Létezik az igazi, de láthatatlan elit, amely csendben végzi a dolgát, de nagy vészhelyzetekben hősiessége révén láthatóvá válik – mondta az igazságügyi miniszter a Mathias Corvinus Collegium diplomaosztóján, 2015. június 16-án Budapesten.

Trócsányi László az elit és a vezetők felelősségéről szólva hangsúlyozta: a történelem legnehezebb időszakaiban, a legmélyebb erkölcsi válságok idején már csak a teljes önfeláldozás, sőt, a vértanúság révén lehetett bekerülni ebbe az elitbe. Kitért a kommunizmus évtizedeiben a hivatalos pártelit mellett, részben annak ellenében kialakult, nem hivatalos, de valódi köztiszteletnek örvendő elitre is, amelynek tagjai kiemelkedő szerepet játszottak az 1989-es rendszerváltoztatásban.

Európa gazdasági és politikai elitje napjainkban olyan hatalmas kihívások előtt áll, amelyekkel mintha nem tudna megbirkózni – mondta a miniszter, példaként említve a Líbiában dúló háborút, az ukrán válságot, valamint az Európa országaiba „talán soha nem látott számban bebocsátást kérő” menekülteket. A kor, amelyben élünk, nem könnyű – tette hozzá Trócsányi László –, de tudással, nyitottsággal, szolidaritással, felelősségvállalással helyt lehet benne állni.

Trócsányi László szólt arról is, hogy a gyakran használt, de változó jelentéstartalmú elit szó eredetileg teljesen „ártalmatlan volt”, a mai értelmében pedig csak a XIX. században kezdte használni a francia, majd az angol nyelv. A XIX. században még többnyire pozitívan értékelt elittel szemben a XX. században már a bizalomvesztés volt a jellemző.

Az, hogy ki tartozik az elitbe, ma sem egyértelmű  – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy létezik gazdasági, politikai és szakmai elit. A szellemi elitről kiemelte: biztos szakmai alapokon álló gondolkodás és kritika, de főként önkritika, valamint vízió és felelősség jellemzi. A felelősség mindig egyéni, személyes – hangoztatta. Van azonban történelmi felelősség, amelyhez nem fűződnek ugyan jogi következmények, de „egyéni választásainkban jó, ha figyelemmel vagyunk rá, az utókor ugyanis megítél majd bennünket”.

Hozzátette: míg a jogi felelősséget jogerősen csak egyszer lehet megállapítani, vagy alóla valakit tisztázni, egy-egy személy, de akár egy-egy csoport történelmi felelőssége újra és újra vizsgálat tárgya lehet - mondta, példaként említve megemlítve Nagy Imrét, akinek történelmi felelősségét többször, többféleképpen ítélték meg.

Az elithez tartozás „fogalmi ismérve”, meghatározó sajátossága éppen a felelősség, különösen a társadalmi felelősség magas foka – hangsúlyozta Trócsányi László.

Az eseményen készült teljes felvétel a Sajtószobából tölthető le.

(MTI)