Répássy Róbert államtitkár Szántó Istvánnak adott interjúja 2014. december 16-án jelent meg az Észak-Magyarországban.
Dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára adott interjút a Russmedia-lapcsoport napilapjainak miskolci szerkesztőségünkben. A részletek még nem tisztázottak, mondja az államtitkár.
A napokban volt egy tanácskozás a korrupció elleni harcról a legfőbb ügyészségen. A híradásokból tudjuk, hogy André Goodfriend amerikai ügyvivő is jelen volt. Vajon minek köszönhető ez a most megtartott rendezvény?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT: A mostani tanácskozás a 2011-ben megkezdett együttműködés folytatásaként, menetrend szerint zajlott. Immár harmadik éve, hogy a bíróságok, a számvevőszék, a belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium az év vége felé közösen összegzi a korrupció elleni harc eredményeit, tanulságait, és meghatározzák a további teendőket. Az amerikai ügyvivő jelenléte nem volt szokatlan, hiszen korábban is meghívtuk a hazánkba akkreditált nagyköveteket, de csak most először kaptunk ilyen széles nyilvánosságot.
Mire jutottak, szóba kerültek-e konkrét ügyek?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT: Általános tapasztalatokról, tervekről beszéltünk. Kiemeltem, hogy az új büntetőtörvénykönyv alapján lehetőség van a vesztegető és a megvesztegetett személy közötti érdekegyezőség megtörésére. Ha az elkövető feltárja a hatóságoknak a bűncselekményt, mentesülhet az büntetés alól.
Január elsejétől az obudsmani hivatal honlapján lehetőség van névtelen közérdekű bejelentésre is. Idáig 270 gyanút jeleztek, és ezek negyven százaléka megalapozott volt.
Magyarországon sajnos jelen van a korrupció. A lebukások, az eljárások és a bírói ítéletek is ezt igazolják. Ám semmivel sem vagyunk rosszabbak, mint a hozzánk hasonló országok. Éppen a lebukások, a felderítések nagy száma igazolja, hogy hatékony a korrupció elleni küzdelem. A leleplezett esetek bizonyítják, hogy működik a korrupció elleni törvény. Persze a korrupció elleni eredményekkel sohasem lehetünk elégedettek. Szívesen fogadjuk az amerikai segítséget is a korrupció elleni harcban, de többszöri kérésünkre sem kaptunk bizonyítékot.
Köztudott, hogy a hazai közvélemény nem elhanyagolható része máig is a halálbüntetés visszaállítását pártolja. S akkor most strasbourgi nyomásra a tényleges életfogytiglani büntetés intézménye is enyhül.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT: A tényleges életfogytiglan megmarad. De a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság elvárására negyven év után kegyelemben reménykedhetnek az elítéltek. A kegyelemről továbbra is szabadon dönthet a köztársasági elnök. Az első ilyen ügyre 25 év múlva kerülhet sor, mert csak 15 éve van tényleges életfogytiglan. A bíróság által életük végéig börtönbe zártaknak ez az egyetlen reménye maradt. Negyven év előtt is kérhetnek kegyelmet, de negyven év után kérelem nélkül is megvizsgálják a kegyelem lehetőségét. Ha a bírákból álló kegyelmi bizottság nem támogatja, szinte kizárt, hogy kegyelmet kapnak.
Hogyan készülnek az új eljárási törvények?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT: Miniszteri biztosok irányítják a munkát. Az új polgári eljárási törvény előkészítését a miskolci dr. Wopera Zsuzsa felügyeli. Ez a feladat komoly szakmai felkészültséget, sok konzultációt igényel. A büntetőeljárási törvény előkészítését egy minisztériumba beosztott ügyész felügyeli. Parlamenti államtitkárként pedig rám hárul majd a parlamenti munka.
Mi a helyzet a sok vitát kiváltó drogteszttel?
DR. RÉPÁSSY RÓBERT: A részletek még nem tisztázottak. Ennek a javaslatnak sok szűrőn kell még átmennie, és ki kell állnia az alkotmányosság próbáját is. Ha rajtam múlna, ezt a tesztet az országgyűlésben kezdjük. Akár önkéntes alapon is. Én magam készen állok a drogtesztre, és remélem, politikustársaim is hasonlóan vélekednek. Ha ezzel példát tudunk mutatni a kábítószer elleni küzdelemben, ha ezzel népszerűsíteni tudjuk a kábítószermentes életet, akkor jöjjön a drogteszt.
(Igazságügyi Minisztérium)
