Magyarország az európai átlagon belül van a kötelezettségszegési eljárások tekintetében – jelentette ki Völner Pál az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorában 2017. augusztus 14-én. Az interjú leirata.

Mv: Völner Pál tehát itt van már a stúdióban. Jó estét kívánok.

Völner Pál: Jó estét kívánok.

Mv: Elmentek ezek a bizonyos levelek, ugye a két kötelezettségszegési eljárás ügyében. Figyelemreméltóan gyors eljárás kerekedett belőle, ugye?

Völner Pál: Hát a legutóbbi öt esetben csak egy hónapot biztosított a bizottság a magyar válaszok megadására. Ez azért is szokatlan, mert az általános gyakorlat a kettő hónap és ezekben az ügyekben külön kértük, hogy az egy hónap helyett kettő hónapot biztosítsanak a részünkre az érveknek a cizelláltabb kifejtésére, illetve akár egy egyeztető tárgyalás lefolytatására. De sajnos erre most nem láttak lehetőséget.

Mv: Önök értik már, hogy mi a konkrét jogi sérelem?

Völner Pál: Hogy mi a sérelem, azt mi nem találjuk. Azt értjük, hogy mit mondanak. Tehát tudjuk ez az egész Soros-egyetem ügy, ez a CEU-ügy, amiről beszélünk, 28 felsőoktatási intézményt érint Magyarországon, ebből egyetlen egy ágál ellene, ez a bizonyos Soros-egyetem. És hát, ami kifogásokat támasztanak, például hogy a nemzetközi egyezmény szükséges ilyen esetekben, a többi egyetemnél ez a probléma nem merült fel aggályként. Tudjuk, hogy éppen Maryland állammal a napokban állapodott meg a magyar kormányzat a McDaniel College-nak a magyarországi működéséről, tehát van élő precedens arra, hogy ez nagyon könnyen nyélbe üthető, ha a felek akarják. Persze ha nem akarják és rögtön politikai támadásra használják fel, mint ezt a CEU tette, akkor erre valóban nagyon nehéz sort keríteni. A másik kifogás a névhasználat kérdése volt, hogy ez egy túlzott beavatkozás itt a felsőoktatási törvénybe. De ha belegondolunk, hogy működik Magyarországon egy Közép-európai Egyetem, szintén Soros György egyeteme és működik ez a Central European Egyetem, ami gyakorlatilag egy amerikaiak nevezett egyetem, noha amerikai anyaintézménye nincs. Ha lefordítjuk a magyar nevet az angolra, akkor ugyanazt a nevet kapjuk, tehát hogy felelne meg mondjuk a hitelesség kérdésének, hogy akkor most melyik egyetem adta ki a diplomát és az vajon az amerikai vagy a magyar egyetem volt, hogyha angol nyelven is kiállítja, amire egyébként van mód. A harmadik kérdés az pedig, hogy az anyaországban rendelkeznie kell egyetemmel, tehát nem egy fantomoktatás vagy fantomegyetemet képvisel Magyarországon. Ez a többieknek, akik ezen az úton elindultak, szintén nem jelent problémát. Az egyébként pedig csak bizniszként működő fantomegyetemek kiszűrését pedig el kell végezni, mert azok értéktelen diplomát adnak. Most ezt nem a CEU-ra értem, mert annak ilyen különböző akkreditációs trükkökkel, Magyar Bálint és Gyurcsány Ferenc idejében sikerült a legitim hátteret teremteni Magyarországon, de akkor is a jövőre nézve ezeket az ügyeket is tisztába kell tenni, tehát Soros György sem állhat a magyar törvények fölött.

Mv: Az egy ismert ügyvédi praktika, hogyha az ember tartalmi érveket nem tud sorolni, akkor az eljárásjogi határidőkkel, ilyesmikkel kezd el foglalkozni. Ön azt említette, hogy hát nem értjük pontosan, vagy önök nem értik pontosan, hogy milyen jogi kifogásai vannak a bizottságnak. Milyen, mit írtunk mi a válaszunkban?

