Répássy Róbert államtitkár volt a Hír TV Magyarország élőben című műsora vendége 2014. november 21-én. Az interjú leirata.

Mv: A forintosítási ügy szerepelt ma is az országgyűlés napirendjén. Az igazságügyi tárca szerint a devizahitelesek helyzetének rendezésére hozott törvények kiállják az alkotmányosság próbáját és a kormány korábbi ígéretének megfelelően segítenek az érintetteken. Ezzel a témával kezdjük a ma műsorunkat, és köszöntöm a stúdióban Répássy Róbertet, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, jó estét kívánok.

Répássy Róbert: Jó estét kívánok.

Mv: Tehát ugye még zajlik a vita, alakulófélben van a törvény, de módosításokat máris eszközöltek rajta. A kamatok tekintetében változást vezetett elő a Fidesz. Miért nyúltak bele utólag a rendelkezésbe?

Répássy Róbert: Két törvényt tárgyalt ma az országgyűlés. Ez tulajdonképpen a negyedik törvény ebben a kérdéskörben. Tehát a devizahitelesek és általában a fogyasztói kölcsönszerződések ügyében. Először emlékeznek rá talán a nézők is, hogy döntött az országgyűlés a Kúria döntésének határozatának a végrehajtásáról és a tisztességtelen szerződési feltételeket állapította meg az országgyűlés. Utána a bankok elszámoltatásáról szóló törvényről döntött, amelynek eredményeképpen mintegy ezermilliárd forintot kötelesek a bankok visszafizetni 1,3 millió család részére. Ez a törvény, ez a két törvény, ami ma az országgyűlés előtt volt, az első a fair bankokról szóló törvény, így szoktuk nevezni. Tehát a jövőbeni fogyasztási hitelezésnek az új szabályai, amelyek jelentősen szigorodnak, elsősorban a tájékoztatási kötelezettsége lesz sokkal részletesebb a bankoknak, másrészt pedig az egyoldalú szerződésmódosításokat, amelyekre emlékszünk, hogy milyen súlyos vitákat és bizony károkat is okozott. Az egyoldalú szerződésmódosításokat korlátozza erősen az új törvény. És végül a negyedik ebben a sorban az átváltásról szóló törvény, amely így együtt, tehát együtt a négy törvény egy jelentős könnyebbséget fog okozni a devizahiteleseknek, hiszen a bankok elszámoltatása következtében csökkenő tőketartozás és a havi törlesztő részletek csökkenő nagysága mellett kerül átváltásra, forintra a hitelszerződés. Azt is előírja egy benyújtott módosító indítvány, hogy a hat évnél korábban lejáró, tehát a 2020-ig lejáró hitelek esetében az ügyfelek maguk dönthetnek arról, hogy átváltják-e a szerződésüket, átváltják-e forintszerződésre.

Mv: Igen, de ugye a kérdésem arra vonatkozott, hogy milyen megfontolásokból, vagy milyen érvek mentén hozták ezeket a módosításokat, akár milyen érvek mentén könnyítettek ugye a forintosítás kötelezővé tételének köré?

Répássy Róbert: Hát az eredeti javaslatban a 2015-nél korábban lejáró hiteleket lehetett volna fenntartani devizában. Hiszen előfordulhat, hogy rövid távon valaki úgy gondolja, hogy jobban jár hogyha nem váltja át a devizanemet. Viszont az egy fontosabb ennél, ennél is fontosabb módosítás, tehát a hatéves futamidőnél fontosabb módosítás, hogy az úgynevezett kamatfelárat jelentősen csökkentette egy bizottsági módosító indítvány. Tehát azt kell, mondjam, hogy majdnem felére csökkentette a kamatfelárat. Ugye a kamatfelár az a nagyon egyszerűen fogalmazva az a profit, az a haszon, amit a kamaton tudnak keresni a bankok. Tehát igaz ugyan, hogy a forintosítás a pici árfolyamhoz hasonló vagy azon a szinten lévő árfolyamon történik, de az új szerződés az lényegesen kedvezőbb kamattal kerül megállapításra, minthogyha valaki forintban vette volna föl eredetileg is ezt a hitelt.

