Vízkelety Mariann államtitkár Az emberkereskedelem és azzal összefüggő jelenlegi szabályozás Magyarországon, ezzel kapcsolatos esetleges jövőbeni változások című konferencián az alábbi beszédet mondta. Leirat.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Vendégeink!
Az emberkereskedelem az egyik legsúlyosabb, legszélsőségesebb kizsákmányolási forma, amely ellen közös erőfeszítéssel kell küzdeni. Az emberkereskedelem jelenségének az utóbbi időben tapasztalható sajátos újjáéledése arra figyelmeztet, hogy nem igazak azok az elképzelések, miszerint az emberiség folyamatos fejlődő pályán van, és a fennálló morális hiányosságokat egyszerűen kiküszöböli a társadalmi, a tudományos és a technológiai fejlődés. Ellenkezőleg, azt tapasztaljuk, hogy a tudomány és technológia vívmányait a bűnözők gátlástalanul, olykor igen kreatív módon képesek felhasználni saját céljaik megvalósítása érdekében.
Az emberkereskedelem álláspontom szerint elsődlegesen társadalmi jelenség, és csak másodlagosan jogi fogalom. Ezért – jóllehet az előadásom a jogi szabályozás kérdéseivel foglalkozik, meg kell említeni néhány alapvető összefüggést az emberkereskedelemmel kapcsolatban.
Az emberkereskedelem kibocsátó, kínálati oldalán szinte a legtöbb esetben a szétszakított, töredezett, morálisan, kulturálisan és anyagilag kiüresedett, nem egyszer területileg is leszakadó társadalom áll. Az emberkereskedelem felvevő, keresleti oldalán ezzel szemben viszont gyakran egy, az előzőnél lényegesen jobb anyagi körülmények között lévő, intézményekkel és közszolgáltatásokkal ellátott társadalom helyezkedik el.
Az európai példák alapján azt is mondhatjuk, hogy felvevői oldalon egy atomizálódott, de nyugatias társadalom áll, amelynek nyíltan vallott értékei ellentétesek az emberkereskedelemmel, ugyanakkor egyes társadalmi szegmensek tényleges gyakorlata megtűri az emberkereskedelmet vonzó tevékenységeket, például a prostitúciót.
A téma legutóbbi szomorú aktualitását adja, hogy idén novemberben az amerikai CNN riportereinek sikerült filmre venniük egy valódi rabszolgavásárt a mai Líbia területén. A megdöbbentő képek láttán Párizsban demonstráció zajlott. Mint láthattuk, a szétesett államiság következményeként a tiltakozás nem történhetett ott, ahol a cselekményre sor került.
Az emberkereskedelem jelenségét rendszerszemléletben lehet megérteni. A kibocsátó terület és a célterület folyamatait együtt kell szemlélni a közöttük fellépő logisztikai (toborzási, szállítási), közvetítési és pénzügyi kapcsolatokkal. Ebből az is következik, hogy a jogi szabályozási keretek között megvalósított állami beavatkozásokat is rendszerszemléletben kell megvalósítani. Ez a szemléletmód döntő hatással van mind a kínálati, mind a keresleti, mind pedig a közvetítői szereplők magatartására.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a jogi eszközök csak részei egy szélesebb eszköztárnak, amely az állam, illetőleg az emberkereskedelmet elutasító emberi közösség kezében van. Szintén nagyon hatékonyak lehetnek az információs eszközök: tájékoztatások, képzések, oktatás, különböző jelzőrendszeri hálózatok, illetve gazdasági eszközök is, amelyek mind prevenciós, mind resztoratív céllal egyaránt bevethetők. Elég csak arra gondolnunk, ha sikerül olyan rezsimet kialakítani, amely megakadályozza, hogy az emberkereskedelemből befolyó jövedelmet az elkövetők saját céljaikra fordítsák, akkor ezzel sokat tettünk azért, hogy megszűnjön az elkövetők motivációja. Ha pedig ezen összeget az áldozatok társadalomba való visszavezetésére is fel tudjuk használni, akkor garantálni tudjuk, hogy a bűncselekményből származó jövedelem végül is hozzájárul a sérelmek orvoslásához.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kérem, engedjék meg, hogy röviden bemutassam az emberkereskedelem áldozatainak megsegítésére kialakított hazai jogintézményeket!
Az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyek kiemelt csoportként részesülhetnek áldozatsegítő támogatásban. Ezen áldozati kör részére az Áldozatsegítő Szolgálat olyan tájékoztatást nyújt, amely kiterjed az emberkeresekedelem áldozatainak speciális ellátására is. Az állam a magyar állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezők számára védett szálláshely lehetőségét biztosítja. A harmadik országbelieket pedig az Áldozatsegítő Szolgálat arról tájékoztatja, hogy egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésre annak eldöntésére, hogy az áldozat együttműködik-e a hatóságokkal az elkövető felderítésében. A harmadik országbeli áldozat a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra, a hatóságokkal való együttműködés esetén pedig tartózkodási engedélyre jogosult.
