Völner Pál államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége volt 2018. január 9-én. Az interjú leirata.
Mv: Folytatódik az Ahmed H. néven ismertté vált szíriai származású, de egyébként ciprusi állandó lakóhellyel rendelkező férfi pere a Szegedi Törvényszéken. Őt a röszkei zavargások miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolja az ügyészség. A stúdióban pedig köszöntöm Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát. Jó reggelt kívánok!
Völner Pál: Jó reggelt kívánok!
Mv: Tudjuk-e, hogy ki ez a férfi pontosan?
Völner Pál: Hát nagyjából a bevezetőben elhangzott, amit tudunk róla, hogy eredetileg szír állampolgár volt. Tíz éve Cipruson él, tehát gyakorlatilag az unión belül szabadon közlekedhet. És hát egy érdekesség, hogy amikor lekapcsolták őt Győrben a magyar rendészeti szervek, akkor hét darab érvényes útlevél volt nála, schengeni vízummal a saját nevére kiállítva.
Mv: Bocsánat, itt álljunk meg egy pillanatra. Az ember hát kémfilmekben találkozik ilyenekkel, nem, hogy a főhős vagy az antihős kinyitja a bőröndjét és akkor van ott egy halom útlevél. Hogy fordulhat ez elő?
Völner Pál: És pénzkötegek.
Mv: Így van. Aztán meg még fegyver, és így tovább, és így tovább. De ez a film.
Völner Pál: Nem tudom, hogy milyen az uniónak a szűrőrendszere, hogy lehetséges, hogy érvényes okmányokkal? Merthogy az, hogy hamisított okmányokkal rendelkezik, az egy dolog, de hogy érvényes schengeni vízumokat tudott szerezni, akkor valami probléma lehet a szűrőrendszerrel. És hát megjegyzem, ugye ő azt mondta, hogy azért vett részt a röszkei akcióban, mert a családtagjait akarta behozni az unió területére.
Mv: Ez családegyesítéssel lehetséges, nem? Akinek ennyi útlevele van, vízuma.
Völner Pál: Családegyesítéssel is lehetett volna, hogyha nem a saját nevére állíttatja ki ezeket az útleveleket, hanem a családtagokéra, akkor szintén zökkenőmentesen bejuthattak volna a schengeni határon.
Mv: Azért is érdekes ez, mert a videofelvételek tanúsága szerint és ezért jó, hogy most már szinte mindenről videofelvétel készül, valójában érdekes az, hogy mit lehet vitatni a perben? Nyilván a motivációt. Tehát ott látszik az, hogy ő egy megafonba kiabál.
Völner Pál: Igen. Tehát az ítélőtábla, ami alapján visszatette első fokra az eljárást, hogy nem tárta fel kellőképpen a törvényszék abban az eljárásban, hogy mi motiválta, tehát mi volt az az indítéka, hogy ezeket a cselekedeteket elkövette, mi az ok-okozati összefüggés az indítéka és a cselekménye között? Bár megjegyzem, az indíték jó része az egy szubjektív történet. Tehát az ő nyilatkozatain kívül azért nehéz más hagyatkozni vagy rábizonyítani, hogy nem azért tette, mert éppenséggel olyan kedve volt, hogy magyar rendőröket akar dobálni, hanem azért, mert azt hitte, hogy a rendőrök afgán vagy éppen pakisztáni migránsok, mint a mostani magyarázatában szerepel. De szerintem ez az ítélet szempontjából irreleváns is, hiszen itt egy eredmény cselekmény volt. Arról nem is beszélve, hogy terrorizmusnál akár előkészületet is lehet büntetni, és nem kell ahhoz halálos áldozatoknak lenni vagy éppenséggel olyan típusú robbantásoknak, amelyekhez sajnos most már sajnos hozzá vagyunk szokva, ami Európa nyugati felében rendszeresen előfordul.
Mv: Ugye hát a tényállás elég egzakt, elég pontosan körülírja, hogy milyen cselekmény számít terrorcselekménynek. Ugye olyan erőszakos bűncselekmény, amihez kapcsolódik állammal vagy annak szerveivel szemben való követelés nagyjából, ugye?
Völner Pál: Igen, tehát elég részletes ez...
Mv: Meg vastag, csak most ebbe ne bonyolódjunk bele.
Völner Pál: A büntetőjog szerencsére elég precíz.
Mv: Igen. Szóval tulajdonképpen azért itt a tényállásszerűséget a bíróság meg tudja vizsgálni, hogy fennáll-e?
