Völner Pál a Karc FM Hangoló című műsorának adott interjút 2017. augusztus 15-én. Az államtitkár szólt a felsőoktatási törvénnyel és a civiltörvénnyel összefüggésben indított kötelezettségszegési eljárások aktualitásairól. Leirat.

Mv: A kormány tegnap elküldte Brüsszelnek a válaszleveleit a felsőoktatási és a civiltörvény ügyében. Mindkét esetben kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. Vajon mi van a levelekben, mivel érvel a magyar kormány. A vonalban Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Jó reggelt kívánok!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Államtitkár úr ön úgy nyilatkozott a sajtóban a válaszlevelek kapcsán, hogy elsősorban politikai jellegű ügyekről van szó és nem jogvita folyik az EB, vagyis az Európai Bizottság és Magyarország között. Akkor most ez egy kötelező eljárás, hogy önök választ küldenek, vagy egyébként is érdemes azért az érveket elküldeni és pontba szedni egy levélben, és elküldeni az Európa Bizottságnak.

Völner Pál: Természetesen érdemes és kötelező is elküldeni a választ. Az a kijelentés, hogy ez egy politikai vita azon mérhető, hogy nem a jogászok nyilvánítottak Brüsszelben először véleményt, hanem a politikusok, tehát ez a Timmermans biztos úr, aki például a felsőoktatási törvény kapcsán rögtön a CEU-t kezdte el emlegetni, aztán a felsőoktatás szabadságát. De mint kiderült, ez nemzeti hatáskör. Tehát Brüsszelnek nem is lett volna illetékessége benne. Ezért most a szolgáltatások szabadsága jogcímén indult el az eljárás, illetve most már a második szakaszába lépett. Három dolgot kifogásoltak főleg. Az egyik az, hogy kell nemzetközi egyezmény egy külföldi egyetemek itteni működéséhez, a második, hogy kell, hogy legyen egy anyaországi egyetemük, a harmadik pedig a névhasználattal kapcsolatos kifogások voltak. Azt hiszem ezekre mind az élet, mind mi kellően megválaszoltunk, hiszen pontosan egy Maryland állambeli amerikai egyetemmel kapcsolatban már aláírtuk a Marylanddel a megállapodást, ami a nemzetközi hátteret biztosítja. Van ottani kampusza az egyetemnek és a névhasználat kérdésében pedig fel sem merült, hogy probléma lenne. Valószínűleg a többiekkel is sikerül, hogyha akarnak megállapodni. Amennyiben természetesen a Soros-egyetem nem akar megállapodni, illetve Soros-egyetemek, mondhatjuk így is, bár a Magyarországon bejegyzett Közép-Európa Egyetemre ez nem vonatkozik, mert az magyar debütációjú, akkor azzal természetesen nem tudunk semmit sem tenni, de ebből is látszik, hogy ez egy politikai hecckampány részese és nem pedig valós problémáról beszélünk. Ami a másik ügyet illeti, a külföldről finanszírozott szervezeteknek az ügyét, ott pedig látható, hogy a tőke szabad áramlását találták meg fogódzónak az Unión belül a jogászok, amire hivatkoznak, hogy gyakorlatilag a külföldi adományozóknak a kilétét fel kell fedni. Itt pedig az egyenlő elbánás elve és az átláthatóság, ami részünkről indokolja ezt, hiszen a belföldi adományozóknak a kiléte az ismert a magyar hatóságok előtt, míg a külföldi adományozók eddig homályban maradtak. És így, hogy ki akarja befolyásolni, éppen ki inspirálja azokat a véleményeket, amelyeket ezek az NGO-k hangoztatnak, így homályban maradhatott. Ez ezzel az eljárással, ezzel a regisztrációval egészen átláthatóvá válik.

Mv: De mit mond arra a magyar kormány, amit ön említett ez utóbbi ügynél, tehát a civiltörvénnyel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság fő kifogása az, hogy ez a fajta regisztráció, tehát, hogyha külföldről kapnak támogatást, akkor nekik regisztrálniuk kell, nyilvánosságra kell hozni, gátolja a tőke szabad áramlását. Ez megfelel a valóságnak?

Völner Pál: Ez egy nagyon bonyolult eszmefuttatás, amire hivatkoztak, hogy így gyakorlatilag visszafogottan fognak majd adakozni a külföldi adományozók, meg hogy félnek, hogy az adataik nyilvánosságra kerülnek. Ezek valóban érvek, de jogilag, hogy ez ne lenne egy arányos és szükséges és korlátozás ezen a területen, ez nem állja meg a helyét. És külföldi példáink is vannak, hiszen az Egyesült Államokban, Izraelben is működik hasonló szabályozás, vagy éppen az unió egyik illetékes bizottságánál is felmerült, hogy az uniós által támogatott szervezeteknél nagyobb átláthatóságra van szükség. És pontosan ott a Pieper-jelentésben voltak az, hogy csak ellenőrizhető tényeket közölhetnek ezek a szervezetek, nem terjeszthetnek valótlanságokat és nem kampányolhatnak az EU érdekei ellen. És amikor nálunk egy gyengébb szabályozást léptettünk életbe, hiszen ez egy puszta bejelentéssel járó kötelezettség, akkor pedig mindenféle jogállami aggályokat emleget a bizottság, ami kicsit érthetetlen a számunkra.

