Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában beszélt a végrehajtások leállításáról a devizahiteles törvény kapcsán 2014. augusztus 13-án.

Mv: És folytatjuk a már tegnap megkezdett témát. A végrehajtók a devizaadós ezirányú kérése esetén nem tilthatnak le jövedelmet – legalábbis erről rendelkezik a devizamentőcsomag. (…) És a válaszokat Patyi Gergelytől várom, az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkártól. Jó estét kívánok, államtitkár úr.

Patyi Gergely, államtitkár, Igazságügyi Minisztérium: Jó estét kívánok.

Mv: Korábban nyilatkozta Ön – szó szerint idézem –, „A devizahiteles törvény egyértelműen kimondja, hogy a munkabér-letiltást fel kell oldani, ha az adós kérelmezi a végrehajtónál.” Sokan nem tudták, hogy ilyen kérelemmel kell élni, és megdöbbenve tapasztalták, hogy devizaadósmentő-törvény ide vagy oda, de az augusztusban utalt fizetésüket továbbra is csapolták.

Patyi Gergely: Igen. Előfordulhatott az az eset, hogy korábban már részletfizetési megállapodás történt, vagy bármilyen olyan fázisban volt a végrehajtás, amire nem automatikusan terjedt ki a devizahiteles-mentő első törvény, úgyhogy előfordulhatott ilyen, és sajnálattal tapasztaltam azt, hogy ezek a problémák felmerültek, és a végrehajtók adott esetben nem biztos, hogy teljesen tökéletes tájékoztatást adtak ezekben az ügyekben.

Mv: Fontos dolgot mondott, hogy mi az automatizmus ebben a kérdésben, és akkor ezt gyorsan tisztázzuk. Hibázott itt valaki? Tehát például a végrehajtók hogyha a törvény szövegéhez igazítják az eljárásukat, akkor mondhatják azt, hogy ők teljesen jogszerűen jártak el, hiszen az adósnak külön nyilatkoznia kellett volna erről, hogy ő megtiltja, hogy letiltsák.

Patyi Gergely: Igen, itt lehetséges, hogy a kommunikációban volt némi hiba.

Mv: De ki hibázott a kommunikációban?

Patyi Gergely: Hát ez egy jó kérdés. Azt gondolom, hogy egyébként a törvényeket, jogszabályokat, azokat az éber embereknek írják, tehát azért valljuk be, hogy a jogalkotó mindent nem tud mindenki helyett átvenni, mindenféle felelősséget. A jogszabályokat ismerni kell.

Mv: Nyilván itt olyan emberekről lehet szó, akik már végrehajtás hatálya alatt vannak, akik nem jutnak úgy sajtóorgánumokhoz, nem tudnak úgy a tömegtájékoztatási eszközökből információt szerezni. Nekik a végrehajtóknak erre fel kellett volna hívni a figyelmét – mondjuk az Ön értelmezése szerint –, vagy adott esetben a minisztériumnak, a törvényalkotóknak kellett volna ezt megtenni? Ki a felelős?

Patyi Gergely: Én azt gondolom, hogy a végrehajtók bölcsen tették volna, hogyha erre azért fölhívják a figyelmet, erre azért lehetőség volt...

Mv: Vizsgálják ezt amúgy ezt a mulasztásukat?

Patyi Gergely: Megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy milyen tájékoztatás került ki, mert én úgy tudom, hogy volt egy tájékoztatás, és az nem biztos, hogy tökéletes volt.

Mv: Császti Ferenc, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara ügyvezető alelnöke tegnap itt, a stúdióban az Ön helyén volt a vendégünk. Ő azt mondta, hogy nem biztos, hogy az ügyfél jobban jár a letiltás megszüntetésével, hiszen így továbbnő az adóssága. Segítsen ezt értelmezni. Hogyha ez így van, akkor mi szükség van az adósmentés erről a részéről rendelkező jogszabályrészeire?

Patyi Gergely: Ugye itt azért azt látni kell, hogy nagyon sok fajta élethelyzet van, nagyon sok fajta végrehajtási szakban lévő eljárás van. A jogalkotó célja az volt, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a következő, második fázisban mindenki számára egyértelmű és világos legyen, hogy milyen feltételek mellett mennyi pénz jár adott esetben vissza, illetve a lefolyó eljárások – ugye a bankok, amelyekben megpróbálhatják a bíróságokon a tisztességességét ezeknek a szerződéseknek hát alátámasztani. Ennek az idejére a végrehajtások olyan helyzetbe kerüljenek, vagy a végrehajtásuk alatt lévő, hogy ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. De az egy másik kérdés. Nem kizárt, hogy van olyan adós, aki egy korábbi részletfizetéssel vagy bármilyen helyzetben olyan esetben van, amikor már kedvezőbb lehet. De ezt most, per pillanat még feltehetően nem lehet megmondani előre. Tehát ilyen szempontból én azt gondolom, hogy feltehetően jobban jár mindenki, hogyha ezek az eljárások valójában a jogalkotó céljának megfelelően szünetelnek egyelőre.

Mv: Tehát kéri kérvényben a felfüggesztést. Az Ön jogértelmezése szerint egyébként ezt kinél kell kérni, és kinek kell kérni?

Patyi Gergely: Nagyon egyszerű. A végrehajtás alatt állónak, és a végrehajtónál. Ennyire egyszerű a válasz a kérdésre.

