Répássy Róbert a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának volt a vendége 2015. július 20-án. Az államtitkár szólt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről és a családi csődvédelemről. Az interjú leirata.

Mv: Fél nyolc múlt hat perccel, jó reggelt kívánok, tényleges életfogytiglani büntetésről lesz szó a következő percekben. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Répássy Róbert a stúdióban, jó reggelt kívánok!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: Tulajdonképpen miért beszélünk erről? 1999 óta létezik Magyarországon és olyan, mint hogyha az elmúlt időszakban ismét a támadások kereszttüzébe került volna, annak ellenére, hogy Európában máshol is létezik.

Répássy Róbert: Valóban tehát '99-es a szabályozás, hát ezzel a szabállyal léptünk be az Európai Unióba, hogy létezik tényleges életfogytiglan, de az utóbbi három-négy évben felerősödtek az ezzel a büntetési nemmel kapcsolatban a kritikák. Hát nyilván ennek részben politikai okai vannak, mert az alaptörvénnyel kapcsolatos viták során került ez elő, mintha az alaptörvény hozta volna ezt az új büntetési nemet. Pedig ez nem igaz, másrészt pedig tavaly a strasbourgi emberi jogi bíróság foglalkozott az üggyel, magyar vonatkozású ügyekkel, és mint ismert, ebben az évben pedig a Kúria elé került már egy Strasbourgot is megjárt ügy, és ezért lehet azt mondani, hogy ennek most aktualitása van, egyébként pedig 41-re emelkedett a jogerősen tényleges életfogytiglanra ítéltek száma és még további hét személy ítélete nem jogerős. Ennek is az az oka, hogy a Kúria rendet tett, mert a jogegységi döntésben hívta fel a bírók figyelmét, hogy ez kötelező a jogegységi döntés alkalmazása a bíróságokra, hogy nem kell megváltoztatni a tényleges életfogytiglannal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, mert nincs olyan ok rá, tehát a strasbourgi döntésekből sem következik, illetve ebből a nemzetközi szerződésekből sem következik, hogy meg kellene változtatni ezt az életfogytiglani büntetés-kiszabást.

Mv: Hol van még ilyen Európában?

Répássy Róbert: Hát körülbelül az európai uniós tagállamok egyharmadában van még, Angliában, Franciaországban, Hollandiában vagy az Unión kívül Svájcban, Törökországban, vagy a szomszédos Szlovákiában is van például tényleges életfogytiglan.

Mv: Ezekről is beszéltek az elmúlt időszakban Brüsszelben?

Répássy Róbert: Nem, tehát Angliában, brit esetek voltak a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt, talán korábban még francia eset is volt, tehát minden ügyben, minden egyedi ügyben fordulhatnak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz az elítéltek, de politikai viták nem voltak ott erről a büntetési nemről. 

Mv: Azokban az országokban, amiket most felsorolt, ott hogyan működik a szabályozás. Van-e felülvizsgálat? Ugye az egyik kényes pontja az ez volt, hogy negyven év múlva felülvizsgálható-e vagy egyáltalán vizsgálható-e a döntés?

Répássy Róbert: Igen, az emberi jogi bíróság azt kéri számon, hogy ugyan tehát azt nem zárja ki, hogy valakit életfogytiglanra ítéljenek, de a reményhez való jogot nem lehet elvenni, a szabadulás reményét nem lehet elvenni az elítélttől. Ezt különféle módon lehet megoldani. Az a megoldás, amit mi javasoltunk, az egy kegyelmi felülvizsgálat, tehát egy automatikus kegyelmi eljárás...

Mv: Ami nem a kegyelmet állapítja meg...

Répássy Róbert: Nem, hanem azt egyáltalán, hogy méltó-e a kegyelemre az elítélt, és hogy a köztársasági elnöknek milyen döntést javasol egy bírákból álló kegyelmi bizottság. Ezt a szabályozást vezető bírák fogják, ezt a javaslatot megtenni a köztársasági elnöknek. Hogyha a többi ország gyakorlatát nézzük, van, ahol kifejezetten bírósági felülvizsgálat került bevezetésre. Tehát nincsen bekapcsolva ebbe egy kegyelmi köztársasági elnöki döntés, de, van, ahol a kegyelem a hasonló megoldás, mint Magyarországon. Csak egy érdekesség, hogy Nagy-Britanniában olyan súlyos vihart váltott ki a strasbourgi emberi jogi bíróság ítélete, amikor egy kegyetlen gyilkosnak a reményhez való jogát kérte számon Nagy-Britannián a strasbourgi bíróság, hogy a brit miniszterelnök még az európa tanácsi egyezményekből, tehát az emberjogi egyezményekből való kilépéssel is fenyegetőzött. Tehát úgy gondolták, hogy a belső jog kellően mérlegeli az ilyen súlyos bűncselekményeket.

