Az elsők között lesz Magyarország az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok átvételében – mondta Répássy Róbert államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2014. október 9-én.
Mv: Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát köszöntöm a stúdióban, jó estét kívánok!
Répássy Róbert: Jó estét kívánok!
Mv: Hát, hogyha a pénzügyi rendszer vagy a bankok szabályozásáról van szó, akkor tulajdonképpen ez a folyamat már elég rég elkezdődött Magyarországon, 2010-től már érvényben is van a pénzügyi tevékenységet szabályozó törvény, amit azóta többször szigorítottak. Miben lesz más, több, mi az, ami még behozható a fair bank elnevezésű törvénybe?
Répássy Róbert: Elsősorban fogyasztói kölcsönökről beszélünk, tehát olyan kölcsönökről, ahol magánszemélyek állnak szemben a bankokkal, és ezek a bankok nyilván a saját erőfölényüket próbálják kihasználni ezekben a szerződésekben, ezekben a kölcsönszerződésekben. Ez az új törvény, ez elsősorban egy fogyasztóvédelmi szempontú törvény lesz, fogyasztóvédelmi garanciákat tartalmazó törvény, amelyben arra teszünk kísérletet, remélem, hogy sikerrel, hogy megerősítjük a pénzintézetekkel szemben néha egyedül álló, egyedül maradó ügyfeleknek a jogait. Megerősítjük azokat a felügyeleti jogosítványokat, amelyek a Magyar Nemzeti Bank, mint most már bankfelügyeletnek a lehetőségei között szerepelnek, tehát újból áttekintjük azt a joganyagot, amely a kölcsönszerződésekre, kölcsönözési hitelezési szabályokra vonatkoznak.
Mv: Mi az, amivel a bankok megpróbáltak élni vagy visszaélni? A hatalmukkal, vagy a lehetőségükkel? Mi az, amivel egy törvényben mondjuk ezt vissza lehet fogni, és ebben vajon partner lesz-e a bankszövetség? Úgy olvastam, hogy ezeken a tárgyalásokon a törvényelőkészítésben az MNB-vel és a bankszövetséggel is egyeztetnek.
Répássy Róbert: Hát a Kúria döntése óta tudjuk, hogy a bankok annak ellenére, hogy folyamatosan szigorodtak a velük szembeni szabályok, és annak ellenére, hogy ők maguk úgynevezett etikai kódexet fogadtak el, annak ellenére tisztességtelen szerződési feltételeket is alkalmaztak. Most már van jogerős ítéletünk is, amiből láthatjuk, hogy az általános szerződési feltételeiket nem tudták megvédeni a bankok, mert olyan egyoldalú szerződésmódosítást, egyoldalú kamatemelést, egyoldalú költségnövelést tartalmazott az ügyfelek részére megállapított, egyoldalúan megállapított újabb és újabb szerződési feltétel, hogy ezt vissza kell szorítani, ezt a gyakorlatot. Nem véletlen, hogy ezeket a törvényeket egyik lépésről a másikra fogadja el az országgyűlés, a kormány javaslatára, hiszen először a már folyamatban lévő, már élő szerződésekre kihatással járó törvényeket kellett elfogadnunk, azokat a törvényeket, amelyek a tisztességtelen szerződési feltételeket kiiktatják, semmissé teszik a banki szerződésekből. Ez 1 millió 300 ezer családot érint, 1 millió 300 ezer családnak van forint vagy devizakölcsöne, amelyek fogyasztói kölcsönnek minősülnek, és a második törvény, amely néhány héttel ezelőtt született meg, pedig az elszámolást, az elszámoltatást tartalmazza. Jogi értelemben inkább helyesebb az elszámoltatás kifejezés, hiszen a törvény arra kötelezi a bankokat, hogy az ügyfelekkel számoljanak el azok után, hogy a tisztességtelen szerződési feltételek törlődnek a szerződésekből.
Mv: Maradjunk még a törvénymódosításnál, vagy a fairbank-törvénynél. Német, illetve osztrák gyakorlatból is vennének át példákat, arra lennék kíváncsi, hogy miket, és továbbra is azt forszíroznám, hogy sok tekintetben ez a magyar, hazai szabályozás már szigorúbb is, mint az EU-s direktíva, vagy az EU-s irányelvek. Hova lehet még szigorítani?
Répássy Róbert: Nem feltétlenül szigorúbb. Éppen az európai uniós jogban, a fogyasztóvédelmi jog nagyon gyorsan fejlődik, és a fogyasztóvédelmi jog az folyamatosan újabb és újabb garanciákat kínál az ügyfelek számára. Ezt a fogyasztóvédelmi jogot természetesen mindig követi a magyar törvényhozás, de azt kell, hogy mondjam, egy kicsit szeretnénk élen járni. Nem minden európai uniós direktívánál szerencsés az, hogyha mi élen járunk, de itt, a fogyasztóvédelmi szabályoknál, különösen, ami a hitelezésre vonatkozik, itt az elsők között lesz Magyarország, hogy átveszi ezeket a fogyasztóvédelmi szabályokat. Az osztrák és a német példát azért szoktuk emlegetni, mert ugye Magyarországon tevékenykedő és ezekben a mostani perekben érintett bankoknak egy jelentős része az anyabank szempontjából osztrák vagy német illetőségű. Azt akarjuk elérni, hogy ugyanolyan fogyasztóvédelmi szabályok, vagy még ha kell, még kicsit szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályokat tartsanak be Magyarországon ezek a bankok, mint amit Ausztriában vagy Németországban kötelesek betartani.