A védett szálláshely biztosítása állami feladat, azonban ezt a szolgáltatást rendhagyó módon - a tanúgondozáshoz hasonlóan - nem az Áldozatsegítő Szolgálat nyújtja. A védett szálláshely szolgáltatás igénybevétele rendhagyó abból a szempontból is, hogy nem szükséges hozzá a büntetőeljárás megindulása.
Az ezzel kapcsolatos eljárás részletes szabályait az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló Korm. rendelet tartalmazza. E jogszabály szerint az áldozatot azonosító szervezet feladata a védett szálláshelyen történő elhelyezés kezdeményezése az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat, közismert nevén OKIT útján.
Az emberkereskedelem áldozatául esett személy kiszolgáltatott helyzetének enyhítését szolgálja a bűncselekmények áldozatairól és az állami kárenyhítésről szóló törvény. E törvény személyi hatályát figyelembe véve az Európai Unión kívüli állam állampolgára, mint kérelmező esetén általában vizsgálni kell, hogy jogszerűen tartózkodik-e az Európai Unió, illetve Magyarország területén. Nem kell azonban vizsgálni a jogszerű tartózkodás feltételeit, ha a kérelmező az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, vagy emberkereskedelem áldozataként azonosított személy. Ebben az esetben tehát az emberkereskedelem áldozata kedvezményezett helyzetben van.
Valamennyi áldozatsegítő támogatás esetében elmondható, hogy az igényérvényesítési határidő szempontjából a szabályozás célja az, hogy az áldozat gyors, a helyzetéhez leginkább igazodó, személyre szabott segítséget kapjon. Mindez összhangban áll azzal az általános szabályozási elvvel, miszerint arra kell törekedni, hogy az áldozatnak a lehető legkiterjedtebb körben kell segíteni. Ebbe a szabályozási elvbe illeszkedik, hogy a védett szálláshely szolgáltatás igénylésére sincs határidő szabva, a védett szálláshely befogadja az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt.
Mit tesz az Áldozatsegítő Szolgálat az emberkereskedelem áldozataival?
1. Az első lépés az áldozat azonosítása.
Az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását alapvetően az a szervezet végzi, ahová az illető először bekerül: ez lehet az egészségügyi ellátó szerv, az egészségügyi államigazgatási szerv, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltató, a köznevelési intézmény, a rendőrség, a munkaügyi hatóság, a konzuli tisztviselő, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy maga az áldozatsegítő szolgálat. Ezen felül azonosítást végezhet pl. önkéntesen közreműködő szervezet is, amely működése során szerez tudomást olyan személyről, akiről feltehető, hogy emberkereskedelem áldozata. Fontos jövőbeli változás, hogy 2018. január 1. napjától az azonosítást végző szervek köre kiegészül a pártfogó felügyelői szolgálattal, valamint a jogi segítségnyújtó szolgálattal.
Az állami áldozatsegítő szolgálaton kívül több más szerv vagy szervezet is foglalkozik az áldozatok támogatásával. Egy részük az áldozatsegítő szolgálathoz hasonlóan általánosan, minden áldozat támogatásában részt vesz, míg mások kifejezetten egyes bűncselekmények áldozataira vagy meghatározott áldozati csoportokra összpontosítanak, némelyek országosan, mások pedig csak helyi szinten működnek.
2. Második lépésben az Áldozatsegítő Szolgálat felméri az áldozat szükségleteit, majd tájékoztatást nyújt a lehetséges további lépésekről.
Az Áldozatsegítő Szolgálat a hozzá forduló áldozatnak a szükségletei felmérését követően tájékoztatást nyújt arról, hogy milyen állami, önkormányzati, civil szervezetek, vallási közösségek nyújthatnak számára segítséget. Ezen információknak a birtokában tudja eldönteni az áldozat azt, hogy milyen típusú támogatásra van szüksége és azt milyen szervtől, szervezettől kívánja igénybe venni.
Ha az áldozatsegítő szolgálat megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, akkor tájékoztatja arról is, mint említettem, hogy egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésér, hogy együttműködik-e a hatóságokkal a bűncselekmény felderítésében. Tájékoztatja továbbá arról, hogy a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, az együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre válik jogosulttá. Ehhez kapcsolódik, hogy az Áldozatsegítő Szolgálat a tájékoztatás megtörténtét követően a nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság értesítése mellett kezdeményezi a külföldi állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását is.
3. A harmadik lépés az áldozat támogatása, segítése.
Az emberkereskedelem áldozatainak támogatása kapcsán ki kell emelni a már említett az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat munkáját. Az OKIT a hozzátartozók közötti erőszak, valamint a prostitúció áldozatainak segítésén túl az emberkereskedelem áldozatainak is segítséget nyújt.
