Az Alkotmánybíróság (Ab) négy betöltetlen helyére jelölt szakemberek pártokon felül állnak, függetlenek – hangsúlyozta az igazságügyi miniszter 2016. november 17-én az MTI-nek adott telefonos interjúban.
Trócsányi László azt mondta, nagyon örül, hogy megegyezett a Fidesz, a KDNP, valamint az LMP, és így ismét teljes létszámmal dolgozhat az Ab, amelyet az alkotmányvédelem legjelentősebb szervének nevezett, fontos hatáskörökkel.
A miniszter közölte: bízik benne, hogy az Országgyűlés jövő kedden megválasztja a testület elnökét és négy új tagját, mert ez pártok felett álló ügy. Nemzetközileg is értékelhető lesz, ha az Alkotmánybíróság újra teljes létszámmal működik majd – tette hozzá.
Az Ab új jelöltjei különböző irányokat testesítenek meg, azonban mindegyikük személye garancia a teljes függetlenségre és a magas színvonalú döntéshozatalra – szögezte le Trócsányi László.
Marosi Ildikó a bírósági vonalat erősíti: korábban az Ab főtanácsadójaként dolgozott, most a Kúria bírája. „Alapvetően mindig is normakontrollal foglalkozott”, ami azért fontos, mert a testület munkájában nagy jelentőséggel bírnak az alkotmányjogi panaszok – ismertette az igazságügyi miniszter.
Szabó Marcelről, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettesről szólva Trócsányi László azt emelte ki, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) tanszékvezetője nemzetközileg elismert jogász, akinek személye kifejezi, mennyire fontos a környezet, az élővilág, a génmentes mezőgazdaság, valamint a vizek védelme. Az alaptörvény nagy hangsúlyt helyez a jövő nemzedékéért vállalt felelősségre – jegyezte meg.
Schanda Balázs, a PPKE korábbi dékánja több nyelven beszél, a klasszikus alkotmányjog komoly szakértője, kutatásainak központjában az alkotmányos értékek állnak. Trócsányi László úgy fogalmazott, Schanda Balázs is „tökéletes választás”.
A negyedik jelölt, Horváth Attila szintén kötődik a PPKE-hez, az egyetem professzora. Jogtörténészként kifejezésre juttatja a jelentőségét a történeti alkotmánynak, amelynek vívmányait értékelni kell: azokkal összhangban szükséges kezelni a hatályos alaptörvényt és a jelenlegi döntéseket – hangoztatta a miniszter.
Trócsányi László kitért Sulyok Tamás alkotmánybíróra, a testület jelenleg elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesére is, akit Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Ab következő elnökének javasolt csütörtökön. A tárcavezető szavai szerint az egyetemi, valamint ügyvédi háttérrel szintén rendelkező jogász már eddig is bizonyította felkészültségét, és a testület teljes támogatását bírja.
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, titkos voksoláson, tizenkét évre. Az elnököt a parlament választja az alkotmánybírók közül, megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart.
A testület létszáma tavasszal csökkent tizenegy főre, elnök jelenleg nincs, jogköreit Sulyok Tamás elnökhelyettes gyakorolja. Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Ab tagjává; 2015. április 1-je óta elnökhelyettes, az elnöki jogköröket idén április 22-étől látja el.
Az Ab elnökét és négy új tagját a tervek szerint jövő kedden választja meg az Országgyűlés, előtte bizottsági meghallgatáson vesznek részt.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz, a KDNP és az LMP megegyezett a jelöltekről a hiányzó bírói helyekre, és a testület új elnökének személyéről is konszenzus alakult ki a három képviselőcsoport között. Kósa Lajos azt is mondta, az MSZP-vel és a Jobbikkal szintén próbáltak tárgyalni, ám a szocialisták „elzárkóztak”, a Jobbikkal pedig a személyekben nem tudtak megegyezni.
(MTI)