Völner Pál: Gyakorlatilag kifejtettük ezzel kapcsolatban az álláspontunkat és az a fajta felvetése például, amit a Velencei Bizottság legutóbb mondott, hogy a jövőre nézve nagyon jó a szabályozás vagy elfogadható a szabályozás, de akik már itt vannak, azokat ne érintse. Ez pedig egy teljesen kettős mércét jelentene, tehát nem értjük, hogy egy jogi fórum hogyan tud olyan jogi véleményt kiadni, egyrészt szuverenitásunkba avatkozva, tehát ez nemzeti hatáskör, a felsőoktatás kérdése. Arra nem is tértem ki, hogy a bizottság is a szolgáltatások szabadsága oldaláról közelítette meg a kérdést.

Mv: Erre végképp nehéz válaszolni!

Völner Pál: Üzleti alapon, tehát nem oktatási oldalról, miután semmiféle fogódzójuk nem lett volna, mert a felsőoktatás az teljes egészében nemzeti hatáskörbe tartozik. Vagy olyan csekélységekről elfeledkeznek, hogy olyan régi tagállamokban, mint Németország vagy Spanyolország, vagy az újak közül Csehország, nem is működhetnének ezek az egyetemek külföldi egyetemi háttér nélkül. Vagy Szlovákiában le se telepedhetne, mert az uniós, illetve európai gazdasági térségben meglevő székhelyet kellene igazolniuk. Tehát ha a többieknek szabad ilyen szabályozást életbe tartaniuk, akkor ez miért tilos Magyarországnak?

Mv: Ha már itt tartunk, ugye másik eljárás a civil szervezetek átláthatóságával kapcsolatos magyar elképzelésekről szól. És hát most a legfrissebb, az elmúlt napok olaszországi fejleményei szerint egyrészt megfordult az európai közvélekedés, másrészt hát Olaszország gyakorlatilag szigorúbb szabályokat vezetett be a civil szervezetekkel szemben, mint Magyarország. Ez javíthatja a magyar pozíciókat?

Völner Pál: Ha konkrétan és jogi témaként tekintünk az ügyre, akkor függetlennek kellene, hogy legyen ettől az olaszországi történéstől, ugyanakkor arra rávilágíthat, hogy nem lehet kettős mércét alkalmazni. Vagy amit korábban mi mondtunk, hogy és egy kicsit elkanyarodok akkor magától a civil szervezetek átláthatósága külföldi finanszírozása témakörtől, nemzeti hatáskörben lehet kezelni ezeket a kérdéseket. Tehát az olaszok is két év után eljutottak oda, ahol Magyarország volt 2015 őszén. Ha ő nem oldja meg a problémáit, akkor Brüsszelből nem fogják megoldani. Sőt, ezek az úgynevezett NGO-k, akiktől valamilyen titokzatos okból retteg a bizottság, vagy éppenséggel az Európai Parlament is segíti a működésüket, éppen keresztbe mennek a nemzetállami, vagy akár az uniós érdekekkel, amikor az embercsempészekkel együttműködve a migránsok tömegeit zúdítják rá a kontinensre.

Mv: Tehát azt nem lehet várni az olasz szabályozás szigorodásától, hogy a mi malmunkra hajtsa a vizet? Közvetlenül nem.

Völner Pál: Imént is említettem, hogy léteznek olyan szabályozások, amelyeknél a miénk talán még enyhébb is és ennek ellenére, amit szabad mondom más tagállamoknak, úgy látszik, a mi esetünkben ezt nem...

Mv: Ezzel magyarázható az is, hogy Olaszországgal szemben nem indulnak gyakorlatilag szakmányban a kötelezettségszegési eljárás úgy, ahogy Magyarország kapta meg ezeket?

Völner Pál: Én azt hiszem, hogy a kötelezettségszegési eljárások tekintetében összességében nem állunk rosszul. Tehát mi az európai átlagon belül vagyunk, ha nem ezekben a frekventált, vagy politikailag frekventált ügyeknek nevezném, mert ezek arról szólnak, hogy a bizottság, ahogy miniszterelnök úr is mondta, eltévesztette, hogy mi a feladata. Tehát politikai álláspontokat képvisel és beleavatkozik abba, hogy egy tágállamon belül mondjuk azok a liberális álláspontok a belső választások következtében nem tudnak érvényesülni. Nyilván némely más európai tagállammal pedig bevett dolog és nem hagyja meg, hogy a szuverenitáson belül ezeket a nemzetállamok kezeljék. És egyfajta ilyen lopakodó kiterjesztő jogértelmezésekkel próbálják elvonni a hatásköröket, akár abba az irányba elmozdulva, hogy kötelezettségszegési eljárásokkal nyomás alá helyezik a tagállamokat.

