Vízkelety Mariann államtitkár hozzászólt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény vitájában az Országgyűlés 2015. június 29-i ülésnapján. Leirat.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A T/4891. számú törvényjavaslat fő célja az 1994-ben felállított végrehajtói önigazgatásra épülő szervezeti modell reformja, amely jelenleg még nem képes kellő hatékonysággal fellépni a szakmai szabályoknak nem megfelelően eljáró végrehajtókkal szemben.
A kormányzat álláspontja szerint a tisztán állami és a tisztán magánosított végrehajtás közötti átmeneti megoldás lehet alkalmas a rendszerszintű hibák orvoslására. Ezért a javaslat a végrehajtói tagság kezében hagyja az érdek-képviseleti feladatok ellátását. Azonban a végrehajtási szervezettel kapcsolatos, közfeladatnak minősülő igazgatási feladatokat a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar azon szervezeti egységére bízza, amely az igazságügyért felelős miniszter által kinevezett vezető irányítása alatt áll. A javaslat alapján tehát a végrehajtással kapcsolatos jogszabályban meghatározott közfeladatokat a jövőben is egy, a végrehajtókból és végrehajtó-helyettesekből álló jogi személy, a kar fogja ellátni, azonban e jogi személy szervezeti felépítését a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamarára vonatkozó hatályos szabályozáshoz képest a javaslat jelentősen módosítja. A végrehajtáshoz kapcsolódó közfeladatok ellátása a javaslat alapján közvetlen állami felügyelet alá kerül azzal, hogy azokat a kar azon szervezeti egysége útján látja el, amelynek vezetőjét az igazságügy-miniszter nevezi ki.
A javaslat biztosítja azt is, hogy a végrehajtást kérők által előlegezett és végső soron az adósok által viselt általános költségátalányból származó kamarai vagyon a jövőben is a végrehajtással kapcsolatos közfeladatok ellátása érdekében hasznosuljon. Ezért a javaslat alapján a kamara vagyona a karra száll át, amivel a törvény adta keretek között a miniszter által kinevezett vezető irányítása alatt álló szervezeti egység vezetője, illetve maga a szervezeti egység lesz jogosult rendelkezni.
Érdemes kiemelni a törvényjavaslat azon rendelkezéseit, amelyek jelentősen módosítják a végrehajtókénti működés feltételrendszerét, így különösen azt a szabályt, amely alapján minden önálló bírósági végrehajtónak és az önálló bírósági végrehajtó-helyettesnek jogi egyetemi végzettséget kell szerezni annak érdekében, hogy a végrehajtói kar az egyre bonyolultabb jogi szabályozói környezetben is megfelelő színvonalon legyen képes ellátni a feladatait.
A javaslat további lényeges újítása, hogy a végrehajtói kinevezés a jövőben nem határozatlan időre, hanem hét évre szól. E módosítás azzal ösztönzi majd a végrehajtót a szakszerű és jogszerű működésre, hogy az igazságügyért felelős miniszter lényegében automatikusan, pályázat nélkül megállapítja a szolgálat folyamatosságát, ha a működés során csak két alkalommal sújtották csekélyebb súlyú fegyelmi büntetéssel.
Az átláthatóbb végrehajtói működés feltételeinek megteremtése érdekében a javaslat egységesíti a végrehajtási tevékenység keretrendszerére vonatkozó szabályozást. Ennek lényeges elemei, hogy a jövőben a végrehajtó kizárólag végrehajtói iroda tagjaként végezhet végrehajtási tevékenységet, a végrehajtó irodának pedig kizárólag végrehajtó tagjai lehetnek.
Fontos kiemelni, hogy a végrehajtási tevékenységen kívül az iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat.
A javaslat módosítja még a fegyelmi felelősségre és a helyettesítés esetén követendő eljárás rendjére vonatkozó szabályozást is.
A törvényjavaslathoz több módosító indítvány is érkezett. A kormányzat elkötelezett az iránt, hogy a végrehajtók érdekképviseletét ellátó vezető testület, az elnökség mihamarabb ténylegesen is megújuljon. Ezért támogatta azt a képviselői indítványt, amely alapján a 2015. szeptember 1. napján létrejövő kar elnökségét 2015. szeptember 30. napjáig meg kell hosszabbítani, választani.
A kormányzat nem támogatta azokat a képviselői indítványokat, amelyek a törvényjavaslatban foglaltaktól eltérő szervezeti rend kialakítását és a javaslat új jogintézményeinek elhagyását indítványozták, valamint azokat sem, amelyek a kormány által elfogadott koncepció lényeges elemeivel ellentétesek.
A kormányzat kötelessége, hogy a végrehajtási szervezetrendszer megújítását úgy végezze el, hogy az időlegesen se veszélyeztesse a rendszer működőképességét. Ezért támogatjuk az Igazságügyi bizottság azon módosító javaslatait, amelyek az átalakulással kapcsolatos kötelezettségek vonatkozásában reálisan teljesíthető határidőket határoznak meg. Támogatjuk ezért azt a módosító javaslatot is, amely alapján a végrehajtó-helyetteseknek a végrehajtókhoz képest később kell megkezdeniük a jogi egyetem elvégzését annak érdekében, hogy a végrehajtó irodák működésében ne okozzon fennakadást, ha sem a végrehajtónak, sem a végrehajtó-helyettesnek nincs jogi diplomája.
Az Igazságügyi Bizottság módosító javaslata szigorítaná a kar hivatali szerve vezetőjének kinevezési feltételeit, és kiegészítené a szabályozást a hivatali szerv vezetőjének jogviszonyára vonatkozó szabályokkal. A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslata pedig egyértelművé tenné, hogy e jogviszonyra a törvénybeli eltérésekkel a munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. E bizottsági módosító javaslatok mindenben egyeznek a kormányzati törekvésekkel, ezért köszönettel vettük a kiegészítéseket, és azokat a technikai jellegű javításokkal együtt támogatjuk.
Köszönöm a figyelmet, és kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot szavazatukkal támogatni szíveskedjenek.
***
Köszönöm szépen, elnök úr. A kormány 2015. VI. 24-én megtárgyalta a H/5139. számú határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakításáról szóló előterjesztést. Megvizsgálva a határozati javaslatban foglaltakat, a kormány részére megállapított feladatokat, azokat az Országgyűlés ez irányú döntése esetén végrehajthatónak minősítette.
A határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat a kormány nem támogatja.
Köszönöm szépen a figyelmet.
(Igazságügyi Minisztérium)