Magyarországon nagyobb közjogi átalakításokra ma már nincs szükség, ugyanakkor szembe kell nézni a közéleti intézmények iránti érdeklődés és bizalom csökkenésével – erről az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár beszélt 2014. december 11-én Budapesten, egy konferencián.

Patyi Gergely az első világháború témájában, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett szakmai fórumon Magyarország száz évvel ezelőtti és jelenlegi helyzete között párhuzamot vonva egyebek mellett azt mondta, a közjogi berendezkedés nem öncél, hanem eszköz és keret, ezért olyan közjogi berendezkedést kell teremteni és fenntartani, amelyben az ország a legjobban tud fejlődni.

Az államtitkár szerint Magyarország és Európa helyzete ma összehasonlíthatatlanul kedvezőbb, mint száz évvel ezelőtt, és a legnagyobb különbség az, hogy ma már béke van; ebben sikerült meghaladni az előző századot.

Az első világháborút súlyos tévedésként, értelmetlen vérontásként jellemezte, és arra figyelmeztetett, hogy a béke mindig törékeny. Arról beszélt, a 20. század Európa századaként indult, hiszen a diplomácia, a gazdaság, a kultúra, a tudomány fővárosai mind európai városok voltak, és szavai szerint ezt a tőkét pazarolta el az első világháború, és ebből eredt a század összes többi problémája is.

Arra is kitért, hogy a száz évvel ezelőtti Magyarország többnyelvű, többszokású nemzet volt, és bár az ország mai területén kevesen beszélnek magyartól eltérő nyelvet, de a nemzetiségeknek az alaptörvény széles körű nyelvi, kulturális, szervezeti, közösségi autonómiát biztosít.

Ezzel összefüggésben úgy vélte, az autonómiák ügye továbbra is nem lezárt kérdés Európában, a gyakorlat pedig eltérő, hiszen ma is találni példát jól működő területi autonómiára és meg nem valósult autonómiatörekvésekre is.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mai Európában egyszerre vannak jelen a csökkenő létszámú "bennszülött" és növekvő, milliós nagyságrendű bevándorló kisebbségek.

(MTI)