Az Európai Bizottság (EB) jogállamisági jelentése nem ad valós képet a tagállamokról - erről írt Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán.
Varga Judit közölte: az Európai Bizottság jogállamisági jelentésének magyar fejezete 19 oldalas "iromány".
Ha az EB ugyanazokat a szempontokat ugyanolyan részletességgel vizsgálná, akkor a "jogállamiság barátaira" vonatkozó fejezetek is hasonló terjedelműek lennének - közölte.
Ehhez képest Hollandiáról is csak 15 oldalt tudott "összeszedni" az EB, Belgium és az északi tagállamok 12-12 oldalt kaptak, Luxemburg pedig csak 10 oldalig jutott. Szemmel láthatóan az Európai Bizottságnál elkélt volna egy kis segítség, hogy további témákat találjon ezekhez az országjelentésekhez - tette hozzá.
"Kár, hogy nem szóltak korábban, mert nekem bizony számos javaslatom lett volna. Íme néhány példa, ami a +jogállamiság barátainak" országjelentéseiből kimaradt" - fogalmazott Varga Judit.
Példaként említette, hogy a belga országjelentés említést tesz a "P-Bizottságról", amely a rendőrség külső felügyeleti szerve. Arról viszont mélyen hallgat, hogy a Chovanec-ügyet, amelyben brutális rendőri intézkedés következtében meghalt egy szlovák állampolgárságú férfi, ugyancsak ez a bizottság vizsgálja - immár két éve, eredmény nélkül.
A belga szövetségi rendőrség akkori vezetője ma az Europol ügyvezető igazgatója - írta a magyar miniszter.
Kitért arra: Hollandiában 2015-ben bevezették a véleménynyilvánító népszavazás intézményét, de ezek többnyire a kormány által nem kívánt eredményeket hoztak.
Így a jogalkotó 2018-ban törvényt hozott annak kivezetéséről. A kivezető törvény úgy rendelkezett, hogy erről viszont nem lehet népszavazást tartani. "Valódi jogállami megoldás" - írta Varga Judit, megjegyezve: Hollandiában egyébként nem kizárt, hogy gyakorló bíró egyidejűleg a törvényhozás valamelyik kamarájának tagja is legyen.
Ennek orvoslására a GRECO tett ajánlást, de ezt Hollandia a mai napig nem hajtotta végre. Erről sem szól az országjelentés - írta.
Megemlítette továbbá, az ENSZ több alkalommal is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Finnország nem biztosítja kellően a számi kisebbség bevonását az életmódjukat és a szülőföldjüket érintő döntésekbe.
Az országjelentés társadalmi részvétellel kapcsolatos részei erről nem tesznek említést - közölte.
A dán számvevőszék 2020 januári értékelése a pénzmosás megelőzésére vonatkozó keret komoly hiányosságait azonosította. Erre a problémára az Európai Szemeszter is felhívta a figyelmet, de a jogállamisági jelentésben nem szerepel - sorolta az igazságügyi miniszter.
"A lista korántsem teljes. Azt viszont jól mutatja, hogy aki valós képet szeretne kapni a jogállamiság helyzetéről a tagállamokban, az nem támaszkodhat a bizottság jogállamisági jelentésére" - olvasható Varga Judit Facebook-bejegyzésében.
(MTI)
