Magyarország maximálisan támogatja és maga valóra is váltja az európai szolidaritást - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn egy salzburgi konferencián, annak "Európa, koronavírus, és demokrácia: veszélyek és lehetőségek" című panelbeszélgetésén, amelyen az egyik kérdés az volt, hogy van-e elég szolidaritás az uniós tagországok között.

Azzal kapcsolatban, hogy a járványügyi korlátozások miatt óhatatlanul korlátozni kell az emberek szabadságát, a moderátor, Christoph Takacs, az osztrák közszolgálati média, az ORF salzburgi tartományi igazgatója megjegyezte, hogy ebben Európa figyelmét mindig Magyarország kelti fel, és sokan úgy gondolják, hogy a magyar kormány a járványügyi korlátozásokat is a demokrácia csorbítására használta fel.

Megkérdezte Varga Judit magyar igazságügyi minisztert, aki nem személyesen, hanem videokapcsolaton keresztül vett részt a konferencián, hogy szerinte mi az oka ennek a benyomásnak, van-e egyáltalán oka, vagy csak az, hogy valamiért haragszanak Magyarországra.

Varga Judit erre válaszul kijelentette, hogy a fősodorbeli médiában Magyarországról megjelenő állítások nem feltétlenül igazak. Idézte azokat a vádakat, amelyek Budapestet érték az elmúlt hónapokban, köztük azokat, amelyek szerint a kormány a járványügyi vészhelyzetet a demokrácia további csorbítására használta föl.

Mint mondta, ennek ellenkezőjéről az tud igazán meggyőződni, aki legalább egy darabig Magyarországon él, és megtapasztalja a valódi helyzetet, például azt, hogy minden demokratikus intézmény végig folyamatosan működött, és maga elolvassa a törvényeket, rendeleteket, amelyeket a parlament alkot, illetve a kormány hoz. A magyar kormányt érő vádak közül kiemelte, hogy Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a Der Spiegel című német magazinnak adott minapi interjújában kijelentette: a magyar demokrácia beteg.

Varga Judit elmondta, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja ezt a kijelentést, főleg a bizottság alelnökétől, aki egyebek között az EU-n belüli párbeszédért felel, mert Budapest szerint éppen ő az, aki egy ilyen kijelentéssel bizalmatlanságot kelt a tagországok között. Emiatt a miniszterelnökkel hétfőn reggel megtartott megbeszélés után azt javasoltuk, hogy Jourová mondjon le tisztségéről - tette hozzá.

A járvány elleni európai védekezéssel kapcsolatban Varga Judit azt mondta: az uniós intézmények későn kezdtek el intézkedni, a tagországok hamarabb, aztán az európai intézmények a tagállami lépések összehangolásában találták meg feladatukat. Magyarország úgy vett részt az európai szolidaritásban, hogy együttműködést alakított ki a szomszédos országokkal, főleg az egészségügyi felszerelésekkel való ellátás területén, de így tett a legtöbb többi tagország is - mondta.

Az unión belüli szolidaritással kapcsolatban azt mondta: Magyarország teljesen egyetért azzal, hogy az európai országoknak szolidárisaknak kell lenniük egymással, szerinte az ország ezt bizonyította is több területen, sőt, Budapest szerint a szolidaritás a legfontosabb elem az EU előtt álló problémák megoldásában. Igaz ez más területekre is, például Budapest szeretné, ha az EU-nak lenne közös védelmi politikája - jegyezte meg.

Karoline Edtstadler osztrák európai uniós és alkotmányügyi kancelláriaminiszter az európai védekezésről azt mondta: valóban az első lépéseket a tagállamoknak a maguk felelősségi körében kellett megtenniük, de utána koordinálták intézkedéseiket, és szerinte Európa összességében jól reagált a járvány első hullámára.

Beszámolt arról, hogy minapi budapesti látogatásán tárgyalt magyar miniszterekkel, és ebből kiderült: egyetértenek abban, hogy az EU-nak a jövőben a nem tag, de szomszédos országokkal is mélyen együtt kell működnie a járvány elleni védekezésben. Mindenesetre szerinte nehéz megítélni, hogy a járvány első fázisában Európa hogyan reagált - jól vagy rosszul -, mert egy ismeretlen természetű vírussal állunk szemben, a vele és a betegséggel kapcsolatos ismeretek a járvány közben változtak.

Másfelől, mint európai állampolgárnak az az érzése - mondta, hogy az EU jelenleg csak árnyéka korábbi önmagának az együttműködésben az élet különböző területein. Hasonló ez ahhoz szerinte, mint amikor az európai integráció folyamata a hetvenes években először megakadt. Zeljka Cvijanovic, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke egyebek között arról beszélt, hogy az EU-n kívüli, de abba integrálódni akaró európai országok azt szeretnék látni, ha az unió határozottan és egységesen állna hozzá a súlyos feladatok megoldásához, mert akkor az támpontot ad nekik.

(MTI)