Mv: Visszatérve, vagy maradva ennél a témánál, ugye itt polgári engedetlenségi mozgalomról is beszéltek az érintett civil szervezetek, tehát ők tiltakoznak az újfajta szabályozás, a regisztráció ellen, és nem fognak regisztrálni a bíróságon. Akkor mi lesz ezekkel?

Völner Pál: Magában a törvényben egy hosszú procedúra van erre leírva, tehát először is a hatóságnak tudomást kell szereznie erről a tényről, hogy előfordul. Jó, akik nyíltan bejelentették, azoknál nem igényel nagy körültekintést ennek a leellenőrzése. És utána gyakorlatilag felszólítják a szervezetet, hogy teljesítse, ha nem teljesít, akkor pénzbírsággal sújtható. A végső soron többszöri és bírósági úton el lehet jutni odáig két-három év alatt, hogy akár törölhető a szervezet, amennyiben akarja, és tényleg egy politikai hecckampányban kívánja ezt demonstrálni. Mert egyébként bármelyik ponton, ha eleget tesz ennek a kötelezettségnek, akkor mentesülhet a további szankciók alól.

Mv: Nem lehet az, hogy ez a végső cél?

Völner Pál: Majd kiderül, tehát... De attól függetlenül nem rossz egy jogszabály, hogy egyesek jogellenesen akarják felhasználni a saját céljaikra.

Mv: Visszatérve a felsőoktatási törvényre, ugye ezzel kapcsolatban is elküldték a válaszlevelüket, hogy... És azt is említette, hogy Maryland állammal már egy egyetem kapcsán sikerült megállapodni. Ugye az elmúlt hetek híre volt, de aztán azóta csend övezi, hogy mi a helyzet a Közép-Európa Egyetemmel, hiszen Nyugat-Európában, már Amerikában ez verte ki a biztosítékot, és elsősorban emiatt tiltakoztak az Európai Bizottságnál is vagy egyes brüsszeli politikusok. Valóban, bár, hát, tudom, hogy nem önök tárgyalnak, vagy nem tudom, hogy önök tárgyalnak-e New York állammal az egyetem ügyében, közel a megállapodás, tehát pont kerülhet a végére az ügynek?

Völner Pál: Hát a külügyminisztérium tárgyal a New York állammal, szerintem a New York államon és a magyar államon nem fog múlni ez a megállapodás. Hogy mit akar az egyetem, azt egy kicsit úgy Ignatieff úron és Soros Györgyön is múlik, hogy szintén, hogy élezni akarják ezt a feszültséget, vagy pedig meg akarják oldani ezt a problémát. Ugyanis a másik kitétel a nemzetközi egyezmény mellett, aminek a megléte, az megoldható, hogy legyen egy anyaországi egyetem, mégpedig, mondhatjuk, hogy Németországban, Spanyolországban, Csehországban is ez jogrendszerbeli követelmény, és ellenük nem indult kötelezettségszegési eljárás emiatt a szabályozás miatt. Tehát ezért mondjuk azt, hogy kettős mérce van az unióban, hogyha például ez a jogcím nekik megmarad arra, hogy még folytassák az eljárást.

Mv: Tehát akkor ön azt mondja, hogy most egyértelműen Soros Györgyön múlik, hogy megteremti-e ennek a külföldi egyetemnek az ottani hátterét, tehát az amerikai hátterét. Ha ez így van, akkor nem lesz tovább éleződő konfliktus.

Völner Pál: Akkor gyakorlatilag nincs rá ok, tehát eddig sem lett volna ügy, hogyha éppenséggel mondjuk a külföldről finanszírozott szervezeteknél a Soros György által finanszírozott markáns szervezetek nem folytattak volna kormány elleni kampányt. Illetve itt, ebben a másik felsőoktatási törvény ügyben a CEU nem hallatta volna a hangját, hiszen 28 intézményre vonatkozik ez a szabályozás, a többiek részéről én még nem láttam sehol markáns vagy megalapozott tiltakozást ez ellen a jogszabály ellen.

Mv: Még egy dolgot kérdeznék. Önök tehát elküldték a válaszleveleket tegnap. Mi várható ezekben az ügyekben, hogyan zajlik tovább az eljárás? Ugye kötelezettségszegési eljárásról van szó.

Völner Pál: Mint említettem, a Soros-egyetem ügyében az indokolt vélemény szakaszban vagyunk, tehát ez egy második szakasza. Tehát ha elfogadja a bizottság a válaszunkat, akkor itt vége az ügynek, ha nem, akkor a bizottságnak kell a luxemburgi bírósághoz fordulnia, hogy állapítsa meg, hogy Magyarország jogsértést követ el. A másik ügyben, a külföldről finanszírozott szervezeteknél, ott első szakaszban vagyunk, tehát még csak az első hivatalos levelet kaptuk meg, ezt válaszoltuk meg, ha nem fogadják el, akkor léphet az eljárás a második szakaszába, és ott is egy indokolt véleménnyel ellátott levelet kell, hogy küldjön a bizottság a részünkre.

Mv: Köszönöm szépen, hogy itt volt velünk! Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával beszélgettem. Viszonthallásra!

Völner Pál: Viszonthallásra, köszönöm a lehetőséget!

(Igazságügyi Minisztérium)