Vízkelety Mariann előadása az Alaptörvény – Jogalkotás – Bírói joggyakorlat” című konferencián.
Tisztelt Elnök Urak, Bíró Urak és Hölgyek! Kedves Vendégeink!
Szeretettel köszöntök én is minden résztvevőt!
Mielőtt bezárnám a mai ülést, kérem engedjék meg, hogy az itt elhangzottak közül néhány általánosabb megállapítást, gondolatot kiemeljek a Konferencia témájához igazodva. Inkább bizonyos hangsúlyokra szeretném a figyelmet felhívni és aláhúzni egy-egy elhangzott gondolatot.
Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárként fő feladatom az igazságügy területén működő szervezetek és a kormányzat közötti kapcsolattartás biztosítása. Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen a hatalmi ágak elválasztásának elve azt eredményezi, hogy a közigazgatásra egyébként jellemző kapcsolattartási módokat nem lehet alkalmazni. Az igazságügyi kapcsolatok körében a közigazgatás partnerségi kapcsolatokat tart fenn az egyébként önigazgatással bíró és az Alaptörvény által is védett szervezetekkel, hivatásrendekkel.
Jelen konferencia alkalmával a tiszta kétoldalú kapcsolattartás helyett a kapcsolatépítés magasabb szintjét valósítjuk meg, amikor az igazságügyi tárca azt igyekszik előmozdítani, hogy a független szereplők között közvetlenül is alakuljanak ki szakmai kapcsolatok, a meglévők pedig erősödjenek. Mindennek végső soron az a tétje, az a jelentősége, hogy a jogkereső ügyfelek milyen minőségű jogvédelemben részesülnek, hiszen tágan értelmezve nem egy-egy szervezet, hanem a szervezetrendszer egésze határozza meg a jogok érvényesítésének hatékonyságát. Mindebből számunkra természetesen az a legfontosabb, hogy megfelelőek-e, kellő színvonalúak-e a minisztérium által előterjesztett, illetve véleményezett jogszabályok. Ennek megítélésében nem lehet kizárólag elméleti megközelítést alkalmazni, hiszen minden jogszabály végső mércéje a jogalkalmazás.
A jogalkotásról szóló törvény szerint a miniszter folyamatosan figyelemmel kíséri a feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulását. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló Statutum rendelet szerint az igazságügyért felelős miniszter folyamatosan felülvizsgálja a jogrendszert, összehangolja a tartalmi és technikai deregulációt. Mindezeket figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium Szakmai Elemző Osztálya végzi a miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok hatályosulásának érdekében a tudományos alapú elemzéseket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
A jogalkotás olyan szakmai folyamat, melynek elkülöníthető szakaszai, mozzanatai vannak. Vladár Gábor volt igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint a jogalkotás előkészítő szakasszal kezdődik. Ennek egyik mozzanata az elemző vizsgálódás: a jogszabályok, a bírói gyakorlat, napjainkban pedig az uniós jog, továbbá az Alkotmánybíróság határozatainak elemzése. Lényegében az elemző vizsgálódás körébe tartozik az, amit a jogalkotási törvény a jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kíséréseként fogalmaz meg. Van azonban egy jelentős különbség Vladár Gábor álláspontja és a hatályosulási vizsgálatok mai jelentősége között. Míg Vladár megfogalmazásában az elemző vizsgálódás a jogalkotási folyamat előkészítő szakaszának része, a hatályosulási vizsgálat szükségképpen utólagos. E látszólagos ellentmondás úgy oldható fel, ha nem feltételezzük, hogy a jogalkotás lineáris folyamat, amely az életviszonyok ésszerű elemzéséből szükségképpen elvezet a tökéletes szabályozásig. E helyett a jogalkotást fel lehet fogni a közpolitikai ciklus részeként, aminek lényege, hogy figyelemmel kell kísérni a megalkotott szabályok gyakorlati megvalósulását, és a tanulságokat figyelembe véve kell a következő szabályozást megtenni. Ez a felfogás nem feltételezi, hogy a mai életviszonyok között lehetséges tökéletes szabályozás, hiszen a mégoly tökéletesnek látszó jog is hamar elavul a mai korra jellemző változékony életviszonyok között.
A jogalkotás folyamatának ilyen jellegű felfogásán keresztül kell szemlélni az Igazságügyi Minisztérium által végzett azon feladatot, mely szerint elemzi a bíróságok ítélkezési gyakorlatát.
A szakmai elemzések elsősorban – de nem kizárólagosan – a tárgyul választott jogintézményre, jogkérdésre, jogszabályi rendelkezésre vonatkozó releváns bírósági határozatok összességének elemezése alapján készülnek el.
Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez a tevékenység – céljából fakadóan is alapvetően eltér a Kúrián végzett bírósági joggyakorlat elemzéstől, ugyanis a cél itt nem a jogegység vizsgálata. Elkerülhetetlen azonban, hogy a jogszabályok hatályosulását a jogalkalmazáson keresztül vizsgáljuk, amelynek legjobban hozzáférhető és egyben autentikus forrásai a bírósági határozatok. A bírósági határozatok tartalmi, minőségi elemzésével a feladat nem a bírósági gyakorlat értékelése, hanem a jogszabályok gyakorlatban való hatályosulásának feltárása, annak érdekében, hogy támogassuk, előkészítsük a további jogalkotást, amennyiben a vizsgálatok alapján erre szükség van. Meg kell említeni, hogy az elemzések általában egy-egy részproblémára, egy-egy jogintézményre fókuszálnak. Fontos hangsúlyozni, hogy azokból nem szükségképpen következik kodifikációs kényszer. Vizsgálatok eredményének birtokában könnyebben dönthet arról a kodifikátor, hogy egyáltalán szükség van-e jogalkotásra egy konkrét probléma kapcsán, illetve arról, hogy milyen megoldást választ több lehetőség közül.
A megalapozott vizsgálati munka módszere a bírósági ítéletek szövegének elemzése mellett alkalmanként az igazságügyi statisztikai adatok elemzése. Ezt követi a szakirodalom tanulmányozása, ami kiegészül adott esetben a nemzetközi jogösszehasonlítás elvégzésével. Szükség esetén kutatóintézetek, egyetemek bevonásával végezzük a vizsgálatokat olyan empirikus kutatási elemekkel, mint a közvetlen iratvizsgálat, tárgyaláslátogatás, mélyinterjúk készítése, kérdőíves felmérés alkalmazása. A szakmai elemzések a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok mellett az adott témában irányadó európai uniós rendelkezések áttekintésére és az EJEB határozataira is figyelemmel vannak.
A tudományos objektivitás fontos eleme, ha a kutatási, elemzési eredmények tudományos fórumokon: önálló kötetekben, tudományos folyóiratokban, konferenciákon, műhelybeszélgetéseken kerülnek közlésre. Ennek eredményeképpen érdemi párbeszéd alakulhat ki a jogtudomány képviselőivel. A visszajelzéseket pedig fel lehet használni a jogalkotói munkában. Ennek jegyében merült fel a jelen konferencia megszervezésének igénye, valamint a szakmai elemzések idén először könyv formájában megjelent publikációja.
Meggyőződésem, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom további erősítése folyamatos együttműködést kíván a tág értelemben vett igazságügyi szféra szereplői között. A szakmai alapú együttgondolkodás kiváló példáját adta a mai napon sikerrel lezajlott konferencia is. Bízom benne, hogy ez a szakmai együttműködés a jövőben is folytatódni fog.
Köszönöm részvételüket a konferencián, a kitartásukat és megtisztelő figyelmüket!
(IM)