Vízkelety Mariann publicisztikája a Magyar Hírlap 2017. május 25-i számában jelent meg.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara ma rendezi azt az konferenciáját, amelyen bemutatja, és ezzel mintegy összegzését adja az Igazságügyi Minisztérium által támogatott kutatási és oktatásfejlesztési tevékenységének.
Az igazságügyi tárca azonban nemcsak az ELTE-n, hanem az ország valamennyi jogi karán támogatja a jogalkotás szempontjából fontos és felhasználható jogtudományi kutatásokat.
Az elmúlt három évben megújítottuk az eljárási kódexeket, új alapokra helyeztük a közigazgatási perrendtartást, és mindezek mellett folyamatosan vizsgáljuk, hogy az egyes jogszabályok milyen mértékben felelnek meg az állandóan változó társadalmi, gazdasági körülményeknek.
A mindenkori állam fontos törekvése ugyanis, hogy a jogszabályok a jogalkalmazók és a polgárok számára is egyértelműek és közérthetőek legyenek, mert csak így biztosítható az önkéntes jogkövetés. A jogi és intézményi kereteken túl van egy másik, ugyanilyen fontos körülmény is, amely befolyással van arra, hogy az állampolgárok mennyire bíznak az igazságszolgáltatásban: az emberi tényező.
Lehet ugyanis bármilyen jó egy szabály, ha annak alkalmazásakor nem megfelelően járnak el.
Ezért döntött úgy a kormány 2014-ben, hogy elősegíti a jogi felsőoktatás és tágabb értelemben a jogászi hivatásrendek szakmai fejlesztését, és ezzel a feladattal az igazságügyi minisztert bízta meg. Nyilvánvaló, hogy ez hosszú távú folyamat, úgy is fogalmazhatunk, hogy hosszú távú befektetés, hiszen akik most járnak egyetemre, csak évek múlva fognak bíróként, ügyészként, ügyvédként vagy más hivatásrend képviselőjeként a polgárok szolgálatába állni.
A kormány 2015-ben forrásokat biztosított az Igazságügyi Minisztérium számára az egyes fontos közpolitikai célokhoz kapcsolódó jogtudományi kutatások fejlesztéséhez és a vidéki fiatalok tehetséggondozásához. A félmilliárdos keretből százhuszonötmillió forint jut arra, hogy a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj program keretében a tehetséges fiatalokat a vidéki jogi karokhoz vonzza. Az öt vidéki jogi kar hallgatói pályázhatnak erre az ösztöndíjra és havi ötvenezer forintot kaphatnak kimagasló felvételi és tanulmányi eredményeik alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt az ösztöndíjat a most felvételiző diákok is megkaphatják. Jelenleg kétszázötven hallgató részesül ebben az ösztöndíjban. Célunk, hogy a jogászképzés színvonalának emelésével növeljük a vidék megtartó erejét, csökkentsük az elvándorlás mértékét és segítsük a vidéki karokat abban, hogy megállják helyüket a nemzetközi versenyben. A jogászösztöndíjak kapcsán meg kell még említeni a Tanulmányi Jogászösztöndíjat is, amelyet a tárca a vidéki jogi karok nappali képzésében részt vevő önköltséges hallgatói számára, jó tanulmányi eredmény alapján biztosít. Jelenleg hatszáz-hatvannégy hallgató részesül ebben a támogatásban.
A jogászképzés színvonalának emelését célzó programokkal a kormányzat azt szeretné elérni, hogy a tehetséges és tanulmányi eredményeikben kiemelkedő diákok előtt pusztán anyagi okokból ne záruljanak be az egyetemek kapui, de az ország versenyképessége, így a nemzetközi jogi versenyképesség szempontjából sem közömbös, hogy mennyire felkészült jogászok dolgoznak hazánkban.
Mindezek mellett a karok kutatás- és oktatásfejlesztési támogatása is kiemelt szerepet kap. A program célja olyan kézzelfogható eredmények elérése (pl. publikációk, tananyagfejlesztés formájában), amelyek közvetlenül járulnak hozzá az oktatás színvonalának növeléséhez, valamint összehangolják a jogtudomány fejlődésének irányait a gyakorlati igényekkel. Az idén több mint kilencven különböző nagyságú és témájú kutatási és oktatásfejlesztési program megvalósítása várható a nyolc jogi karon. A támogatott programokat és eredményeiket bemutató rendezvényeiket, konferenciáikat ezekben a hetekben szervezik a karok.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy olyan témaköröket, illetve kutatási elképzeléseket támogassunk, amelyek az egyetem profiljához is illeszkednek, de az előttünk álló jogalkotási feladatokat is segítik. Ilyen lehet például az idegenrendészeti szabályok összehasonlítása az Európai Unióban vagy a fogyasztóvédelmi jog, a jogi versenyképesség, az interneten megvalósuló jogszabálysértések vagy éppen a szellemi alkotások joga.
A kutatási és oktatásfejlesztési programok keretében fontos kiemelni, hogy mind a nyolc jogi kar rendelkezik állam- és jogtudományi doktori iskolával, így a doktorandusz hallgatók kutatási és tudományos előmeneteléhez szükséges tevékenységeihez is hozzá tudunk járulni.
A doktori iskolák támogatásával az Igazságügyi Minisztérium a jövő jogtudományi képzésének minőségét szeretné elősegíteni. A kormányzat a jogászösztöndíjakkal, a doktori iskolák támogatásával, a kutatási és oktatásfejlesztési tevékenységek finanszírozásával közvetlenül a jogászképzést és a jogtudomány fejlődését, közvetve pedig a jogállamiság megszilárdítását kívánja szolgálni.
(Magyar Hírlap)