Az államberendezkedés mélyreható átalakítása nincsen napirenden, az alaptörvénnyel kialakított közjogi berendezkedés stabilizációja folyik – válaszolta Trócsányi László igazságügyi miniszter a HVG-ben 2014. szeptember 18-án megjelent interjúban arra a kérdésre: kapott-e olyan „megrendelést”, amely a jelenlegi parlamentáris rendszert az elnöki berendezkedés irányába tolná el.

„A kormányforma megváltoztatásával kapcsolatos híreknek semmi alapját nem látom” – jegyezte meg a miniszter.

Az Alkotmánybíróság gazdasági tárgyakat érintő hatásköri korlátozásával kapcsolatos kérdésre Trócsányi László – aki maga is volt alkotmánybíró – úgy reagált: komoly dilemmáról van szó, mert tekintettel kell lenni a „még mindig fennálló gazdasági kényszerhelyzetre”, ugyanakkor „nem mindegy, hogy külföldi vagy hazai igazságügyi fórum előtt folynak a nagy jelentőségű jogviták”.

A tárcánál már dolgoznak olyan megoldáson, amely az alaptörvény módosítása nélkül garantálja, hogy a magyarországi jogvitákat elsődlegesen idehaza bírálják el – tette hozzá a hetilapnak adott interjúban a miniszter.

A tényleges életfogytiglani büntetéssel kapcsolatban a miniszter elmondta, voltaképpen a reményhez való jogról folyik a vita: a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság szerint senkit nem szabad visszavonhatatlanul megfosztani a szabadulás reményétől.

Trócsányi László szerint a magyar társadalom többsége egyetért abban, hogy a legbrutálisabb bűntettek elkövetői életük végéig börtönben maradjanak, a jogintézmény nemzetközi szinten is elfogadható kialakítása érdekében azonban egy tervezet szerint speciális fórumot hoznának létre, amely a tényleges életfogyiglanra ítéltek kérelmeit vizsgálja és előterjesztést tesz az államfőnek.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypárti frakciók „nem lépnek-e át a minisztériumon” a jogalkotás során, a miniszter úgy reagált: a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyett „tiszta” igazságügyi tárca jött létre, ami kifejezi a hangsúlyosabbá válását a jogalkotásban.

„El tudok képzelni olyan esetet, amikor a kabinetben kisebbségbe kerülök, de az előterjesztések elfogadását ilyenkor is komoly szakmai vitának kell megelőznie. Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy törvénynek mi lehet a sorsa később esetleg az Alkotmánybíróság vagy éppen Strasbourg, illetve Luxembourg bírói fórumai előtt” – jegyezte meg a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László, aki a szegedi egyetem jogi karán Európa-tanulmányok központot igazgatott és volt brüsszeli, valamint párizsi nagykövet is.

(MTI)