Völner Pál államtitkár Vitány István (Fidesz) interpellációjára válaszolt az Országgyűlés 2018. június 4-i ülésnapján.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam!

Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el, hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel – így szól ma Magyarországon a bírói eskü szövege.

Az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabályoknak és azok megtartatásának biztosítania kell azt, hogy a bírák a döntéseiket a bírói esküjükben foglaltak szerint kizárólag legjobb szakmai meggyőződésük és saját lelkiismeretük alapján hozhassák meg. Az igazságszolgáltatás jogállami működésének feltétele, hogy valamennyi alkotmányos alapelv érvényesüljön. Ezen alapelvek között kiemelt helye van a bírói függetlenségnek, de ugyanilyen lényeges a többi elv, például hogy az igazságszolgáltatás bírói monopóliumának, az igazságszolgáltatás egységének, a jogorvoslati jogosultságnak vagy az ártatlanság vélelmének elve is érvényre jusson.

A bírói függetlenség akkor biztosított, ha a bírák mindenféle befolyástól mentesen, elfogultság nélkül dönthetnek az egyes ügyekben. Az ítélkezés során a bíró személyében is független, ezt biztosítják azok a jogszabályi garanciák, amelyek értelmében az ügy bírája felmentéssel, elmozdítással vagy áthelyezéssel nem távolítható el.

A jogelméletben a bírói függetlenség biztosításának célját szokás úgy meghatározni, hogy más hatalmi ágaknak, elsősorban a végrehajtó hatalomnak ne legyen lehetősége beavatkozni az igazságszolgáltatás folyamataiba. A függetlenséget ugyanakkor minden oldalról biztosítania kell. A bírót nem befolyásolhatják sem a felek rokonai a bírósági folyosón, sem a sajtó részéről érkező nyomás, sem a gazdálkodó vagy civil szervezetek érdekei vagy – mint az ebben az esetben is mutatkozik – gyakorlatilag olyan hálózatoknak a befolyási kísérletei, amelyek a bírók gondolkodásmódját akarják befolyásolni, nem konkrét ügyben, nem konkrét eljárásban, de az ügyek bizonyos csoportjára meghatározottan. A kormány és az Országgyűlés feladata abban áll, hogy megteremtse a jogszabályi garanciákat ennek megvalósulása érdekében, hogy a bírókat ne lehessen más oldalakról sem befolyás alá vonni, és biztosítja az igazságszolgáltatás törvényes működését, vagyis azt, hogy a független bírák magas színvonalon és időszerűen ítélkezzenek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!

Az Országos Bírósági Hivatal május 28-ai sajtóközleménye is rámutatott arra, hogy az utóbbi időben előfordult, miszerint egyes szervezetek az általuk elnyert európai uniós pályázatokban anélkül vállalták a bírák képzését, hogy erről előzetesen egyeztettek volna az Országos Bírósági Hivatallal. Ezek a különböző, magukat civilnek mondó szervezetek által szervezett úgynevezett érzékenyítő tréningek súlyos kockázatot jelenthetnek a bírói függetlenség megőrzése szempontjából, hiszen nem kizárt, hogy amit tudásmegosztásnak hívnak, az valójában súlyos befolyásolási kísérletet jelent. A bírói integritás kerül veszélybe.

Kiemelendően fontos társadalmi érdek, hogy mind a bíróság, mind a végrehajtó hatalom szabályozza és védje integritását. Megnyugtató ezért a bírósági szervezet azon törekvése, amely arra irányul, hogy a tanulságokat levonja, és a jövőben fokozottan ügyeljen arra, hogy képzési eseményein ne adjon teret integritási szempontból kockázatot jelentő megnyilvánulásoknak, főleg olyan szervezeteknek, amelyek a törvényalkotási folyamattal szembemenve folyamatosan akarják más érdekek mentén szabályozni például a migráció kérdését.

Köszönöm a figyelmüket.

(Igazságügyi Minisztérium)