Völner Pál államtitkár az M1 Ma este című műsorának 2016. január 11-én európai kérdésekről, a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről, valamint a Quaestor-ügyről nyilatkozott. Az interjú leirata.

Mv: És más témával folytatjuk a Ma estét. 2016 második felében dönthet az Európai Bíróság a betelepítési kvóták megszüntetését célzó magyar keresetről. A kormány szerint, a még szeptemberben elfogadott uniós határozatnak számos formai és tartalmi hibája van. A döntés amellett, hogy precedens értékű lehet, azt is mutatja majd, hogy a jog milyen szerepet játszik az unióban. István folytatja vendégével.

Mv: Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával. Jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Hát kezdjük talán, mielőtt a kvótaügyre rámennénk, ugye a kétsebességes Európa víziója, az nagyon-nagyon sokszor megjelent már eddig. Most legutóbb a La Repubblicában. Sandro Gozi, aki az uniós ügyekbe illetékes államtitkár Olaszországban, azt mondta, hogy itt most már annyira komolyan gondolják, hogy már vannak olyan országok, akik nagyon határozottan ebben gondolkodnak. Belgiumot emelte ki, Luxemburgot, Máltát és lehetne még sorolni, és Franciaország és Németország válaszát várják ebben az ügyben. Tehát ők 2017-ben már ilyent szeretnének. Lehetséges ez?

Völner Pál: Az unió alapokmányát vesszük alapul, akkor szerintem nem. A másik kérdés viszont, ami ott van a kérdés mögött, hogy miért akarnak kétsebességes Európát. Nekem az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján az a benyomásom, hogy elsősorban arról van szó, azok a tagállamok, melyek befizető tagállamok, szeretnének olyan pozícióba kerüli, hogy ne kelljen befizetniük vagy amit befizetnek, azt magukra költhessék. Tehát tulajdonképpen a kohéziós pénzeknek a léte vagy nem léte van a dolgok mögött. Mert, ha megnézzük a javaslatokat, hogy milyen konkrétumról szól, vagy az, amiben ők mások lennének, mint a nem magállamok vagy nem a régi tagállamok, akiket ebbe megálmodnak, akkor azt látjuk, hogy tényleges tartam nincs. Tehát itt is Gozi úr, amit felvetett, hogy lenne egy Európai Parlamentnek alárendelt pénzügyminiszter. Ha megnézzük a bizottság...

Mv: Ferraris euró.

Völner Pál: A bizottság elnökét vagy van a tanácsnak az elnök éppen Donald Tusk személyében. Vagy éppen a Catherine Ashton, a korábbi külügyi miniszter, nevezzük így, tényleges hatáskörrel ezek az emberek nem rendelkeznek. Tehát, ha most tesznek egy olyan titulust, hogy lesz egy pénzügyminiszter, aki unós pénzügyminiszter. Én kíváncsi lennék, hogy milyen hatásköre lenne, hogy mondjuk Wolfgang Schäublenak vagy a francia pénzügyminiszternek ő miket üzengethetne, vagy miket rendelhetne el. Tehát az egész demokratikus döntési folyamatba, hogy hogyan tud beilleszkedni? Ha nincs hatásköre, akkor mi értelme van ennek az egésznek? Akkor szerintem megint csak onnan fújhat a szél, hogy hogyan tudnának egy olyan zárt klubot létrehozni, ahol nem kellene a javakat megosztani másokkal.

Mv: Keresd a pénzt! Ezek szerint...

Völner Pál: Szerintem igen.

Mv: Európai Bíróság. Ugye most már ott van az ügy. 2016 végére döntés születik? És valóba precedensnek fogják tekinteni, ha megszületik ez a döntés?

Völner Pál: A bíróság előtt ott van az ügy, a bíróság befogadta mind Szlovákia, mind Magyarország keresetét. Rövidesen megnyílik a lehetőség, hogy csatlakozni lehessen ezekhez a keresetekhez. Gondolom a két ország kölcsönösen ezt meg fogja egymás irányába tenni, remélem, hogy más államok is segíteni fognak ebbe a dologban.

Mv: Szabadon csatlakozhat bárki hozzá egyébként? Bárki támogatólag?

