Szeretnénk felhívni ezzel a demonstrációval arra a figyelmet, hogy ugyanazt az elbánást kérjük, amit korábban kaptunk, illetve amit a többi tagállam kap – jelentette Völner Pál az M1 Ma reggel című műsorában 2017. november 7-én. Az interjú leirata.

Mv: A magyar kormány nem az Európai Bizottság által megadott, az általánosnál rövidebb, egy hónapos, hanem két hónapos határidő szerint válaszol a civilszervezetek átláthatóságát érintő kötelezettségszegési eljárásban érkezett bizottsági véleményre és visszautasítja, hogy a bizottság indokolatlan és hátrányos módon tűz ki határidőket az országgal szemben. A lépést Völner Pál az igazságügyi tárca államtitkára okolja most meg, Barna parancsolj.

R: Köszönöm szépen! Jó reggelt kívánok államtitkár úr!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

R: Van arra valamilyen szabály az Európai Unióban, hogy a bizottság milyen hosszú határidőt szabhat meg egy ilyen válasz megfordításáról, két hónap, három, kettő, egy, fél év?

Völner Pál: Ennek egy kialakult gyakorlata van. Kettő hónapot szoktak megadni minden ilyen esetben, akár egy első levél, akár egy indokolt véleménnyel ellátott levelet küldenek kötelezettségszegési eljárásban. Gyakorlatilag a több mint tíz éves tagságunk alatt az utóbbi öt hónapban fordult csak elő, hogy statáriális jelleggel lerövidítették ezeket a határidőket. Minden esetben kértük a két hónapos határidő megadását, hiszen egy alapos jogi indokoláshoz szakvéleménynek a kialakításához azért eredményes munka szükséges, ráadásul, hogy úgy mondjam, nem erre vagyunk berendezkedve. A létszámok, a szakemberek száma egy megszokott gyakorlat szerint alakult ki. Ennek ellenére ezt minden esetben indokolás nélkül elutasították. Tehát az öt hónap alatt hétszer fordult elő, ez a hetedik alkalom és úgy éreztük, hogy most ezt demonstrálnunk kell. Hogyha eddig valami működött és jó volt és a felek együttműködésére alapuló rendszer volt, akkor miért pont abban a három esetben, tehát a kvóta kötelezettségszegési eljárás, a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, és a felsőoktatási törvény, ahol tudjuk a CEU zászlóshajó, tehát mindhárom Soros Györgyhöz köthető esetben különösen érzékeny és arrogáns a bizottság. Tehát szeretnénk felhívni ezzel a demonstrációval arra a figyelmet, hogy ugyanazt az elbánást kérjük, amit korábban kaptunk, illetve amit a többi tagállam kap és attól függetlenül, hogy ők egy milliárdosnak a befolyása alatt állnak, talán térjenek vissza a jog talajára.

R: Úgy emlékszem miniszterhelyettes úr, hogy talán ebből a hétből, amit említett, az egyik két hetes határidő volt ráadásul?

Völner Pál: Igen, pontosan a CEU ügyében született egy harmadik levél is a részükről, ahol 14 napot adtak a válasznak a megadására. Kíváncsian várjuk a válasz után, hogy majd mi fog következni, de nem szeretnénk, hogyha ez egy általános gyakorlattá válna és Magyarország, hogy úgy mondjam, kettősmérce áldozataként a többi tagállammal szemben egy statáriális történetnek lenne szenvedő alanya folyamatosan.

R: Itt lehet valamilyen szankció az Európai Bizottság részéről, hogy Magyarország azt mondta, hogy nem egy, hanem két hónapon belül válaszol?

