Vízkelety Mariann államtitkár az alábbi beszédet mondta az Áldozatok Világnapján 2018. február 23-án.
Tisztelt Főkapitány Úr! Kedves Vendégeink!
Szeretettel köszöntöm Önöket, az Igazságügyi Minisztérium nevében. Az Igazságügyi Minisztérium, mint az áldozatvédelmi terület szabályozásáért és szakmai irányításáért felelős szervezet korábban minden évben megemlékezett az áldozatok napjáról. Ebben az évben örömmel csatlakoztunk a Rendőrség által kezdeményezett eseményhez, mivel az a szakmai álláspontunk, hogy hatékony áldozatsegítés kizárólag a bűncselekmények áldozataival többnyire legelőször kapcsolatba kerülő állami szervezet, a Rendőrség aktív részvételével képzelhető el.
Azt, hogy az állami áldozatsegítésben kit tekintünk áldozatnak, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény határozza meg: a bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés sértettje mellett ide tartozik az a természetes személy is, aki a bűncselekmény közvetlen következményeként hátrányt - testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, vagyoni kárt - szenvedett el. Az áldozat fogalma tehát szélesebb, mint a sértett fogalma, ezért az áldozatok számának alakulása pontosan nem is határozható meg. A bűncselekmények, valamint azok sértettjeinek számával kapcsolatos hivatalos bűnügyi statisztikák adataiból ugyanakkor bizonyos következtetések is levonhatók. A KSH adatai szerint hazánkban az összes regisztrált bűncselekmények száma az utóbbi 5 évben csökkenő tendenciát mutat. A 2012 és 2017 között bekövetkezett, csaknem 40%-os csökkenés mindenképpen kedvezőnek tekinthető azzal együtt, hogy tudjuk: bizonyos bűncselekményeknek nagyon magas a látenciája. Az áldozatsegítést azonban nem elsősorban a bűncselekmények számának alakulása indokolja, hanem az, hogy az áldozatok a társadalom segítségre szoruló tagjai.
A magyar állam a közelmúltban elfogadott kormányhatározattal megerősítette felelősségét az áldozatsegítés terén és feladatokat határozott meg a tárcák részére a már áldozattá vált személyek sérelmeinek hatékonyabb orvoslása érdekében.
Az áldozatsegítés Magyarországon elsősorban a járási hivatalokban működő állami áldozatsegítő szolgálaton keresztül valósul meg. A szolgáltatások keretében az áldozattá vált személyek a bűncselekmény okozta hátrány, így különösen testi vagy lelki sérülés, érzelmi megrázkódtatás, vagyoni kár folytán megváltozott élethelyzetük helyreállításához kaphatnak egyénre szabott jogi, érzelmi és anyagi segítséget.
Az Áldozatsegítő Szolgálat tevékenysége tehát kétirányú, feladata egyrészről az áldozati jogok érvényesülésének elősegítése, másrészről az elszenvedett bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés okozta hátrányok enyhítése.
Az áldozatsegítő szolgálat mellett, tevékenységét kiegészítve, az Igazságügyi Minisztérium 2017-ben megkezdte saját áldozatsegítő központjainak kialakítását. Az első áldozatsegítő központot Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr 2017. június 21-én nyitotta meg Budapesten, a Wesselényi út 69-ben.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mi is a feladata az Áldozatsegítő Központnak? A Központ tájékoztatást ad, szolgáltatásokat biztosít, valamint szakemberek közreműködésével érzelmi segítséget, lelki támogatást nyújt a hozzá fordulók számára. A budapesti Áldozatsegítő Központ a nyitástól a mai napig több mint 200 esetben nyújtott szolgáltatást. Az eddigi tapasztalatok alapján az ügyfelek 47%-a vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, 37%-a pedig élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekménnyel összefüggésben fordult a központhoz. Annak ellenére, hogy a központ a fővárosban működik, az ügyfelek megközelítőleg 40%-a volt vidéki. Ez is indokolja, hogy hasonló központok más városokban is kialakításra kerüljenek.