Völner Pál: A másodfok is nem azt állapította meg, hogy a tényállásnál problémák lettek volna az elsőfokú bíróság korábbi döntésénél, ahol tíz év fegyházbüntetést kapott, illetve kitiltást, hanem hogy ezeket a bizonyos kapcsolatokat nem kellő mélységben derítette fel. Egyébként a Kúriának volt is azóta egy döntése, pont a legfőbb ügyész úr indítványára, ahol kimondták, hogy a másodfok nem is tehette volna vissza első fokra, hiszen ő is abban a helyzetben volt, hogy ezeket a kiegészítő bizonyításokat vagy levezetéseket elvégezhette volna.
Mv: Igen ám, csak amivel a bíróság is szembesül, van egy elég jelentős nemzetközi nyomás. A nemzetközi sajtó is, aztán úgynevezett nem kormányzati szervezetek, talán most már ismert az NGO mozaikszó. Tehát mintha ők a vádlott mellett állnának, és a magyar államot vádolják azzal, hogy az eljárás az valamiféle politikai eljárás lenne.
Völner Pál: 2015-ben az Obama adminisztrációnak is volt egy megnyilvánulása ebben a kérdésben, hogy nem kellene ezt az Ahmed H.-t annyira elővenni ebben az ügyben. De hát azt is tudjuk, hogy a Soros-féle szervezetek már korábban próbálták a bírósági ítélkezéseket befolyásolni úgynevezett érzékenyítő kurzusokkal, ahol a bírókat tulajdonképpen a Büntető Törvénykönyvtől való eltérésekre buzdították, vagy az enyhítések irányába történő ítélkezésre. Ez egy nagyon káros befolyás egyébként, mert a bíróságok integritását senki nem sértheti, illetve nem befolyásolhatja a bírókat. Szerencsére a magyar bírák és a bíróságok talán vannak abban az állapotban mind a mai napig, hogy ilyen külső behatásoknak nem engednek, és most, hogy sajtónyilvánosságot is kaptak ezek az ügyek egyébként, sokkal óvatosabbak ezeknek a tanfolyamoknak a szervezésénél is. Tehát a látszatát is próbálják elkerülni annak, hogy bárki befolyásolhatja őket. De mindenképpen van egy ilyen egységfront, ami pont Magyarországgal szemben a schengeni határvédelme kapcsán kialakult. Bár megjegyzem azért két évvel ezelőtti állapotokhoz képest sokkal jobb helyzetben vagyunk. Ma már azért Európa szerte felismerik, hogy az az út, amin mi jártunk, és amit elkezdtünk, inkább az lenne a követendő, és annak mentén lehet ezt a kérdést kezelni.
Mv: Bátorság kell ilyen esetben? Ugye tanács van, bírói tanács ebben az ügyben.
Völner Pál: Igen.
Mv: Bátorságra van szüksége itt a bírói tanácsnak ahhoz, hogy ítélet hozzon, hogyha ilyen nemzetközi nyomásnak van kitéve?
Völner Pál: Valószínűleg ilyenkor egy bíróság és egy bíró akkor teszi a legjobban, hogyha a sajtótól teljesen függetleníti magát, és csak az ügyre koncentrálva folytatja az ítélkezést. De én azt hiszem, hogy nem kell nekik tanácsokat adnunk. Tehát ezt ők nagyon jól tudják, mert egyéb ügyekben is így járnak el, és remélem, hogy mindazok a tényezők, mindegy, hogy Bárándy Péterről beszélünk, aki ügyvédként jár el ebben az ügyben, ő korábbi szocialista igazságügy-miniszter, ami még elfogadhatónak is tartanék. Azt kevésbé, hogy közben egy V18 nevű formációt hoztak létre, és beszálltak a választási kampányba a kormány ellen. Megjegyzem, ez az ellenzéki pártoknak is kedvezőtlen, hiszen a terrorizmus védelme és a kormány elleni fellépés itt összemosódik. Tehát olyan, mint hogyha ők azon az oldalon állnának, akik a terrorizmust támogatják, vagy éppen enyhíteni akarják az...
Mv: Hát a nemzetközi megszólalások is elég furcsák egy hét útleveles férfivel kapcsolatban. Akkor ott...
Völner Pál: Valószínűleg nem ismerik általában teljesen az ügynek az összes körülményeit a megszólalók.
Mv: Vagy nagyon jól ismerik, és...
Völner Pál: Vagy nagyon jól ismerik, és sokkal fontosabb nekik az, hogy mondjuk a magyar kormányon és a politikáján üssenek egyet, illetve gyengítsék azt a migránsellenes fellépést, amit talán Magyarország fémjelez legjobban az unión belül.
Mv: No, hát reméljük, hogy kiderül, hogy pontosan mi történt ott Röszkén, amit a videofelvételek is alátámasztanak. És főleg az lenne érdekes, hogy valójában ki ez a férfi, akit mi is csak monogrammal említünk annak ellenére, hogy az arcképe tökéletesen ismert mindenki előtt a tudósításokból. Köszönöm szépen. Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát hallották.
Völner Pál: Köszönöm szépen.
(Igazságügyi Minisztérium)