Vízkelety Mariann államtitkár tartotta meg a Bűncselekmények Áldozatainak Napja nyitóbeszédét 2017. február 22-én. Leirat.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium nevében sok szeretettel köszöntsem a mai konferencia minden résztvevőjét.
Konferenciánk apropóját az adja, hogy ma van a bűncselekmények áldozatainak napja, amelyről immár 11. alkalommal emlékezünk meg.
Az elmúlt időszakban Magyarországon kialakult az áldozatsegítés állami és civil intézményrendszere. Az intézményesülés sajátossága, hogy jogi, szervezeti és pénzügyi elemei is kialakultak egy olyan természetes emberi magatartásnak, amit akkor is tanúsítanunk kellene, ha azt konkrét jogszabály nem írná elő.
A büntetőpolitika célja hosszú időn át az emberi együttélés szabályait súlyosan sértő cselekmény megtorlása volt. A bűncselekmények nagyobb része azonban egyéni érdekeket is sért, ezért a XX. században – amikor a pszichológia fejlődésével feltárták az áldozatokat ért sérelmek komoly lelki hatását – megindult az áldozatokat központba helyező elméleti háttér kimunkálása. Így alakult ki az áldozatvédelem témaköre a viktimológia, vagyis az „áldozattan” , amely eredetileg a bűncselekmény sértettjével és az elkövető kapcsolatával foglalkozó, általános kriminológiai kutatási terület volt.
Az áldozatsegítés mint jogi fogalom a múlt század végén, illetve a 2000-es évek elején került a nemzetközi jogalkotás homlokterébe. Ebben a folyamatban valószínűleg fontos esemény volt a 2001. szeptember 11-én történt terrorcselekmény. Ekkor vált világossá, hogy fel kell készülni a bűncselekmények olyan új kategóriájára, ahol kevés elkövető egyetlen cselekménnyel is számos emberi tragédiát, óriási károkat és beláthatatlan társadalmi hatásokat képes kiváltani. Az állami cselekvés szükségességét az Európai Unió döntéshozói is érzékelték, hiszen ezen cselekmények lényege, hogy a konkrét sértetti körön keresztül lehetőleg a teljes társadalmat igyekeznek pszichológiai hatásuk alá vonni. Ez a folyamat vezetett a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelv elfogadásához. Hamarosan hazánkban is megszületett a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény, és Magyarországon is elkezdődött az áldozatvédelemmel kapcsolatos intézményrendszer kiépülése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Milyen szempontok vezérelték a jogalkotót az új intézményrendszer kialakítása során?
A következő adatok támasztják alá az áldozatsegítési erőfeszítések szükségességét azzal, hogy a „sértett” büntetőjogi, az „áldozat” inkább szociológiai fogalom. Míg a kriminálstatisztika a sértettek számát tartja nyilván, az áldozatok száma nyilvánvalóan ennél lényegesen nagyobb a másodlagos áldozattá válás hatásai miatt is.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2015-ben 280.113 bűncselekmény vált ismertté Magyarországon. A sértettek száma ebben az időszakban 184.809 fő volt.
2016-ban a bűncselekményekkel okozott károk összege a rendőrség adatai szerint 219,6 milliárd forint volt, míg a megtérült kár mindössze 16,6 milliárd forintot tett ki ugyanebben az időszakban, vagyis a bűncselekményekkel okozott károk mindössze 7,59%-a térült meg 2016-ban. Ez azt mutatja, hogy az olyan bűncselekmények esetében, ahol reparálható a kár, és az okozott sérelem megszüntethető, még nagyon jelentős változtatásokra van szükség.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Igazságügyi Minisztérium az áldozatvédelem kapcsán olyan kérdéskörrel áll szemben, amelyben össze kell hangolni a jogalkotási, az intézményi, az információs és a társadalmi együttműködési eszközöket:
- A jogalkotási eszközök között elsőként a büntetőeljárási jog épp napirenden szereplő megújítását szükséges megemlíteni. Tekintettel arra, hogy az áldozatok jelentős része először az állami nyomozó szervekkel kerül kapcsolatba, szükség van – elsősorban a rendőrségen belül – olyan folyamatok kialakítására, illetve megerősítésére, amelyek révén az áldozatvédelmet magasabb szintre emelhetjük. Ebben a büntetőeljárás által meghatározott intézmények és folyamatok sajátos jelentőséggel bírnak. Külön meg kell említeni a bűncselekmények által okozott károk megtérülési rátájának problémáját, hiszen köztudott, hogy a bűncselekmények jelentős hányada a vagyon elleni és a gazdasági bűncselekmények körébe tartozik. Az ilyen esetekben is lehetőség van a szó eredeti értelmében vett, valódi és teljes körű áldozatsegítésre. A készülő új Büntető eljárási törvény különös figyelmet fordít erre az intézményre.
- Az információs és partnerségi eszközök említésekor szem előtt kell tartani, hogy bár jelentősen csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt időszakban, az imént idézett adatok nagyságrendje azonban nyilvánvalóvá teszi, hogy az áldozatvédelem fontos, de nem kizárólagosan állami feladat. A kormányzat feladata ezen túlmenően is az, hogy kiemelt szerepénél fogva ösztönözze mindazokat a társadalmi szereplőket, akik vállalásaik, helyzetük, tudásuk, beágyazottságuk alapján képesek segíteni a bűncselekmények áldozatain. Ide tartozik az önkéntesek, a civil szervezetek, egyházi intézmények szerepvállalása, ennek motiválása. Fontos feladata a felsőoktatásban fellelhető humánkapacitás mobilizálása és a jogi, az egészségügyi, mentálhigiénés, pszichológiai, pedagógiai és szociális munkás hallgatók bevonása az áldozatvédelmi programba.