Völner Pál: Bármelyik tagállam függetlenül, hogy annál a bizonyos döntésnél igennel vagy nemmel szavaztak, amikor eldőlt, hogy ezt a kontingenst, ez felosztják a kvóta szerint a különböző tagállamok között. De ettől függetlenül csatlakozhatnának. Nyilván, hogy van egy olyan tartózkodás, hogyha valaki igennel szavazott, akkor nagyon nehezen tud becsatlakozni ebbe a folyamatba. Ugyanakkor, ha azt látjuk, egy jogi nonszensz helyzetet hoztak létre, hiszen a végrehajtás, az sehol sem tart az elmúlt három-négy hónap folyamán. Tehát ebből prognosztizálható, hogy ez a 2017-es dátum sem tartható, hogy addigra megoldanák. Maga az eljárás is, ami egy átmeneti intézkedésről szól, ami az eddigi gyakorlat szerint hat hónapot jelentett, ez rövidebb lesz, mint a luxemburgi bíróságnak az eljárási határideje, az az egy-másfél év, amit prognosztizálunk. Látható, hogy illeszkedik a jogrendszerbe és egy teljesen valószínűtlen dolgot hoztak létre. És annyiban reméljük, hogy ez precedens lesz, mert hogyha a bíróság bíróságként jár el az adott joganyag alapján, és azt hiszem, hogy egy nagyon jó keresetet sikerült összeállítanunk. Tehát jogászként azt, aki elolvassa, az mind azt a vélemény szűrheti le, hogy azok a formai hibák, alaki hibák, amelyeket tartalmaz, már amiatt hatályon kívül kell helyezni. Akkor remélhetőleg egy olyan precedenst teremt, ami bebizonyítja a bizottságnak, hogy ezen az úton nem szabad járni.

Mv: Most ugye azért, ha megnézzük azt, ott tartunk most Európában, hogy az Orbán Viktor megoldását, amelyet ugye hónapokon keresztül kőkeményen elleneztek, most már a svédek is, a németeknél is egyre több szó van erről, a salzburgi tartományfőnök, az bejelentette, hogy kőkeményen meg kell állítani a migránsáradatot. Tehát adott esetben ez befolyásolhatja a bíróságnak a döntését, hogy a közgondolkodás jelentősen változott Európában?

Völner Pál: Én remélem, hogy a bíróság döntését nem a közgondolkodás befolyásolja, hanem a jog. Mert akkor ugyan így a vezető politikusok is befolyásolhatnák, mert látható, hogy ezeket az igazságokat, amelyeket mi kimondtunk, a miniszterelnök úr...

Mv: Fel sem merül a befolyásolás lehetősége államtitkár úr?

Völner Pál: Én, mint jogász, azt kell, hogy mondjam minden bíróság esetén, hogy nem. Tehát, hogyha jogállamokról vagy jogi demokratikus jogintézményekről beszélünk, hiszen akkor az egész jogrendszer alapjai rendülnének meg, hogyha ilyesmit ki kellene mondanunk vagy komolyan kellene gondolnunk. De abból a dologból, hogy látszik, hogy minél lejjebb, a választópolgárokhoz minél közelebb van valaki, annál hamarabb világosodik meg ebben a kérdésben a gondolkodása. Remélhetőleg a politikusoknak a felső rétegét is eléri előbb-utóbb.

Mv: Ugye Trócsányi miniszter úr nyilatkozta, hogy Európára ma a megosztottság és az elbizonytalanodás a jellemző, ellentétben Magyarországgal, ahol határozott álláspontokkal jelentkezünk az európai vitákba és úgy tűnik, hogy ez visszahat az európai közgondolkodásra is. Jól gondolom? Erre gondol a miniszter úr?

Völner Pál: Remélem, hogy ez is visszahat. Tehát, hogy valaki ki meri mondani, hogy meztelen a király és akkor talán egy kicsit könnyebb a többieknek is. De azt hiszem az emberi józanság és a józan gondolkodás is magával hozza azt, hogy a nyugat-európai gondolkodásban, közgondolkodásban is teret nyernek azok az igazságok, amelyeket mi kimondunk.

Mv: Új téma. Egyetlen egy kérdés, viszonylag rövid válasz. Hol tart a Quaestor-ügy?

Völner Pál: A Quaestor-ügynél már elkezdődtek a kártalanításoknak az első kifizetései. Csak a Quaestor-ügynél is ugye van egyrészt a felszámolónál futó ügyek és másrészt pedig a befektetési alapnál...

Mv: Úgy tűnik, hogy azért talált pénzt a felszámoló rendesen.

Völner Pál: Kellett, hogy találjon, hiszen azért vannak vagyontárgyak. Itt nem az a gond, hogy a Quaestornál nem volt vagyon, hanem messze nem érte el azt a mértéket, mint amekkorát a visszaéléseknek a mértéke képez. A másik pedig, hogy egy ilyen likvidálásnál azok az értékek nyilvánvaló, hogy nem realizálhatók adott esetben, mint a bekerülési értékek. Ma egy épülő szálloda nem ér annyit a piacon, mint amennyibe belekerül.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy eljött hozzánk.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)