Az igazságügyi miniszterjelölt közlése szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés biztosan maradni fog, a halálbüntetés bevezetésének viszont nincs realitása.

Trócsányi László erről kedden az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtt beszélt, kérdésre válaszolva. Kitért arra, hogy más európai országokban is – például Hollandiában – van tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és külön kiemelte a büntetés kritizálói számára, hogy létezik az államfő által gyakorolható kegyelmi jog intézménye. Megjegyezte azt is: nincs realitása az Európa Tanácsból való kilépésnek, ami lehetővé tenné a halálbüntetés bevezetését.

Kép letöltéseA miniszterjelölt kiemelte azt is, hogy a kodifikáció nem öncélú, hanem a közösségi érdekeket szolgálja az egyéni felett. A főbb feladatok közé sorolta a polgári perrendtartás szabályait, a perelőkészítést és ezáltal az eljárások gyorsítását, továbbá egy önálló büntetőeljárási törvény megalkotását. Átgondolandónak nevezte a közigazgatási eljárásról, valamint az ügyvédekről szóló törvényt.

Trócsányi László kiemelte: rendszerszemléletre, minőségi jogalkotásra van szükség. Ezzel összefüggésben a tárcaközi egyeztetések fontosságát hangsúlyozta, és az igazságügyi tárca fontos felelősségének nevezte, hogy a társtárcáknak jogi segítséget nyújtsanak.

Jelezte: elméleti jogászként, egyetemi oktatóként, továbbá gyakorló ügyvédként, alkotmánybíróként és nagykövetként szerzett tapasztalatait is fel kívánja használni az igazságügyi miniszteri poszton. Közölte azt is, hogy szeretné, ha tárcája nyitott lenne, ahol helye van a vitának a jogalkotás terén. Fontosnak nevezte a professzionális előkészítő munkát, meghatározónak a jogállamiságot és az alkotmányos értékek védelmét. Szerinte a nemzeti jog nem tud bezárkózni a határon belülre, és külön kitért az európai uniós jogszabályokra, az ezekkel kapcsolatos vitákra.

Kép letöltéseAz Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggésben arról szólt, hogy az elmúlt négy évben hatáskörváltozások, jogszabályváltozások történtek, de fontosnak nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének a fellendülését. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodásnak is akkora megbecsülést kell kapnia, mint az Ab-nek, ez az intézmény szerinte az 1949-es megszüntetése óta nem találta meg a helyét.

A kodifikáció mellett az igazságügyi hivatásrendekkel való kapcsolattartásról szólva azt mondta: számára szent a bírói függetlenség, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bírósági gyakorlat elemzését ne végeznék el. Hozzátette: partnerségre és dialógusra törekszik a bíróságokkal és az ügyészséggel egyaránt. Az igazságügyi szakértőkkel összefüggésben előrevetítette: meg kell vizsgálni a szakértés helyzetét és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e például a minőségbiztosítás bevezetése. A szakértők mellett a végrehajtás területén is előrelépést vetített előre ebben a kormányzati ciklusban.

Kép letöltéseA miniszterjelölt a tárca fontos feladatának nevezte a jogászképzés értékelését, továbbá hangsúlyozta a tudományos élet fontosságát. Trócsányi László külön szólt arról, hogy társadalmi egyeztetésre szükség van, azt támogatja, ráadásul jogszabályi kötelezettség is.

A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 7 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett támogatta.

(MTI)