Mv: Tekintettel arra, hogy számos, a júliusi bérét augusztus elején megkapó embernek levonták a jövedelméből ezeket a végrehajtandó összegeket, és nemsokára vége van az augusztusnak, és szeptember elején újra aktuálisak lesznek a fizetések folyósításai. Tesznek valamiféle lépést? Vagy Önök törvényalkotóként kötelezhetik a kamarát, hogy hívja fel az adósoknak a figyelmét arra, hogy itt egy formanyomtatvány, és márpedig, hogyha te akarsz élni ezzel a lehetőséggel, akkor rendelkezzél erről, nyilatkozzál?

Patyi Gergely: Igen. Az Igazságügyi Minisztérium gyakorolja a törvényességi felügyeletet a Magyar Végrehajtói Kamara felé, és én elrendeltem, hogy vizsgáljuk meg ezt a kiadott korábbi kommünikét. És úgy találtam, illetve a kollégáinkkal megvizsgálva úgy találtuk, hogy ezt szükséges javítani, és ezt meg fogjuk tenni, és kérni fogom a végrehajtókat, hogy ezt a közleményt, amit az Igazságügyi Minisztérium kér, azt tegyék közzé a honlapjukon is.

Mv: Ez azt jelenti, hogy már az augusztusi bérek, amelyek szeptember elején lesznek aktuálisak, adott esetben akkor ott már a végrehajtó nem blokkolhat különböző összegeket?

Patyi Gergely: Hát, a végrehajtó nyilván annak megfelelően járhat el, ami a jogszabályokban számára biztosított. Tehát nyilván amennyiben kéri bármely végrehajtás alatt álló, úgy a továbbiakban nem tilthatják már le a béréből.

Mv: De ha van egy végrehajtás alatt álló, akinek már a júliusi bére is kevesebb lett, hiszen egyébként a végrehajtás az továbbra is fennállt vele kapcsolatban, ezt a pénzt valaki visszakérheti? És milyen módon?

Patyi Gergely: Visszakérni én nem látom lehetőségét, tehát erre a jogszabályi lehetőség nem áll fenn. De azt azért megjegyezném, hogy ugye ezek az összegek, amik a végrehajtásban adott esetben letiltásra kerülnek, ezek a törlesztésbe beleszámítanak. Tehát a későbbiekben, a második fázisban a devizahitelek, illetve a hitelek elszámolásánál ott ezek az összegek meg fognak jelenni. Tehát ezek az összegek nem vesznek el. Kétségtelenül, aki számított arra, hogy a teljes összeget megkapja, és meglepetésként érte, az kellemetlen helyzetbe került.

Mv: Ez már nem végrehajtásügyi kérdés, de a hiteleknél, és elsősorban a devizahiteleknél maradjunk. Még 2007-ben tett egy magánszemély az európai bíróságon egy feljelentést azzal kapcsolatban, szerinte, a hitelfelvevő szerint a közjegyzőnek, ugye a felvétel pillanatában az uniós jogszabályok miatt a megállapodás aláírásakor kötelessége lett volna vizsgálni, hogy a deviza kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Milyen döntést várnak az Európai Bíróságtól, és ez mondjuk a közjegyzői intézményt alapvetően megrengetheti-e? Tehát a devizahitelesek kapcsán lehet-e beszélni a közjegyző felelősségéről?

Patyi Gergely: Én azt gondolom, hogy a közjegyző felelőssége ezekben az ügyekben áttételes, hiszen a bankok, illetve a hitelfelvevők közösen választottak közjegyzőt, fogadtak el feltételeket, és adott esetben elfogadták azt, hogy közjegyzői okiratban...

Mv: Az esetek nagy többségében – ne haragudjon – a bank azt mondta, hogy itt van egy közjegyző, ő majd hitelesíti a szerződést.

Patyi Gergely: Igen, de ez nem befolyásolja azt a közjegyzői feladatot, hogy valójában ezekben az esetekben a közjegyző csak közokiratba foglalta ezen kötelezettségeket, hitelszerződéseket. Tehát valójában itt a végrehajthatóság esetére adott egy plusz lehetőséget a hitelnyújtónak a közokiratba foglalás.

Mv: Igen ám, csak ebben az esetben itt Magyarországon azért nem tudták peresíteni ezt az ügyet, merthogy azt mondták, hogy van egy érvényes, közjegyző által hitelesített szerződés, ezért kellett ennek a hitelesnek az Európai Bírósághoz fordulni.

Patyi Gergely: Hát, ő ezt megtette, ez egy folyamatban lévő ügy. Kíváncsian várom, hogy mi lesz a döntés, de én azt gondolom, hogy a magyar közjegyzői rendszer egyébként az Európai Unióban viszonylag speciális. Tehát ez egy külön közhatalmi aktus. Tehát a magyar közjegyzői kar az erre jogszabály által hivatott. Az más kérdés, hogyha ezekben az ügyekben esetleg a közjegyzői felelősség felmerül, azokat vizsgálni kell. A magam részéről azt gondolom, hogy ez önmagában nem fog semmilyen jogi felelősséget megalapozni. Tehát itt a hitelfelvevők, illetve a bankok a közokiratba foglalt szerződések alapján jártak el. De itt, ebben az esetben a közjegyzők az én álláspontom szerint valójában csak technikai közreműködők voltak.

Mv: Államtitkár úr, köszönjük szépen. És bízunk benne, hogy ha más nem, ebből a beszélgetésből a végrehajtás alatt álló hitelesek legalább megtudták, hogy nekik igenis nyilatkozni kell arról, hogy kérik a felfüggesztését itt a jövedelmük folyósításánál, illetve a végrehajtókkal kapcsolatos ügyeiben. Köszönjük, hogy a vendégünk volt.

Patyi Gergely: Nagyon szívesen. Köszönöm a meghívást.

(Igazságügyi Minisztérium)