Talán nem haszontalan ezen a fórumon is elismételni, hogy az OKIT a nap 24 órájában ingyenesen elérhető a 06 80 20 55 20 telefonszámon. Az információnyújtás mellett azonnali segítséget nyújtanak a bántalmazás miatt kialakult válsághelyzetben, krízisbe került állampolgárok (elsősorban nők és gyermekek) részére. Rászorultság esetén, az áldozattal egyeztetve, titkos menedékhelyen történő azonnali elhelyezésben is segíteni tudnak. A krízisotthonokban, amelyek, mint említettem titkos intézmények, az elhelyezés 30 napra szól, ami indokolt esetben, további 30 nappal meghosszabbítható. Az ellátás díjtalan, a gondozás során a krízisotthon szakemberei segítik a rászorulót a probléma hosszabb távú, biztonságos megoldásában. Ezzel egyidőben kapcsolatot tartanak az illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozójával is. Külön szeretném hangsúlyozni, hogy azoknak az áldozatoknak az adatait, akiket védett házban helyeztek el, zártan kell kezelni.
4. A negyedik lépés az utógondozás.
Az áldozat utókezelése, vagyis a társadalomba való visszavezetése, mentális és fizikai gyógyítása, képzése már főszabályként nem az Igazságügyi Minisztérium tevékenységi körébe tartozik. Ezzel összefüggésben szeretném megemlíteni, hogy az Igazságügyi Minisztérium idén nyáron megnyitotta saját Áldozatsegítő Központját. Itt tájékoztatást és érzelmi segítségnyújtást adunk a bennünket felkereső személyeknek. A Központ belső protokollját azonban úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfelek hozzájárulása esetén lehetőség legyen a hosszabb távú utógondozásra, figyelemmel követésre is.
5. Milyen fejlesztéseket valósítottunk meg a közelmúltban?
Az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv előírja, hogy az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyek számára a tagállamok bizonyos támogatásokat kötelesek biztosítani. Ehhez pedig megfelelő mechanizmusokat hoznak létre az áldozatok kilétének korai megállapítása, segítése és támogatása érdekében. Az irányelvet átültettük a hazai jogba. A megfelelő hatékonyságú adatgyűjtésnek nagy jelentősége van az emberkereskedelemmel kapcsolatos látencia és személyek adatainak duplikációja miatt is, ami visszatérő problémaként jelenik meg a hazánkkal kapcsolatos különböző országjelentésekben. Ezért egy olyan informatikai rendszert alakítottunk ki, ami elősegíti az áldozatok azonosítását. Ennek révén az ellátásuk a jelenleginél zökkenőmentesebb módon történik. Fontos célkitűzés, hogy a jogszabály által előírt statisztikai adatgyűjtés a gyakorlatban ténylegesen működő mechanizmussá váljon, bővebb eszköztárat biztosítva az emberkereskedelem elleni fellépésben mind a Belügyminisztérium, mind a büntetőeljárásban résztvevők számára. A rendszer élesítése 2017. szeptember 30-án megtörtént, és elkezdődött a sérülékenységi vizsgálat is. Az Igazságügyi Minisztérium jövő évi képzési tervébe beépült az informatikai rendszer használatával kapcsolatos oktatás a területi Áldozatsegítő Szolgálatok, Jogi Segítségnyújtó Szolgálatok, valamint a Pártfogó Felügyelői Szolgálat munkatársai részére.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Megállapítható, hogy az áldozatsegítési intézményrendszer jelenleg képes azonosítani, befogadni és oltalmazni az emberkereskedelem áldozatait. Az intézményrendszer sajátosságait az azonnali és személyre szabott segítség, az embermentés gondolata határozza meg. Ez önmagában helyes, azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. Mindent meg kell tennünk a jelenség felszámolásáért, illetőleg a cselekmény céljának ellehetetlenítéséért. A jelenség átfogó felszámolása komplex megközelítést igényel, amelyben a speciális nyomozati tevékenységek mellett szerepet kap az oktatás, a munkahelyteremtés és az egészségügyi szolgáltatások széles köre is.
Az emberkereskedelem és az azzal összefüggő bűncselekmények összetettségük mellett földrajzi értelemben globálisak is, a társadalom különböző szegmenseit érintik, ezért az ellenük való hatékony fellépés sem valósulhat meg másként, mint a különböző társadalmi szereplők széles körű összefogásával. Az állami szervezetek a civil, valamint az egyházi szervezetekkel együtt tölthetnek be eredményes szerepet az említett küzdelemben.
Az emberkereskedelem emellett olyan gyorsan változó módon lép fel, amelyet szintén csak az állami és civil szervezetek hatékony együttműködése, az információáramlás és a beavatkozási képesség folyamatos fejlesztése révén tudunk visszaszorítani.
Ezúton is nagyon köszönöm a szervezőknek, hogy ezt a konferenciát létrehozták. Őszintén remélem, a mai alkalom is egy lépéssel közelebb vitt bennünket ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük az emberkereskedelem elleni küzdelem hazai eszközrendszerét.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
(Igazságügyi Minisztérium)