Prioritásnak tartja a közigazgatási bíróság kérdését Trócsányi László igazsági miniszter, aki a boon.hu hírportálon megjelent interjúban hangsúlyozta: a cél a közigazgatási bíráskodás színvonalának emelése.
Kifejtette, a speciális bíráskodási forma teljesen más, mint a hagyományos bíróságok munkája, mivel más a bírói szerepkör, mások a felek.
Elmondta, olyan bírókra van szükség, akik elmélyült szakmai tudással rendelkeznek bizonyos közigazgatási jogon belüli ágazatokban, ennek megfelelően olyan specializált rendszert szeretnének kialakítani nyolc regionális közigazgatási bíróság és egy közigazgatási felső bíróság révén, ahol erős közigazgatási szaktudás jellemzi a bírákat.
Rámutatott arra, nem véletlen, hogy Nyugat-Európában és a környező országokban is elkülönült közigazgatási bíráskodási rendszer van.
Trócsányi László úgy fogalmazott: "optimista vagyok, és úgy gondolom, hogy jövőre, hetven évvel az 1949-ben megszüntetett Magyar Közigazgatási Bíróság után felállításra kerülhet a közigazgatási felső bíróság".
Az alaptörvény-módosítással kapcsolatban az igazságügyi miniszter kiemelte, az alaptörvénynek kettős értéke van. Egyrészről nagyon fontos a stabilitása, ugyanakkor válaszolnia kell olyan kérdésekre, amelyek újszerűek, globálisak, amelyeket meg kell tudni oldani.
A parlamenthez benyújtott, a gyülekezési jogról szóló törvényről szólva hangsúlyozta, a gyülekezési jog nagyon fontos szabadságjog. A rendszerváltozás előtt az 1989. évi III. törvény rendezte a gyülekezési jogot sebtében, most harminc év tapasztalata áll rendelkezésre. Azt látják, hogy hiányos, hézagos, sok cikkelyét hatályon kívül helyezték vagy az Alkotmánybíróság semmisítette meg, és nem ad választ azokra a kérdésekre, amelyek ma felmerülnek.
"A bajor és a szász-anhalti gyülekezési törvényeket vettük alapul, ezek tiltják a nemzetiszocialista, illetve utóbbi a kommunista emléknapokon is a gyülekezéseket az áldozatok védelme érdekében. A bajor törvény alapulvételével egy korszerű és a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatát is tükröző gyülekezési törvényt fogadtunk el" – mondta Trócsányi László.
A miniszter cáfolta, hogy a parlament előtt lévő, a magánélet védelméről szóló törvény a politikusokról szólna. Mint mondta, Magyarországon az alaptörvényben megerősítették a magánélet és az otthon védelmét, látni kell, hogy a közéleti szereplőnek is van magánélete, a közéleti szereplő hozzátartozója nem közéleti szereplő, kivéve, ha magát azzá teszi.
Ez is egy olyan törvény, amit a szakma jó része üdvözölni fog, hiszen korszerű törvényről van szó, és megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek ma elvárhatók; a technológiai fejlődés olyan magas szintjén, amikor bárki életét meg lehet zavarni, igenis kell valamiféle védelmet adni – közölte Trócsányi László.
(MTI)