Mv: Ugye utalt Ön is a Kúria döntésére, és az árfolyamkockázatot a testület nem sorolta a szerződések érvénytelenségi feltételei közé, ezért ugye a hitelesek kedvező árfolyam esetén százezreket vagy hitelesek közül százezreket sodorná jogvitába ez a helyzet. Ezzel érvelt a kormányzat most. az nem merült fel, hogy az állam nemcsak a bankszektor és nemcsak a hitelesek, hanem mondjuk az állam valamilyen formában szerepet vállal, úgy ahogy ugye a korábbi konstrukcióban is tette ez, és mondjuk a devizahitelek terhére segítséget vagy a devizahitelesek terhére segítséget nyújtott volna?

Répássy Róbert: Hát, ahogy Ön is elmondta, a Kúria döntése és egy korábbi alkotmánybírósági döntés is körülírta vagy meghatározta azokat a feltételeket, hogy egyáltalán mi a kormánynak a mozgástere, mi a jogalkotásnak a mozgástere. Hiszen itt magánszerződésekről beszélünk, nem jogszabállyal létrehozott jogviszonyokról beszélünk, hanem magánszerződések alapján létrehozott jogviszonyokról. És ezért a beavatkozás lehetőségei is meglehetősen korlátozott. Az a jogegységi döntés, a Kúria jogegységi döntés egyértelműen megállapította, hogy a tisztességtelen feltételek, tehát ilyen volt az egyoldalú szerződésmódosítás, kamatemelés, vagy ilyen volt például a kamatrésnek, bocsánat, az árfolyamrésnek az alkalmazása. Ezek tisztességtelenek. Ezért kell most visszafizetni a bankoknak jelentős, ezermilliárd körüli összeget, de a Kúria nem tette lehetővé azt számunkra, hogy a szerződésekbe úgy avatkozzunk bele, hogy az árfolyamkockázatot azt teljesen az ügyféltől akár a bankra, akár az államra hárítsuk. Hiszen, ennek az lenne a következménye, hogy az adófizetőknek kellene megfizetnie ezt a különbözetet. És azt is végig figyelembe vettük, hogy az így segített devizahitelesek, az így könnyített devizahitelek, ne legyenek kedvezőbbek, mint akár egy forinthitel. Hiszen, a forinthitelesek is jelentős terhet vállaltak azzal, hogy egy magasabb kamatozáson, kamattal vették föl annak idején a hitelt.

Mv: Egy mai pénzügyi csúcson bankárok, bankvezetők reflektáltak az éppen folyamatban lévő módosításokra és átalakításokra. És Felcsúti Péter, aki ugye 2008-tól vezette a Bankszövetséget, ő úgy fogalmazott, hogy súlyos politikai és szakmai hiba volt az, hogy nem négy évvel ezelőtt forintosították a devizahiteleket. Találva érzi-e magát? Hogyan értékeli ezt a reakciót?

Répássy Róbert: Ugye mindenki tudja, hogy leginkább a Bankszövetség, a bankok húzták az időt például azokban a devizahiteles perekben, amelyek még most is folyamatban vannak. Tehát azért a Bankszövetség részéről a kormányra hárítani a megoldás elhúzódását, ez méltánytalan.

Mv: Felcsúti Péter is utalt arra, hogy Surányi Györgynek volt 2010-ben egy forintosítási javaslata. Ennek pénzügyi vagy jogi akadálya volt, hogy mondjuk négy évvel ezelőtt hozzák meg ezt a döntést?

Répássy Róbert: Sohasem volt annak akadálya, hogy a bankok maguktól felajánljanak egy átváltást, ezt azonban nem tették meg. Tehát, a bankokat most törvény kényszeríti arra, hogy váltsák át a hiteleket. Elképzelhető, hogy nagyon-nagyon kivételes esetben néhány ügyfél úgy döntött, hogy átváltja a hitelt, de azok nem olyan kedvező feltételekkel történnek, mint amit most az Országgyűlés el tudott érni vagy el fog érni a kormány javaslatára a devizahitelesek javára.

