Répássy Róbert Szászfalvi László (KDNP) „A magyar családok biztonságáért” című napirend előtti felszólalására válaszolt 2015. szeptember 4-én az Országgyűlésben.
Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr!
Köszönöm, hogy lehetőséget ad arra, hogy a családi csődvédelemről itt az Országgyűlés ülésén újból szót ejtsünk. A természetes személyek adósságrendezési eljárásának, azaz a magáncsődeljárásnak a lényege, hogy az adós és a hitelezők érdekeinek összehangolásával állami felügyelet mellett valósuljon meg az adósságok rendezése oly módon, hogy annak eredménye az adós adósságcsapdából történő kikerülése. A magáncsődeljárás azoknak nyújt segítséget, akik fizetésképtelen helyzetben vannak. Magáncsődvédelmet az olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona, a törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges a felhalmozott adósságával kapcsolatos törlesztési kötelezettségek teljesítésére.
A magáncsődvédelem alatt úgy történik meg az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása a cél. A magáncsődeljárást szabályozó törvény lépcsőzetesen és fokozatosan terjeszti ki a csődvédelem lehetőségét az egyes lakossági csoportokra. Elsőbbséget élveznek azok a hiteladósok, akiknek a lakóingatlana csődvédelem nélkül kényszerértékesítésre kerülhetne.
A fizetésképtelenségi szakértőnek minősülő családi vagyonfelügyelőnek kulcsszerepe van az adósságrendezési eljárások sikeres lefolytatásában. A családi vagyonfelügyelők a családi csődvédelmi szolgálattal jogviszonyban álló pártatlan személyek. A családi csődvédelmi szolgálat központi szerve az Igazságügyi Hivatal szervezeti egysége. A családi csődvédelmi szolgálat területi szervei a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei. Az állami családi csődvédelmi szolgálat által ellátott tevékenység az adós számára ingyenes.
A családi vagyonfelügyelő szerepe elsősorban döntés-előkészítő, és ellenőrzi a bíróság határozatainak végrehajtását. Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá, hiszen érdemi jogi döntés születik, amit be kell tartani az adósnak és a hitelezőnek egyaránt. A bírósági adósságrendezési eljárás alatt az adós, adóstárs gazdálkodása a családi vagyonfelügyelő felügyelete, ellenőrzése alatt áll.
Fontos arra is rámutatni, hogy a csődvédelem nem lehet visszaélésszerű, és az eljárás alatt sem lehet a csődvédelemmel csalárd módon visszaélni. A magáncsődeljárás első lépcsőjeként bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás került kialakításra. Az eljárást a fő hitelezőnél kell kezdeményezni, végrehajtási rendeletben meghatározott nyomtatvány útján.
A bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésétől az adóst előzetes csődvédelem illeti meg. Az előzetes csődvédelem hatálya az adósságrendezés kezdeményezésekor áll be, nem indulhat tehát az adós ellen végrehajtás, a folyamatban lévő végrehajtás szünetel. Az adós kötelezettsége, hogy vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára tartsa rendelkezésre, újabb kötelezettségeket ne vállaljon, a vagyonát ne terhelje meg, ne értékesítse, és ne vonja el a hitelezői igények fedezetét.
A bíróságon kívüli adósságrendezési eljárás akkor sikeres, ha az adós és hitelezői között a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejött. Ha azonban nem jött létre bíróságon kívül a hitelezőkkel megállapodás, az eljárás átfordul bírósági adósságrendezési eljárásba, amely egy polgári nemperes eljárás.
A bírósági adósságrendezési eljárás célja ugyancsak az egyezség létrehozatala az adós és a hitelező között arról, hogy milyen újratárgyalt feltételekkel, fizetési könnyítésekkel történik meg az adósságok rendezése. Az egyezségi tárgyalásokat az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő szervezi.
A hitelezők és az adós között létrejött egyezséget a családi vagyonfelügyelő küldi meg jóváhagyásra a bíróságnak. A bírósági adósságrendezési eljárás csak akkor zárulhat mentesítéssel, ha az adós teljesítette a bíróságnak az adósságrendezés módjairól, ütemezéséről és a hitelezők minimális megtérülési igényéről hozott határozatát.
Az adósságrendezési eljárás sikeres befejezését a bíróság mentesítő határozata jelenti. A bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárások hatálya alatt álló személyek adatairól adósságrendezési nyilvántartás került kialakításra, amely olyan központi közhiteles hatósági nyilvántartás, amely az adósságrendezési eljárással összefüggő alapvető információkat tartalmazza. A nyilvántartást az Igazságügyi Hivatal vezeti.
Tájékoztatom egyúttal a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvény szeptember 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg megszülettek az annak végrehajtását szolgáló rendeleti szintű szabályok is.
Köszönöm a szót, elnök úr.
(Igazságügyi Minisztérium)
