Trócsányi László igazságügyi miniszter fogadta az Egyesült Államok külügyminisztériuma civil biztonságért, demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkárát, Sarah Sewallt 2016. május 26-án. A megbeszélésen részt vett Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára is.
A megbeszélés során Trócsányi László utalt a magyar–amerikai viszony fejlődésére, hogy az miképpen alakult a hidegháborút követően előbb partnerivé, majd szövetségesivé. A jogalkotásért felelős Igazságügyi Minisztérium a társadalmi egyeztetés keretében nyitott bármely politikai vagy társadalmi szervezet, nemzetközi partner véleményére. Amerikai kérésre a felek áttekintettek több jogterületet: az igazságszolgáltatásra, médiára vonatkozó jogszabályokat, valamint egyes alapjogok érvényesülésének kérdését.
Trócsányi László felidézte, hogy az előző kormányzati ciklus közjogi vitáit nem csak Magyarország, hanem európai partnerei is befejezettnek tekintik. Rámutatott, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben az alapjogok érvényre jutása alapvető érték.
Amerikai felvetésre Trócsányi László ismertette a magyar közjogi berendezkedésben az alkotmányos korlátok jelentőségét, illetve példák segítségével mutatta be az alapjogvédelem hazai intézményrendszerét és gyakorlatát. Az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő felvetésre a tárcavezető elmondta, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége, valamint az alkotmányosság védelme Magyarországon teljes körű, a bíróságok ítéleteit a Kormány tiszteletben tartja akkor is, ha azokkal esetleg nem ért egyet. A miniszter fontosnak tartotta továbbá, hogy alkotmányos párbeszéd folyjon az állami szervek között.
A magyar média függetlenségével kapcsolatosan jelezte, hogy a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága, a média pluralizmusa teljes mértékben érvényesül, a médiatörvényt érintő kérdéseket az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal, valamint ennek jogi tanácsadó szervével, a Velencei Bizottsággal már lezárta hazánk.
A felek egyetértettek abban, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok rendkívül átfogóak, és a további együttműködéshez szilárd alapot képeznek, amelyet kölcsönösen fontos célnak neveztek. Szintén konszenzus volt a tekintetben is, hogy az esetleg nyitott kérdéseket szövetségesi szellemben megvalósuló párbeszéd útján lehet rendezni.
(Igazságügyi Minisztérium)