Mv: A most törvénybe iktatott módosítások mellett tartható az ígéretük, miszerint húsz-harminc százalékkal csökkenni fognak a törlesztő részletek?

Répássy Róbert: Igen, ez egy átlagos csökkenés, hiszen nem egyformák az árfolyamok, amikor fölvették, nem egyforma futamidő. Tehát, vannak természetesen eltérések. Átlagban húsz-harminc százalék körüli csökkenést lehet elérni ezekkel a most elfogadott törvényekkel.

Mv: A kormány azokkal is törődni fog, akinek a megváltozott feltételek sem jelentenek megoldást. Nem tudom, itt a bedőlt hitelesekre vagy a jelenlegi feltételek mellett sem rendszeresen törlesztőkre gondoltak-e? Mely csoportot célozza meg a kormány és milyen módosításokat javasolnak?

Répássy Róbert: Igen, az Országgyűlésben arról beszéltem, hogy tulajdonképpen ez már a hetedik lépés, ha jól számolom, a hetedik lépés, amit az Országgyűlés a kormány javaslatára megtesz, hiszen korábban is az előző kormányzati ciklusban is tettünk már lépéseket a devizahitelesek javára. De még mindig maradhatnak fenn olyanok, akiknek már a mostani könnyítések sem fognak segíteni, egyszerűen azért, mert már fizetésképtelenek. Ezeknek a javára, ezeknek a devizahiteleseknek a megsegítésére találta ki a kormány az Eszközkezelő létrehozását. Tehát, azt a módszert, hogy megvásárolják azt az ingatlant, amiben lakik a devizahiteles. Illetve, hát ne felejtsük el, hogy végig végrehajtási moratóriumot rendelt el az Országgyűlés. Tehát, senkit nem lehetett kitenni a hiteltartozása miatt. Még akkor is, hogyha már ahogyan ön fogalmazott, bedőlt a hitele. Mindenképpen segíteni fog a kormány. Nem egyformán tud segíteni. Azok, akik fizetőképesek, ők számukra mostani csökkentett tőketartozás és csökkentett törlesztő részlet lehet a megoldás. Akik pedig már fizetésképtelenek, ott pedig már csak a szociális megoldásokban gondolkodhatunk.

Mv: Egy utolsó rövid kérdés, egy egészen más témában, de ez is aktuális. Új kegyelmi eljárás lép életbe a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés kapcsán, egy keddi módosítás értelmében. Negyven év után automatikusan hivatalból megindul egy felülvizsgálat. Mi lesz az eljárás menete, és miként szüntethető meg a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés?

Répássy Róbert: Azt éppen tudni kell, hogy emiatt a most elfogadott törvény miatt éppen nem szűnik meg a tényleges életfogytiglan. Tehát, pontosan az a javaslatnak az értelme, hogy a bírák a jövőben is kizárhatnak valakit a feltételes szabadlábra helyezésből. Tehát, úgy gondolom, hogy a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság döntésének sikerül megfelelni azzal, hogy egy elítélt számíthat arra, hogy negyven év után automatikusan, nem kérelem alapján, felülvizsgálják az ő büntetését. Az igaz, hogy most is csak megalapozott esetben fogják szabadlábra helyezni. Tehát, nem jelent egyáltalán automatikus szabadlábra helyezést. Egy bírákból álló bizottság, kegyelmi bizottság fogja véleményezni a kegyelmi kérelmet. Ez köti az igazságügyi minisztert, de nem köti a köztársasági elnököt. Végső soron, a köztársasági elnök dönt majd a kegyelemről.

Mv: Répássy Róbert, köszönöm, hogy itt volt!

Répássy Róbert: Köszönöm én is!

(Igazságügyi Minisztérium)