Mv: Tudna mondani mondjuk gyakorlati példákat? Tehát hogy milyen módosítások kerülnek be a törvénybe?
Répássy Róbert: Mindenki ismeri azt a gyakorlatot, hogy az ügyfelek csak egy hirdetményből értesülnek arról, hogy az ő szerződésüket érintő módosítás következett be, az ő terhükre egyébként. Tipikusan, ugye csak annyit tud az ügyfél, hogy hát, hogyha akarja, akkor az internetes honlapon vagy a bankban elolvashatja ezeket a hirdetményeket. Például elő lehet azt írni, hogy közvetlenül az ügyfeleket tájékoztassák mindig arról, hogyha az ő szerződését érintő szerződésmódosításról van szó.
Mv: Szigorítanák az MNB pénzügyi felügyeleti jogköreit is. Hogyan?
Répássy Róbert: Ugye a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt évben egyébként egy alkotmánymódosítás kapcsán, az ötödik alaptörvény-módosítás kapcsán került olyan helyzetbe, hogy a korábbi pénzügyi szervezetek állami felügyeletének a szerepét átvette. Tehát a Magyar Nemzeti Bank most már nemcsak jegybank, hanem bankfelügyelet is. És ilyen minőségében a nemzeti bank elnöke jogalkotó, tehát rendeletet alkot. És nemcsak rendeletet alkot, hanem ennek a végrehajtását, mármint a jogszabályok végrehajtását, betartását ellenőrizni tudja. Egy hatósági funkciója van a Magyar Nemzeti Banknak. És ezekben, a mostani elszámolási folyamatokban is nagyon jelentős szerepe lesz még a nemzeti banknak. Rövidesen megjelennek majd azok az elnöki rendeletek, nemzeti bank elnöki rendeletek, amelyek az elszámolás részletkérdéseit fogják szabályozni. És utána ezeket bankfelügyeletként a végrehajtást fogja ellenőrizni a nemzeti bank.
Mv: Az önkormányzati választások utáni kormányülésen téma lesz a devizahitelesek ügye is, és a fair bankokról szóló, készülő törvény. A devizahiteles ügyben érdemi döntések is születhetnek, legalábbis ez szivárgott ki a sajtóban. Mire lehet még számítani?
Répássy Róbert: A jövő héten mindenképpen tervezi a kormány, hogy ülést tart. Ennek a napirendjét még nem állapította meg a miniszterelnök, pontosabban a Miniszterelnökség állapítja meg a napirendjét. De első olvasatban, koncepcionális szinten biztosan foglalkozni fog a kormány a devizahitelezés jelenlegi állásával, és az újabb lépésekkel, foglalkozni fog vele. Október végére, november elejére elkészülhet ez a törvény, és még ebben az évben elfogadja az Országgyűlés.
Mv: Ugye az alkotmánybírósági döntéssel kapcsolatban többször, több helyütt nyilatkozták már azt a kormány részéről, hogy ezek nem lesznek halasztó hatályúak, tehát nem fogják kitolni az elszámolás, banki elszámoltatás előre meghatározott határidejeit. Azonban a közelmúltban született egy döntés az UniCredit Jelzálogbankkal kapcsolatban. A másodfokon eljáró bíróság visszautalta első fokra az ügyet. Ez, vagy egy ehhez hasonló döntés kitolhatja az elszámoltatást?
Répássy Róbert: A mi számításaink szerint, és a törvényben elfogadott szigorú határidők miatt január hónapban, január közepéig elvileg minden bírósági eljárásnak véget kell érnie. Tehát még akkor is, hogyha meg kell ismételni az eljárást. Mert nagyon rövid...
Mv: Gyakorlatilag?
Répássy Róbert: Én azt hiszem, hogy gyakorlatilag sem fog január-februárnál tovább húzódni. Itt az teljesen egyértelmű, hogy meg kellett adni azokat a jogorvoslati lehetőséget akár a bankoknak, akár az állam képviselőjének, hogy végig tudjanak menni minden kérdésen. De a határidők miatt ez... Az első elszámolási időpont, az január. De januárban azokkal számolnak el a bankok, azokkal az ügyfelekkel, akiknek a bankja nem fordult bírósághoz. És majd a második ütemben, februártól, február-márciusban számolhatnak el azokkal, akiknek pereskedett a bankja.
Mv: Külön jogszabály születik a késedelembe esett adósokra állítólag. Miben tér majd el az ő megítélésük várhatóan?
Répássy Róbert: Hát, a legfontosabb szabály, amit mindenkinek ajánlok a figyelmébe, hogy a november elsején hatályba lépő törvény felmondási tilalmat vezet be. Tehát az elszámolás időtartama alatt, időszaka alatt, majdnem hogy az egész 2015-ös évről beszélünk. 2015 novemberéig nem lehet felmondani ezeket a szerződéseket. Tehát pusztán a késedelembe esés alapján nem lehet felmondani a szerződést. Nyilván azért, mert az elszámolás érintheti ezt a késedelmet, érintheti a tartozás összegét. És ezenkívül egyébként kamatemelési és díjemelési moratóriumos is tartalmaz a törvény. Tehát az elszámolás után sem engedi meg a kamat- és a díjemelést majd a törvény. Illetve, hát már el is fogadta, csak... El is fogadta az Országgyűlés, november elsejétől lép hatályba.
Mv: Nyomon követjük, figyeljük a részleteket. Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
Répássy Róbert: Köszönöm én is.
(Igazságügyi Minisztérium)