Répássy Róbert államtitkár Apáti István (Jobbik) interpellációjára válaszolt az Országgyűlés 2015. május 26-i ülésén. Leirat.
Tisztelt Képviselő Úr!
Valóban, többször lefolytattuk már ezt a vitát vagy ehhez hasonló vitát az Országgyűlésben, egyrészt korábbi büntetőtörvénykönyv-módosítások során, valamint az új büntető törvénykönyv vitája során és legutoljára az önök által javasolt büntetőjogi módosítások vitája során is. Az álláspontunk nem változott.
Az interpellációjában feltett kérdésre, miszerint mi a méltó büntetése egy aljas gyilkosnak, csak egyféleképpen lehet válaszolni: a lehető legsúlyosabb büntetés. Azonban nem azért vagyunk itt, hogy törvénykezzünk, hanem azért, hogy törvényeket hozzunk. Sajnos még sokan képviselőtársaim közül is összekeverik a törvényhozást a törvénykezéssel.
Az Ön által felsorolt súlyos, embertelen bűncselekményeket a kormány is elítéli, de csak bizakodhatunk abban, hogy az igazságszolgáltatás valóban a legsúlyosabb büntetést fogja kiszabni a gyilkosokra.
A tényleges életfogytiglan 1999-es bevezetése előtt az évente elkövetett emberölések száma meghaladta a 200-at, majd fokozatosan, több éven át közel a felére csökkent. Jelenleg évente átlagosan 130-140 emberölést követnek el Magyarországon, amiből egy is borzalmas tragédia. De ezek az adatok nem igazolják az Ön állítását, amely szerint nincs visszatartó ereje a Magyarországon kiszabható legsúlyosabb büntetésnek.
A magyar büntetőjog hagyományosan megkülönbözteti a felnőtt korú és a fiatal felnőtt korú elkövetőket. Ez utóbbiak alatt a 18 és 21 év közötti elkövetőket értjük. Már az 1878-as Csemegi-kódex is csak 20 éves kor felett tette lehetővé a fő büntetés kiszabását. A Csemegi-kódex szerint 12 és 16 éves kor között fiatalkorúnak tekintették az elkövetőt, 16 és 20 év között pedig fiatal felnőtt korúnak, tehát még jobban differenciált az akkori büntetőjog. Szeretném hangsúlyozni, hogy a XIX. századi büntetőjogról beszélünk, ami jobban megkülönböztette az elkövetőket az életkoruk alapján.
Tisztelt Képviselő Úr!
Mindezek mellett szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a büntető törvénykönyv a határozott idejű szabadságvesztés általános maximumát 15-ről 20 évre emelte, illetve a bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, vagy halmazati, esetleg összbüntetés esetén 20 évről 25 évre emelkedett a határozott idejű szabadságvesztés felső határa, ami már a fiatal felnőtt elkövetőkre is vonatkozik. Így álláspontunk szerint ez megfelelő keretet biztosít a súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kellően szigorú büntetés kiszabására.
Tehát még egyszer szeretném megismételni, hogy az elmúlt öt évben bekövetkezett büntetőjogi változások, az új büntető törvénykönyv megemelte a határozott ideig tartó szabadságvesztés maximumát; öt évvel többet lehet kiszabni, a súlyos bűncselekményeket, így a minősített emberöléseket és más, halmazatban álló bűncselekményeket elkövetőkre súlyos büntetést lehet kiszabni.
Természetesen az Ön javaslatát változatlanul meg fogjuk fontolni minden esetben, amikor benyújtja, azonban szeretném felhívni a figyelmét, hogy a konkrét bűncselekményekben nem nekünk van jogunk törvénykezni, ez a bíróság dolga.
Köszönöm. Kérem válaszom elfogadását.
(Igazságügyi Minisztérium)