Trócsányi László igazságügyi miniszter a Szegedi Tudományegyetemen az igazságszolgáltatás témakörében tartott tudományos konferencián az eljárási reformokról beszélt.

A Kormány még 2015 elején elfogadta a polgári, a büntető és a közigazgatási perjog koncepcióját, és ennek alapul vételével kezdődött meg az Igazságügyi Minisztériumban a kodifikációs munka. A cél az, hogy a jövő év tavaszán valamennyi új eljárási kódex tervezete az Országgyűléshez benyújtásra kerüljön, és azokat az Országgyűlés 2016-ban fogadja el. Az új törvények kellő felkészülési időt követően lépnek majd hatályba. A miniszter elmondta, hogy a bíróságok csak abban az esetben tudnak a közbizalomnak megfelelni, ha a bíróság előtt szereplő felek azt tapasztalhatják, hogy a bíró az előtte folyamatban lévő ügyben részrehajlás nélkül, gyors ítéletet tud hozni. Egyes, elsősorban a közvélemény által is számon tartott ügyekben sajnálatosan még ma is előfordul a bírósági eljárás elhúzódása, ezt az új eljárási reformok meg kívánják akadályozni. Különösen kirívó ez, amennyiben a büntető eljárás elhúzódására büntető ügyben kerül sor. Ezekben az esetekben fennáll a veszélye annak is, hogy a magyar államnak helyt kell állnia a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztaló döntését követően.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az új eljárási kódexeknek növelnie kell a bírák, a felek és a jogi képviselők felelősségét a peres eljárások hatékonysága érdekében. A miniszter kiemelte, hogy a közigazgatási per önálló szabályozásával megteremtődnek a közigazgatási bíráskodás rendszerszintű alapjai, amelyek lehetővé teszik a szervezeti keretek újragondolását is. A kódexek széleskörű egyeztetés alapján készülnek, a tudományos élet képviselőin túl, bírák, ügyészek, ügyvédek és azok szervezeteinek bevonásával.

(MTI)