Vízkelety Mariann államtitkár beszédet mondott a Miskolci Egyetem diplomaátadó ünnepségén 2017. június 29-én. Leirat.
Tisztelt Rektor Úr! Tisztelt Szenátus! Kedves frissen végzett Hallgatók és Vendégek!
Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy a tavalyi alkalom után most itt lehetek Miskolcon és köszönthetem az Egyetem vezetőit és a frissen végzett hallgatókat, kollégákat a Műszaki Anyagtudományi Kar és az Állam- és Jogtudományi Kar diplomaátadó ünnepségén.
A műszaki képzés és a jogi képzés látszólag igen távol áll egymástól, de könnyen lehet, hogy a kedves jogász kollégák épp olyan termékek és műszaki eljárások jogi aspektusaival fognak foglalkozni néhány év múlva, amelyek ma még csak az adott területen jártas műszaki szakemberek számára ismertek.
Az egészen bizonyos, hogy a most műszaki területen jártasságot szerző pályakezdőket nem fenyegeti a diplomás munkanélküliség. A hazai gazdaság már alig várja, hogy önöket munkatársként alkalmazza!
Kérem, engedjék meg, hogy az Igazságügyi Minisztérium képviselőjeként az ifjú jogász kollégákhoz is intézzek néhány gondolatot!
Igazságügyi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárként az a feladatom, hogy kapcsolatot tartsak mindazokkal a szervezetekkel, amelyek – reményeim szerint – a most végzett hallgatókat is izgalmas, érdekes és nagy társadalmi megbecsüléssel rendelkező munkahelyeken fogják foglalkoztatni. A bíróság, az ügyészség, az ügyvédség, a közjegyzői kar, a jogtanácsosok révén az üzleti élet, nem utolsó sorban pedig a közigazgatás mind Önökre, tettre kész fiatalokra vár!
A jogi pálya fontos első lépése, úgyis fogalmazhatunk, hogy első állomása a jogi egyetem elvégzése. De ez csak a kezdet. Ugyanis – volt bíróként tapasztalatból mondhatom – ez a pálya nem hagyja elkényelmesedni az embert, állandó tanulást és szellemi készenlétet követel.
Hagyományosan a legnagyobb létszámú jogászi hivatásrend az ügyvédség, amely ma mintegy 11.000 aktív ügyvédet, 520 alkalmazott ügyvédet és 2.200 ügyvédjelöltet foglal magában. A Magyar Ügyvédi Kamara, de a bírói, ügyészi hivatásrend is biztosítja a jogi szakvizsgára történő felkészülést a jelöltek számára. A jogász hivatásrendek a szakvizsgán túl is folyamatos képzésekkel garantálják a végzett munka minőségét. Ennek megfelelően a bírói karban mintegy 3.400 fő, az ügyészségen pedig több mint 2.000 fő dolgozik jogi diplomával úgy, hogy pályájuk révén folyamatosan tanulják, és alkalmazzák, s nem egyszer bizony alkotják is a jogot. Ugyanez mondható el a közigazgatásban dolgozó több mint 12.000 jogászról is. E számokat azért részletezem, hogy megerősítsem korábban hozott helyes döntésüket, hogy a jogi pályát választották. Mondhatom, hogy jó társaságba kerültek, ahol szép és minőségi munka várja önöket. Sok sikerélményt, örömet fog nyújtani Önöknek ez a hivatás.
A szakmai képzéseket, továbbképzéseket a jogtudománytól többnyire el szoktuk különíteni, hiszen míg a jogtudomány elméleti, a szakmai képzések pedig inkább gyakorlati jellegűek. Megítélésem szerint azonban szakítani kell a „jogtudomány nélküli joggyakorlat” elavult álláspontjával. A jogalkalmazás ugyanis olyan mértékben változó társadalmi, technológiai környezetben zajlik, ami elengedhetetlenné teszi a jogtudomány és a jogalkalmazás új, szorosabb kapcsolatának létrehozatalát. Ezt a szükségszerűséget felismerve 2014-től az Igazságügyi Minisztérium elindította a joghallgatók számára elérhető IM kiválósági és tanulmányi jogászösztöndíjak, valamint az IM Jogtudományi és Kutatási Pályázatok rendszerét. 2016-ban összesen 99 különböző kutatási és oktatásfejlesztési program valósult meg a nyolc jogi karon. 2017-ben és 2018-ban, s bízom benne, hogy a jövőben is, az Igazságügyi Minisztérium támogatja és ösztönzi a hallgatókat a Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj, és a Tanulmányi Jogászösztöndíj folyósításával. Ezen felül a Kutatási és Oktatásfejlesztési Programok keretei között átfogóbb kutatások is lehetővé válnak. Az eddigi finanszírozási szerkezetet némileg igyekszünk kiegészíteni, 2017-ben már alkalom nyílik a Doktori Iskolák, illetőleg a doktoranduszok munkájának támogatására is. A kutatási tematikák elbírálásánál az a szemlélet érvényesült, hogy a tudományos műhelyek lehetőleg a gyakorlati, a szakmát közvetlenül érintő kérdések tágabb összefüggéseit dolgozzák ki. Ennek révén az elméleti jogtudomány és a gyakorlati jogalkalmazás és a jogalkotás tartalmilag is közelebb kerülhetnek egymáshoz.
Az egyetemi jogi karoknál felhalmozódott szellemi kapacitást a jövőben a szakmai továbbképzések területén is szeretnénk igénybe venni. Szándékaink szerint az egyetemek segítenék azoknak a kollégáknak a jogi szakvizsgára való felkészülését, akik nem tartoznak hivatásrendhez. Ezért kérem önöket, hogy ne vegyenek még végleges búcsút az Egyetemtől, mert könnyen lehet, hogy szakmai továbbképzésre ugyanide fognak visszatérni. Arról nem is beszélve, hogy remélem, önök közül sokan fognak doktori programban is részt venni itt az egyetemen, sőt, remélhetőleg számosan bekapcsolódnak majd a hazai jogtudomány vérkeringésébe is!
Ezekkel a gondolatokkal szeretném megköszönni a Kedves Szülőknek, hogy ezen ifjú kollégákat számunkra felnevelték, az Egyetem vezetőinek és oktatóinak, hogy az évfolyamot végigvezették a jogi pálya első fontos állomásán!
Kedves Végzősök!
Végezetül hadd adjak útravalóul egy gondolatot, melyet Gandhitól kölcsönöztem: „Élj úgy, mintha ma lenne az utolsó napod. Tanulj úgy, mintha örökké élnél.”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
(Igazságügyi Minisztérium)