A devizahitelezés károsultjai kerülhettek elsősorban kapcsolatba a végrehajtási eljárással az utóbbi években, s néhány végrehajtó visszaélt a hatalmával. Ennek akar véget vetni az Igazságügyi Minisztérium azzal, hogy még az idén rendelettel vagy jövőre törvénymódosítással változtat a végrehajtás szabályozásán – mondta Patyi Gergely igazságügyi államtitkár a Magyar Hírlapban 2014. október 20-án megjelent interjújában.
A társadalmi problémává vált devizahitelezés károsultjai kerülhettek elsősorban kapcsolatba a végrehajtási eljárással vagy a végrehajtóval az utóbbi években. Számos esetben hallhattuk, hogy néhány végrehajtó visszaélt a hatalmával, s jogtalanul semmizte ki az adóst. Ennek akar véget vetni az Igazságügyi Minisztérium azzal, hogy még az idén rendelettel vagy jövőre törvénymódosítással változtat a végrehajtás szabályozásán – mondta lapunknak Patyi Gergely igazságügyi államtitkár.
A július 26-án hatályba lépett devizahiteles-törvény ellenére több végrehajtó sem állítja le az adósokkal szembeni eljárást – jelent meg több sajtóorgánumban. Patyi Gergely igazságügyi államtitkár a Magyar Hírlapnak azt mondta: szigorú törvényességi felügyeletet kívánnak gyakorolni a végrehajtói kamara felett. Ennek érdekében a tárca már el is készített egy csaknem száz pontból álló problématérképet a végrehajtókkal, végrehajtási eljárással kapcsolatban.
Az államtitkár kiemelte: erre azért van szükség, hogy be tudják azonosítani, mely területeken van szükség a végrehajtási törvény (Vht.) módosítására. Amikor ugyanis górcső alá vették a jelenleg hatályos jogszabályt – fogalmazott az államtitkár –, sok furcsasággal találkoztak.
Megdöbbenve szembesültek azzal, hogy – bár 2013 óta kötelező a rendszerbe újonnan belépőknek – a jelenleg kétszáz végrehajtó mintegy nyolcvan százaléka nem rendelkezik jogi végzettséggel.
Patyi Gergely elmondta azt is, a tárcát az sarkallta ennek a törvénynek az átgondolására, hogy a magyar társadalomban érezhető ennek a szabályozásnak a nem kellő mértékű elfogadottsága, támogatottsága. A minisztérium is figyelemmel kíséri azokat – a legfőképpen a sajtóban megjelenő – híradásokat, információkat, amelyek azt mutatják, hogy van mit tenni ezen a területen. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy létezik egy jogos társadalmi elvárás is irányukba, aminek meg kell felelni.
Ugyanakkor kiemelte: a szabályozás abból indul ki, hogy az állampolgároknak teljesíteniük kell fizetési és egyéb kötelezettségeiket, de a Vht. hatálya alá tartozó egyéb rendelkezéseknek az előbb említett – és a társadalmi igazságosságot is szolgáló – elvárásoknak is meg kell felelniük.
Patyi Gergely úgy fogalmazott, a végrehajtásról rendelkező törvénynek nem az emberek kifosztásáról, hanem a meg nem fizetett kintlévőségek jogszerű behajtásáról kell szólnia. S ezzel együtt etikusnak és morálisnak is kell lennie.
Mint ismeretes, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara 12 pontban foglalta össze, hogyan változtatna saját tevékenységén. Hivatalos kiadványukból kiderül, hogy „mit kíván a magyar bírósági végrehajtás”. A mindössze néhány jogászt tömörítő köztestület például bele kíván szólni a jogszabályalkotásba, amihez konzultációs lehetőséget kér. Ugyanakkor azt is el szeretné érni, hogy a kötelező jogi végzettség bevezetését 2022-ig halasszák el. A végrehajtók kétéves kötelező szakmai gyakorlatot is bevezetnének a hatósági személyek kinevezése előtt, ami azért érdekes, mert ezt a feltételt már tartalmazza a jelenleg hatályos törvény, így csak a kétéves gyakorlat teljesülése után nevezhető ki valaki végrehajtónak. Ezzel kapcsolatban Patyi Gergely azt közölte: megkapta ezt a testület húszéves jubileumára megjelentetett kiadványt.
Az ebben foglaltak egy része üdvözlendő, de a jogszabály jelenleg zajló módosítása nem ezen kiadvány alapján folyik. Az államtitkár kijelentette: legkésőbb a jövő év első negyedévében módosítják a végrehajtási eljárásokra vonatkozó szabályozást.
(Magyar Hírlap)