- A kormányzat által alkalmazott eszközök körében fontos megemlíteni azokat a feladatokat, amelyeket sajátosságaik miatt a kormányzati rendszerben elhelyezkedő szervezetek látnak el.
Az állami áldozatvédelem szakmai irányítását idén január elsejétől az Igazságügyi Minisztérium vette át. Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy jogalkotás révén még jobban segítsük a bűnüldöző szervek munkáját, ösztönző rendszerek kialakításával elősegítsük a civil társadalom aktívabb szerepvállalását, saját intézmények kialakításával pedig bizonyos speciális szolgáltatásokat lássunk el. Ennek a hármas fejlesztési gondolatnak a jegyében alakítottuk ki az áldozatvédelmi stratégiát, melynek sajátossága, hogy az nem csupán a jelenleg létező keretek fenntartására, hanem a ténylegesen felmerülő társadalmi igényekre épül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Melyek tehát a tárca által kialakított áldozatvédelmi stratégia lényegi intézkedései?
1) Annak érdekében, hogy az áldozatsegítés lehetőségei, szolgáltatásai ismertté váljanak az áldozattá vált személyek, a potenciális áldozati csoportok, valamint az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervezetek, szakemberek körében, az Igazságügyi Minisztérium célul tűzte ki az áldozatvédelem átfogó népszerűsítését 2017-2018-ban.
2) Már rövid távon szeretnénk felvenni a kapcsolatot az áldozatvédelemmel foglalkozó állami, civil és egyházi szervezetekkel munkacsoporti megbeszélések keretében. Az áldozatvédelemben jelenleg is dolgozó szervezetek közötti szorosabb szakmai kapcsolat országos és helyi szinten is jelentős tartalékokat rejt. Ezért a munkacsoport tagjaként az áldozatvédelemben jártas és gyakorló szakemberek, jogászok, informatikusok, marketinghez értő szakértők bevonását tervezzük, az egyházi és civil szervezetek mellett. A munkacsoport feladata a begyűjtött adatok, tapasztalatok értékelése és a részt vevő szervezetek közötti szakmai koordináció megteremtése.
Az állami szervekkel való állandó kapcsolattartás érdekében egy kerekasztal formájában történő együttműködést hozunk létre, amelyen keresztül a rendőrség, a bíróság, az ügyészség, az érintett minisztériumok, valamint az áldozatsegítéssel kapcsolatos közszolgáltatást végző civil és egyházi szervezetek intézkedési és esetleg jogszabály-módosítási javaslatot tehetnének a kormányzat számára.
Azt is szeretnénk előmozdítani, hogy az országos kerekasztal mintájára lehetőleg megyei, és ha lehet járási szinten is alakuljanak ki hasonló koordinációs együttműködések, amelyek de facto jelzőrendszeres segítségnyújtást is végeznének.
3) Létrehozzuk az Áldozatvédelmi Krízisközpontot Budapesten, a Wesselényi utcában. A Központ ellátja az áldozatsegítéssel kapcsolatos online, telefonos és személyes tájékoztatási feladatait, továbbá végső eszközként maga is nyújtana gyakorlati áldozatvédelmi segítséget átmeneti ideig, amíg az adott személynek végleges megoldást tud az ellátó rendszer nyújtani.
A Krízisközpont működteti majd a 24 órán keresztül ingyenesen hívható áldozatvédelmi telefonszolgálatot is.
4) Fontosnak tartjuk, hogy az áldozatokkal való kapcsolatfelvétel első vonalában szolgálatot teljesítő rendőrök áldozatvédelmi képzésen vegyenek részt, és érvényesítsék az áldozatok szempontjait is a büntetőeljárásban. Hosszabb távon azt kívánjuk elérni, hogy minden rendőrkapitányságon legyen legalább egy, e témában jártas, szakképzett rendőr.
5) Fejleszteni kívánjuk az érzelmi segítségnyújtás humánerőforrását, tartalmát és eszközeit. Ennek jogszabályi alapjai ma is léteznek, az áldozatsegítő szolgálat ma is végez ilyen feladatot. A területi áldozatsegítő szolgálat a helyben elérhető pszichológus szakemberekkel, illetve szakszerű krízisintervenciót biztosító civil szervezetekkel olyan keret-megállapodást kötne, ami alapján a területi szolgálatok hozzájuk irányítanák az ügyfeleket.
6) Felülvizsgáljuk az állami kárenyhítési rendszert. A kárenyhítésre nézve az Európai Bizottság is amellett foglalt állást, hogy az Irányelv alkalmazását segítő jó gyakorlatok, módszertani útmutatók, szakértői tapasztalatcsere kialakításával és megosztásával, továbbá a kárenyhítési kapcsolattartó, úgynevezett „kontaktpont” hálózat fejlesztésével szükség van az állami kárenyhítési rendszerek továbbfejlesztésére.
7) Az áldozatsegítés eszközeit és eredményeit egy sajátos sebezhető csoport, a határon túli magyar kisebbségek érdekeinek védelmében is fel lehet és fel is kell használni. Nincs akadálya annak, hogy a már kiépült magyar–magyar együttműködés intézményein keresztül áldozatsegítési, továbbá akár jogi segítségnyújtási szolgáltatást is nyújtsunk az arra rászorulók részére.
Mindezek előre bocsátásával a mai Áldozatok Napja konferenciát megnyitom. A nap folyamán tartalmas szakmai eszmecserét kívánok, és őszintén remélem, hogy a mai konferencia jó alkalom lesz arra, hogy a gyakorlatban is hasznos szakmai kapcsolatok épüljenek ki ezen a területen!
Köszönöm szíves figyelmüket.
(Igazságügyi Minisztérium)