Trócsányi László igazságügyi miniszter és Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára részt vett és felszólalt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti alkotmányunk vívmányai és az Alaptörvény című konferenciáján 2016. április 29-én.
Völner Pál beszédében kiemelte: léteznie kell egy alkotmányos minimumnak, amely a nemzeti identitásnak elválaszthatatlan része, amely mindig fölötte marad az Európai Unió jogrendjének, amíg Magyarország tagállamként rendelkezik szuverenitással. Ez az „alkotmányos mag” olyan alapelveket foglal magában, amelyek az államiság és alkotmányos identitás megőrzésének alapját képezik, ide értve a szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti politikai rendszerek alapjait – fűzte hozzá.
Azokban a problémakörökben, amelyek túllépnek Magyarországnak az Európai Unióra átruházott jogain és kötelezettségein (…) a szuverenitástranszfer nem lehetséges – ezt az érvet képviseli Magyarország Kormánya az uniós betelepítési kvótákkal kapcsolatos ügyben is – jelentette ki Völner Pál. Elismerve a menekültválság mint közösségi szintű kihívás mielőbbi átfogó megoldásának szükségességét, a magyar kormány meggyőződése, hogy ha az Európai Unió ebben a kérdésben a tagállam bevonása nélkül, önállóan kívánna döntést hozni, az „lopakodó hatáskör-elvonásnak” lenne tekinthető. Ez pedig nem csak a tagállamok alkotmányos rendjével lenne ellentétes, de az Európai Unió jogával is – szögezte le az államtitkár.
Trócsányi László igazságügyi miniszter egy 1910-ben írt francia nyelvű történeti munkából idézve kiemelte, hogy „Magyarország alkotmányával él és harcol Európában”. A száz évvel ezelőtti idézet napjainkban is aktuális, utalt az alkotmány elfogadását követő nemzetközi vitákra a tárcavezető. Ennek kapcsán kifejtette, hogy nemzetek feletti szervezetek, az ún. szakértői hatalom „laboratóriumaiban” vizsgálták meg az Alaptörvényt, az alkotmányozás szuverén jogát megpróbálva elvitatni ezzel. Magyarország érvekkel igyekezett megnyerni ezt a vitát, és minderre az ötödik alkotmánymódosítás tett pontot. A vita során felmerült a többségi és a konszenzuális demokrácia közötti ellentét, a hatalommegosztás kérdése, mondta a miniszter. Trócsányi László rámutatott, hogy a véleményeket meg kell hallgatni, de a döntéseket a többségnek kell meghoznia; a hatalommegosztás kérdése kapcsán pedig a bírói hatalom megerősödését emelte ki. A tárcavezető ismételten aláhúzta, hogy a magyar nemzeti jog, így az Alaptörvény is az értékek talaján áll, míg az uniós jog 28 tagállam kompromisszumain alapuló érdekek menten alapított jog. A miniszter meglátása szerint az állami szervek munkája is nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az Alaptörvény körüli viták elültek. Az alkotmány kritikusainak pedig azt üzente, hogy nyitott a párbeszédre, hiszen egyedül csak ez vezethet eredményre.
A konferencia plenáris részén előadást tartott Varga Zs. András dékán, alkotmánybíró és Máthé Gábor professzor emeritus is.
(Igazságügyi Minisztérium)