Az igazságügyi miniszter szerint történelmi jelentőségű a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény elfogadása.
Trócsányi László az Origo portálnak adott, 2017. március 8-én megjelent interjújában felidézte: a 19. század egyik jelentős törekvése volt, hogy biztosítsák a közigazgatás törvényességét, illetve azt megfelelően ellenőrizzék. A közigazgatás működésének elkülönült bírói fórum által történő ellenőrzése 1949-ig jól működött, majd a kommunista hatalom megszüntette a közigazgatási bíróságot.
A rendszer 1989-ig csak rendkívül szűk körben tolerálta a közigazgatás feletti bírói kontrollt – mondta a miniszter.
Rámutatott: a közigazgatási perrendtartással párhuzamosan készült és fogadták el az új közigazgatási eljárási törvényt, az általános közigazgatási rendtartást. Ez értékelése szerint feszesebbé teszi az eljárásokat, a közigazgatáson belüli együttműködést is hatékonyabbá teszi, így nemcsak gyorsabbá válhat az ügyintézés, de az ügyfelekre is kevesebb teher hárul a jövőben a hatósági eljárásokban.
Trócsányi László úgy vélte: szakmai alapon nehéz lett volna vitába szállni az elképzeléseikkel, "így a pártok politikai aggályokat fogalmaztak meg". A közigazgatási perrendtartás nyilván szervezeti kérdéseket is felvetett, szerettek volna egy Közigazgatási Felsőbíróságot felállítani, ahol versenyvizsgán kiválasztott kiváló jogászok alkották volna a bírói kart – mondta, hozzátéve: a megoldási javaslatot az ellenzék nem támogatta, néhányan pártbíróságot vizionáltak.
Beszélt arról is, hogy a 28 európai ország többségének van elkülönült közigazgatási bírósága, a V4-ek közül Lengyelországban és Csehországban létezik ilyen formában.
"Az a meggyőződésem, hogy Magyarországnak a történelmi hagyományai miatt is fel kell sorakoznia azon országok közé, ahol a közigazgatási bíróságok szervezetileg függetlenek a rendes bíróságoktól" – fogalmazott a miniszter, aki szerint a perjogszabályozás már komoly eredmény és az elfogadott szabályozás történelmi jelentőségű.
A 2018 januárjában hatályba lépő törvény kapcsán hangsúlyozta: önálló perjogi szabályok korábban nem voltak, ezért a bíróknak kellő időt kell hagyni a szabályok elsajátítására.
Arra az ellenzéki kritikára, hogy a kabinet szűkíti a bírói kontrollt, Trócsányi László azt mondta: valószínűleg sokan el sem olvasták a törvényt. Aki elolvasta, annak látnia kellett volna, hogy a közigazgatási perrendtartás semmiben sem szűkíti a bírói utat – jelentette ki.
"Aki pedig azt állítja, hogy a bírói függetlenség kerülne veszélybe, az politikai hangulatkeltést folytat" - mondta, hozzátéve: az, hogy a közigazgatási bíróságokon szükség van olyan szakemberekre, akik magas színvonalon ismerik a közigazgatást, "nem azt jelenti, hogy megszálljuk a bíróságokat".
Elmondta: jelenleg körülbelül száz közigazgatási bíró dolgozik, bizonyára szükség lehet további bírák beállására.
Ismertette azt is: az úgynevezett polgárközeli ügyek maradnak a megyei szinten. A regionális szintű ügyek teszik ki majd várhatóan a közigazgatási ügyek 75-80 százalékát. Főszabály szerint továbbra sem lesz lehetőség fellebbezésre, hanem csak felülvizsgálati kérelem lesz, amellyel a Kúriához lehet fordulni. A kiemelt ügyekben a Fővárosi Törvényszék fog eljárni, az ő döntéseivel szemben a Kúriához lehet fellebbezni.
Trócsányi László reményét fejezte ki, hogy vonzóbb lesz közigazgatási bírónak lenni. Hozzátette: a polgári és büntető bíráskodás mellett a közigazgatási bíráskodásnak is presztízst kell kapnia, most ezen az úton indultak el.
(MTI)