Mv: Nehéz lenne ezt elválasztani a jövő tavaszi választásoktól, vagy volt már arra korábban példa, hogy az Európai Bizottság megpróbálta volna közvetve, vagy közvetlenül valahogy befolyásolni, egy kicsit irányítani a folyamatokat?

Völner Pál: Az én emlékezetemben egy eset elég élénken él. Amikor 2006-ban tudhattuk, hogy nagyon rosszak akkor a magyar gazdasági mutatók és akkor, ha jól emlékszem, Almunia biztos nem volt hajlandó az európai adatokat nyilvánosságra hozni mondván, hogy ez beavatkozást jelentene az országnak a választásába, holott éppenséggel a tényadatok ismerete biztosíthatta volna a választók számára azt, hogy reálisan tudjanak dönteni. Tehát nem idegen a baloldal és liberális gondolkodásmódtól, hogy éppenséggel elkendőzve, vagy kifordítva az érveket, befolyásolják az állami választásokat.

Mv: Tehát lehetséges, hogy most is erről van szó?

Völner Pál: Én bátran élek a gyanúperrel. Tehát úgy tűnik, hogy ez a fajta nemzeti keresztény kormányzás, ami Magyarországon 2010 óta gyakorlatilag a választóknak a döntéséből kormányon van, ez 2010 óta nem élvezi osztatlanul a bizottságnak a támogatását. Gondolhatunk a médiatörvény körüli viharokra, az alaptörvény körüli viharokra... Tehát nem ennek a ciklusnak a jellemzője és hát az, hogy egy ilyen kardinális kérdésben, ami az unió jövőjét alapvetően befolyásolja, mondjuk a civil szervezetekre vonatkozóan hozunk egy olyan szabályozást, hogy lássuk a véleményét befolyásolhatják kívülről finanszírozással, ebbe ők a tőke szabad áramlásának a sérelmét látják. Itt sem találtak más fogódzót, vagy éppenséggel, hogy a személyiségi adatokat sérteni, hogy ha az adományozóknak a nevét nyilvánosságra lehet hozni. Hogy ez így túlzottan korlátozná a szervezeteknek a működését, azért ezek arányos és betartható követelmények. Nem véletlen, hogy például amikor a Helsinki Bizottság és a többiek, akik arra hivatkoznak, hogy Soros által támogatott szervezetek közül, hogy ők a közhasznúsági jelentésben ezekre az adatokra kitérnek, és ez igazából nekik semmilyen adminisztratív terhet nem jelent, de politikai hecckampányra használják fel ezt az egész folyamatot.

Mv: Önnek van arról információja, hogy a tiltakozó civil szervezetek között hányan regisztráltak, hányan vetik alá magukat a magyar jogszabályi...?

Völner Pál: A bíróságtól még nem kértük be a pontos adatokat, hogy hány szervezetet regisztráltak. Akik pedig nem akarnak részt venni, nyilvánvalóan ilyen illusztrunk nem is lehet, mert nem tudjuk, hogy ki az, akinek regisztrálni kellene, kivéve, hogyha bejelenti nyilvánosan. Tehát nyilvánvaló, hogy az eljárás az bejelentéssel tud csak elindulni, hogyha valaki nem tartja be a törvény előírásait és hát egy nagyon hosszú jogi procedúra az, hogy a több lépcsőn keresztül is megtagadja-e az együttműködést és a magyar törvények betartását, hogy egy ilyen szervezetnek...

Mv: Sikerült a balliberális ellenzéknek, maradjunk ennyiben, annyi aláírást, hogy kötelező legyen mint soron kívüli parlamenti összeülést intézni augusztus 21-re. Ön lát arra esélyt, hogy határozatképes legyen ez az ülés?

Völner Pál: Nekem volt már tapasztalatom jelölés visszahívással kapcsolatban. Ha jól emlékszem, nem jött el annyi ellenzéki képviselő sem, mint amennyien az aláírásokkal kezdeményezték az összehívást. Miután a kormánypártok pedig semmiféle sürgető ügyet nem látnak ebben a CEU-ügyben, így azt hiszem, hogy az ülés valószínűleg határozatképtelen lesz.

Mv: Völner Pál. Köszönöm szépen, hogy itt volt!

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!

(Igazságügyi Minisztérium)