A fővárosi tapasztalatok figyelembe vételével már folyamatban van Miskolcon és Szombathelyen áldozatsegítő központok létrehozása. Az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása érdekében a Kormány nemrégiben határozatban is kifejezte azon szándékát, hogy az áldozatsegítő központok rendszerének országos hálózattá szervezése indokolt és szükséges.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nézzük, melyek az áldozatsegítő központok szolgáltatásai!
A budapesti Áldozatsegítő Központ működési modelljének kialakításakor arra törekedtünk, hogy az áldozatok számára az állami áldozatsegítő szolgálatok által nyújtott szolgáltatások bővüljenek, hozzáférhetőbbé váljanak. Ennek megfelelően a központ lehetővé teszi az áldozatsegítők által is nyújtott, úgynevezett segítő beszélgetésen túl, a pszichológus által vezetett egyéni krízisintervenciós ellátást is. Az időben, egyénre szabottan nyújtott szakszerű segítség eredményeként az áldozat lelkileg megerősödik, felismeri az életének pozitív irányú változásához szükséges teendőket és cselekvéseket, amelyek elősegítik visszailleszkedését megszokott életébe, munkájába vagy éppenséggel iskolájába. Az érzelmi segítségnyújtás keretében áldozatsegítő munkatársaink a hozzájuk forduló áldozatok számára támaszt nyújtanak, egy vagy több segítő beszélgetést követően pedig számukra megfelelő, célzott segítséget kínálnak fel, mindig törekedve arra, hogy a segítség a valós igényekhez és a valós szükségletekhez igazodjon.
Az áldozatsegítő központok további fontos feladata a tájékoztatás és figyelemfelhívás, annak elősegítése, hogy az állampolgárok megfelelő információkkal rendelkezzenek az áldozattá válás esetén őket megillető jogokról. Az áldozatsegítő központok munkatársai együttműködést alakítanak ki az állami és civil áldozatsegítésben közreműködő szervezetekkel. Az együttműködés célja, hogy a felek közösen, gyorsan, hatékonyan mozdítsák elő az áldozati jogokhoz való hozzáférést, s akár, ha szükséges, külső helyszínen is segítséget nyújtsanak.
A Budapesten működő Áldozatsegítő Központban úgynevezett patrónus szoba is kialakításra került, ahol a központhoz forduló, krízisben lévő ügyfelek biztonságos, maximum 24 órás elhelyezést kaphatnak addig, amíg a Kollégák megszervezik a további elhelyezésüket, ellátásukat.
Az Áldozatsegítő Központ feladatainak hatékony elvégzése érdekében széles körű együttműködési hálózatot igyekszik kiépíteni. Budapesten a BRFK közvetítésével eddig két kerületi rendőrkapitánysággal alakítottunk ki szoros együttműködést. A budapesti Áldozatsegítő Központ megbízott vezetője és munkatársai számos szakmai előadást, esetenként interaktív bemutatót tartanak az áldozatsegítésben szerepet vállaló szervezetek, állami, önkormányzati szervek számára, valamint folyamatosan figyelemfelkeltő előadásokat szerveznek a különös bánásmódot igénylő áldozati célcsoportok részére. Előadásaikban kiemelt témaként szerepel a digitális bántalmazás kérdésköre is, mellyel kapcsolatban pedagógusok és diákok részére ismeretterjesztő, felvilágosító munkát végeznek.
A központnak szerepe van az áldozatsegítési jelzőrendszer hatékonyabb működtetésében is. Amennyiben a munkatársak munkájuk során kiskorú veszélyeztetettségéről szereznek tudomást, haladéktalanul jelzik azt a kiskorú tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatnak; ha a feltárt körülmény a kiskorú életét, testi épségét súlyosan veszélyezteti, a jelzéssel egyidejűleg javasolják gyámhatósági eljárás kezdeményezését. A központ munkatársai szintén kötelesek jelezni a családvédelmi koordinációért felelős szervnek, ha hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észlelik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A következőkben arra kívánok rámutatni, hogy mennyiben több, mennyiben új az áldozatsegítő központok által nyújtott szolgáltatás?
