nem teljes elmúlás – mondta a miniszter, példaként kiemelve erre a temetőkben is gyakran olvasható feliratokat: "Csak az hal meg, akit elfelejtenek", "Szívünkben örökké élsz".
Az európai kultúrkörben a temető nemcsak a gyász és az elmúlás, hanem az emlékezet helye is. A kegyeleti helyek, sírok, emlékművek gondozása nemcsak a múlt ápolása, hanem a jövő érdekében végzett munka is: jó példák felmutatása, s a rossz példák megértése, néven nevezése. Mindezen munkában kiemelt érdemei vannak a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI), amely mint a kormányzati emlékezetpolitika fő képviselője tevékenykedik a gondozásában álló kulturális örökségekért.
A miniszter előadásában kitért arra, hogy Európa-szerte, köztük Párizsban és Bécsben több olyan temető van, amelyek fontos, sokak által látogatott nemzeti emlékhelyek is egyben, ezért is nagy örömnek tartja, hogy Budapesten a Fiumei úti sírkert is hasonló hely lett.
A budai Várban, a Magyarság Házában tartott konferencián Radnainé Fogarasi Katalin, a NÖRI elnöke és Faragó Péter, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a két szervezet közötti együttműködési megállapodást írtak alá. A NÖRI elnöke azt mondta: bízik benne, hogy ennek révén még többen ismerik majd meg a fővárosban és szerte az országban található emlékhelyeket.
Radnainé Fogarasi Katalin beszédében azt mondta: intézetük feladata elsősorban a hozzájuk tartozó mintegy hatezer síremlék ápolása, megújítása. Ezzel együtt viszont a NÖRI kiemelten fontos feladata, "ars poeticája" a fiatalok megszólítása – hangsúlyozta az elnök.
Radnainé Fogarasi Katalin szavai szerint fontos, hogy a fiatalok minél többet tudjanak a történelemről. Az elmúlt év egyik legfontosabb eredményeként azt emelte ki, hogy november 4-én az Uránia Nemzeti Filmszínházban bemutatták az Életreítéltek című saját gyártású dokumentumfilmet, amelynek révén minél többen ismerhetik meg a "méltatlanul ismeretlen" nemzeti emlékhelynek, az 1956-os forradalom egyik tragikus helyszínének, a Kisfogháznak a történetét.
Emellett a NÖRI elnöke a számára egyik legemlékezetesebb eseményként azt emelte ki, amikor október 23-án mintegy félezer diáknak tartott rendhagyó történelmet órát a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Radnainé Fogarasi Katalin azt mondta: tapasztalatai szerint sokkal impulzívabb hatást érnek el, amikor a fiatalok az emlékhelyeknél, személyes tapasztalatokat szerezve ismerik meg a történelem eseményeit.
Úgy vélte: sok fiatal van, akik csak keveset tudnak 1956-ról. Ezért is a jövő évi feladataik, eseményeik közül az egyik legfontosabbként kiemelte: 2016. június 4-én a rákoskeresztúri Új köztemetőben felavatnak egy új látogatóközpontot, amelynek kiemelt célja, hogy a fiatalokkal is megismertessék 1956 tragédiáját.
A NÖRI elnöke elmondta: jövőre az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából még az ideinél is mozgalmasabb évre készülnek. Radnai Fogarasi Katalin az idei események, eredmények mellett a folyamatban lévő munkálatokra, tervekre is kitért.
Elmondta például, hogy már előkészítés alatt áll a Recski Történelmi Emlékhely hatásvizsgálati tanulmánya is. Ennek kapcsán szomorú aktualitásként felidézte, hogy a héten életének 93. évében elhunyt Krasznay Béla, a Recski Szövetség Egyesület országos elnöke. A konferencia résztvevő egy perces néma felállással emlékeztek meg róla.
(MTI, Igazságügyi Minisztérium)