Völner Pál: Hát, ha nagyon akarja, akkor úgy tekintheti a bizottság, hogy nem kapott megfelelő választ és a bírósághoz fordul. Megkockáztatom egyébként, hogy megtehetné egyébként is, a CEU ügyben is megtehette volna, csak pontosan ezek azok az ügyek, ahol nagyon gyenge jogi érvei vannak a bizottságnak, hiszen ha éppen a CEU-ra is gondolunk, akkor ott például a szolgáltatások szabad áramlására hivatkoztak egy oktatási ügyben, ami nemzeti hatáskör. Ebben az ügyben pedig, ami éppenséggel a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát szolgálja, tehát, hogy a finanszírozást fel kell tárniuk, itt a tőke szabad áramlásának az akadályozására hivatkoznak, holott ez tipikusan egy átláthatósági történet, pontosan azért, hogy mi magyarok tudjuk azt, hogy mely szervezeteket és kik támogatnak külföldről. Érdekes módon, például a kvalitatív szervezetek ezt a törvény egyáltalán nem kifogásolták, ők be is nyújtották, hogy ők kapnak ilyen támogatást. Én senkinél nem tapasztaltam, hogy ettől negatívabb lenne mondjuk a Vöröskeresztnek, vagy a Máltai Szeretetszolgálatnak, vagy az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak a megítélése, köszönik szépen jól vannak. Ugyanakkor ez a politikai hajcihő, ami ezekben az ügyekben zajlik, vagy éppen ezek a jogi eljárások, egyre durvábban és drasztikusan avatkoznak be a belügyeinkbe.

R: Ha csak az praktikus dolgokat nézem, azt most megbeszéltük, de azért egy hónap alatt nem biztos, hogy lehet olyan kiforrott, részletes, mindenre kiterjedő választ adni, mint mondjuk két hónap alatt. Pláne olyan kérdésben, mint a felsőoktatási törvény, a kvóta vagy a civilszervezetek átláthatósága.

Völner Pál: Természetesen többféle vetülete lehet. Ugye a bizottság által felvetett kérdések pedig sokszor, mondjuk nincs is köze az egészhez, tehát azt külön le kell modellezni, hogy miért képtelen az az állítás, vagy az a jogi indoklás, amit ők nekünk beküldtek és akkor gyakorlatilag jogeseteket vissza kell néznünk, akár egy évtizedre visszamenőleg, hogy hasonló ügyekben az Európai Bíróság joggyakorlatán milyen elutasítások születtek ilyen ügyekben, milyen döntések születtek, azért ez egy elmélyült kutatómunka, jogászi munka, mely kellő szakértelmet biztosít. Most a megfelelő szakembereink természetesen megvannak, de hát azért az időbeli kapacitások azért a munkaidő, tehát 24 órából áll mindenkinek a nap. Gyakorlatilag, ha eddig ennyi időt tudott rá biztosítani, semmi nem indokolja egyébként azon kívül, hogy szégyenpadra akarnak bennünket ültetni, azonkívül semmi más indoka nincs annak a rövidített határidőnek, tehát semmi jóvátehetetlen nem történne, hogyha a korábbi eljárás szerint járnánk el.

R: Van olyan másik uniós tagállam, akivel szemben ilyen határidő csökkentések sorozatát alkalmazta a bizottság?

Völner Pál: Ezek az ügyek általában kötelezettségszegési eljárások ezek, hogy úgy mondjam nem nyilvánosság előtt zajló ügyek, tehát amíg zajlanak az eljárások senki...

R: Azt még nem tudjuk, hogy éppen Máltával kapcsolatban..

Völner Pál: Önként nem jön elő ilyen adatokkal, de szerintem mások is sérelmezték volna és lettek volna ilyen hullámai az ügynek. Nekem erős a gyanúm, illetve hát ilyen közvetett információk vannak, hogy a kvóta ügyben Csehország és Lengyelország a másik két ilyen kiszemelt áldozat. Mint tudjuk, ellenük indítottak, annak ellenére, hogy a többi tagállam sem sokkal jobban áll ebben a történetben, egy kötelezettségszegési eljárást. Tehát náluk gyaníthatóan ugyanez a szigorú verdikt érvényesül és az már a kettős jogsértésnek is duplázása lenne, ha csak ellenünk indulna ugyanabban az ügyben mondjuk egy ilyen emelt szankciójú eljárás.

R: Államtitkár úr nagyon szépen köszönöm!

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget!

(Igazságügyi Minisztérium)