Az áldozatsegítő központok működési filozófiája a helyreállító igazságszolgáltatás gondolatára épül. Ha a bűncselekmény bekövetkezik, akkor két különböző filozófiai felfogás szerint járhatunk el, attól függően, hogy a büntető és/vagy a helyreállító igazságszolgáltatást preferáljuk inkább.
Az első esetben a hangsúly az elkövető cselekményén van, valamint azon, hogy milyen büntetést érdemel a tettes ennek elkövetéséért. A büntetés célja ebben az esetben a prevenció, vagyis az, hogy az illető személyt visszatartsa a bűnismétléstől, illetőleg általánosságban mindenki mást is visszatartson bűncselekmény elkövetésétől.
Egészen más a helyreállító igazságszolgáltatás nézőpontja, ahol a hangsúlyt nem kizárólag az állami büntetőhatalom érvényesítésére helyezi, hanem figyelemmel van az áldozat szükségleteire is. Az érintettek aktívan részt vállalnak a folyamatban, amely – a lehetőségekhez mérten – rendezett jövőbeli élet kialakítására irányul. Az Áldozatsegítő Központnak nem feladata a büntetőjogi mediáció, azonban alkalmas arra, hogy a tájékoztatási és érzelmi segítségnyújtási szolgáltatásán keresztül alkalmassá tegye az áldozatokat arra, hogy büntetőjogi mediáció részesei legyenek. További fontos feladat, hogy az áldozatok a büntetőeljárás során képessé váljanak felhasználható tanúvallomás tételére is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Mint ahogy az előzőekben vázoltam, az áldozatsegítő központokon keresztül bizonyos mértékű általános szemléletformálásra is törekszünk. Egyrészt szeretnénk elérni, hogy az állampolgárok jobban felfigyeljenek az esetleg eddig látenciában maradt bűncselekmények áldozataira, másrészt minél több honfitársunkban szeretnénk tudatosítani az önkéntes segítés jelentőségét.
Társadalmi célú kampányokkal, ismeretterjesztő előadásokkal és civil szervezeteken keresztül kifejtett felvilágosító munkával meg lehet sokszorozni a rendelkezésre álló hivatali kapacitást. A kérdésre érzékennyé váló állampolgárok számára könnyebb lesz azt az üzenetet is továbbadni, hogy ők maguk és a környezetükben élők hogyan kerülhetik el azokat a helyzeteket, amelyek ilyen szempontból veszélyesek számukra, továbbá, hogy mit tehetnek, hova fordulhatnak ilyen esetekben. Ezáltal az áldozatsegítő központok hozzájárulnak a hazai bűnmegelőzési célok megvalósulásához, hiszen elősegítik az áldozattá válás elkerülését, valamint áldozattá válás esetén képesek az elszenvedett sérelmeket gyorsabban feldolgozni.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Az Igazságügyi Minisztérium által megvalósított áldozatsegítő szolgáltatások közül külön kiemelném az ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat, amely 24 órás telefonszolgálattal várja az ügyfelek jelentkezését. Az Áldozatsegítő Vonal évente mintegy 9 000-10 000 ügyben nyújt segítséget a 06-80-225-225-ös, hangsúlyozom: ingyenesen hívható számon. Jó lenne, ha ez a szám minden rendőrségi ügyfélfogadó helyiségben ki lenne függesztve!
A már eddig elért eredmények is jelentősek, ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy a Rendőrség közreműködése, fogadókészsége elengedhetetlen, hiszen az évi mintegy 187 ezer ismertté vált bűncselekmény azt követeli, hogy közösen fejlesszük tovább az áldozatsegítés hazai rendszerét, együttesen lépjünk fel az áldozatok érdekeinek, jogainak védelmében!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
(Igazságügyi Minisztérium)