Mv: Nézzük meg a másik oldalról. Ez mennyire visszatartó erő? Lehet ezt mérni?

Répássy Róbert: Hát 15 éves ez az intézmény. Azalatt, ha megnézzük az emberölési statisztikákat, akkor közel a felére csökkent az emberölések száma, a kilencvenes évek végén még majdnem háromszáz volt, tehát megközelítette a háromszáz emberölést,  évente, a statisztikai adat. Most pedig a 2010-es években már 140 emberölést követnek el általában 140 emberölést követnek el évente, ebben lehetnek tízes-húszas mozgások, de nem ilyen nagyságrendi változás, hogy háromszázról a felére csökkent az emberölések száma.

Mv: Itt jórészt a tényleges életfogytiglan esetében gyilkosságokról beszélünk?

Répássy Róbert: Bizony, tehát brutális gyilkosságokról beszélünk, a tényleges életfogytiglant akkor szabják ki, amikor valamilyen minősített emberölésről beszélhetünk. Tehát több ember ellen elkövetett emberölés, 25 ilyen elítélt van. Azután gyermekgyilkosságok, tehát ahol 14 éven aluli sértett sérelmére elkövetett bűncselekmények. Hat esetben. És öt esetben pedig különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésekről beszélünk. 

Mv: Végül beszéljünk még egy másik témáról is. Azt mondta az igazságügyi miniszter, hogy az ősz egyik legfontosabb feladata, az a magáncsődnek a gyakorlati megvalósítása, gyakorlati alkalmazása lesz. Hol tart ez a munka?

Répássy Róbert: Készülnek az úgynevezett végrehajtási rendeletek. Tehát, az ismert talán, hogy az Országgyűlés elfogadta a magáncsődről szóló törvényt és szeptemberre már ennek az intézménynek működnie kell ezért a végrehajtási rendeletet készíti elő az igazságügyi minisztérium. Részben kormányrendeletet, részben pedig igazságügy miniszteri rendeletet és még létre is kell hozni, pontosabban hát fel kell készíteni azt az apparátust az úgynevezett Igazságügyi Hivatalnak az apparátusát, akik végre fogják hajtani ezeket a csődegyezségeket. 

Mv: Ezt akartam még kérdezni, hogy azok a szakemberek, akik gyakorlatilag leegyszerűsítve közvetítőként részt vesznek majd ebben a munkában, ez akkor ezeknek a képzése, ezeknek az embereknek Önökhöz tartozik?

Répássy Róbert: Igen.

Mv: Kik lesznek ők? Milyen tudásúnak, milyen végzettségű embereknek kell lenniük?

Répássy Róbert: Elsősorban jogászok, elsősorban jogászok, de itt szükség lehet olyan mediációs tevékenységre, tehát közvetítői tevékenységre, ahol nemcsak jogi, hanem akár pszichológiai tudásról is beszélhetünk.

Mv: Hát igen, különös tekintettel arra, hogy sok esetben nehéz szociális helyzetben lévő családoknak kell segítséget nyújtaniuk és nem biztos, hogy csak a jogi tudás, ami nyilván elengedhetetlenül fontos elegendő ehhez.

Répássy Róbert: Igen, a törvénynek az volt a koncepciója, hogy létrejöhetne ez az egyezség az ügyfél és  bank között anélkül is, hogy az állam felügyelje, hogy mégis csak a törvényhozó, az Országgyűlés úgy döntött, hogy állami felügyelet mellett kössék meg ezt az egyezséget, egy független állami tisztviselő jelenlétében, így gondoltuk biztosítani azt, hogy semmiképp se billenhessen el mondjuk a hitelezők érdekei felé a csődegyezség létrehozása.

Mv: Azt már tudják, hogy hányan lesznek?

Répássy Róbert: Hát, ez százfős legalább az apparátus, akik ezzel foglalkoznak, legalább, azt mondom, mert az első időszak tapasztalatai alapján döntjük el hogy további létszámbővítésre szükség van-e.

Mv: Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, Répássy Róbertet hallották.

(Igazságügyi Minisztérium)