Répássy Róbert államtitkár a Magyar Televízió Az Este című műsornak nyilatkozott 2014. november 18-án. Az interjú leirata.

Mv: Jó estét kívánok! Kötelező kegyelmi eljárásban részesülhetnek a tényleges életfogytiglanra ítéltek. Az Országgyűlés több ponton módosította a 2013-ban elfogadott Büntetés-végrehajtási kódexet. A változtatások egyike, hogy az új kegyelmi eljárást a büntetett hozzájárulása esetén hivatalból kell megindítani. Feltétele, hogy az elítélt legalább negyven évet már letöltött tényleges életfogytig tartó büntetéséből. A módosításra az emberi jogok európai bíróságának májusi ítélete miatt volt szükség. És Az este vendége Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. Jó estét kívánok!

Répássy Róbert: Jó estét kívánok!

Mv: Menjünk akkor egy kicsit tényleg vissza az időben, hogy behelyezzük ezt az egész módosítást egy komplex háttérbe. Mi volt a kifogása az Emberi Jogok Európai Bíróságának még május végén?

Répássy Róbert: Én egészen visszamennék az időben. 1999 óta létezik az úgynevezett tényleges életfogytiglan a magyar büntetőjogban, ami annyit jelent, hogy a bíró, amikor az életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabja, akkor úgy dönthet, hogy a feltételes szabadságra bocsájtás lehetőségétől örökre elzárja az elítéltet, tehát kizárja az ítéletben. Ezt '99 óta alkalmazhatják a bíróságok, és eddig több mint negyven esetben alkalmazták. Tehát, több mint negyven elítélt van jelen pillanatban, akit első fokon vagy már jogerősen ténylegesen életfogytiglanra ítéltek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához egy elítélt és az ügyvédje fordult, és megállapította a bíróság, hogy az ítélet sérti azt az emberi jogi alapelvet, hogy ez elítéltnek tudnia kell azt, hogy milyen követelményekhez milyen magatartási feltételekhez kell igazodnia ahhoz, hogy egyáltalán reménye legyen arra, hogy valaha szabaduljon. Valójában a reményhez való jogot kérte számon az emberi jogi bíróság.

Mv: Az emberi jogi bíróság viszont arra mit mondott, hogy mért nem tartja elegendőnek az elnöki, a köztársasági elnöki kegyelmet, mint szabadulási lehetőséget?

Répássy Róbert: Az is egy fontos szempont, hogy az emberi jogi bíróság nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy valaki ténylegesen az élete végéig börtönben marad. Tehát, mind az életfogytiglanra való elítélés, mind pedig az, hogy valaki soha nem szabadul, ez nem sérti az emberi jogi egyezményt. Hanem olyan felülvizsgálati lehetőséget kell előírni, amire számíthat az elítélt. A kegyelem lehetősége az ugyan mindenki számára az elítéltek számára lehetőséget biztosít, hogy valaha kiszabaduljanak, de a kegyelem az nem egy előre tervezhető, előre várható fejlemény, hanem valaha az életében még ilyen kegyelmi kérelmet benyújthat. Most annyival egészítettük ki az új törvénymódosítással a büntetés-végrehajtási törvényt, hogy negyven év után mindenképpen megvizsgálják azt, hogy kegyelemre méltó-e, kegyelemre alkalmas-e az elítélt.

Mv: Tehát, tulajdonképpen a feltételes szabadlábra helyezésnek a feltételeit döntik el?

Répássy Róbert: Igen. Valójában igen, ez előkérdése a feltételes szabadságra bocsájtásnak. Hiszen, az új szabályok szerint egy bírókból álló Kegyelmi bizottság fogja megvizsgálni azt, hogy egyébként a feltételes szabadságra bocsájtás szempontjainak megfelelne-e az elítélt, hogyha nem zárta volna ki a bíróság az ítéletében a feltételes szabadságosodást.

Mv: Értem. Az első kérdésem, hogy ennek a Kegyelmi bizottságnak a tagjait ki határozza meg? Ezt lehet-e tudni?

Répássy Róbert: Igen, a Kúria elnöke fogja kijelölni ezeket a bírókat.

Mv: Egy állandó olyan bizottság lesz, bocsásson meg, vagy az adott esetekhez áll össze mindig egy-egy ilyen Kegyelmi bizottság?

Répássy Róbert: Ez mind a két módon összeállhat. Nyilván, hogyha a kijelölt bíró egy határidőre, egy bizonyos időtartamra van kijelölve, akkor az ő kijelölése alatt érkezhet hozzá ilyen ügy. Ezek kúriai bírók vagy ítélőtáblai büntetőbírók lesznek, akiket kijelöl majd a Kúria elnöke, egy öttagú bizottság, és mindig, amikor a kegyelmi kérelem beérkezik, akkor ki kell jelölni ilyen bírót. Tehát lesznek olyan bírók, akik közül kiválasztják, ezért mondtam, hogy állandó jelleggel lesznek olyan bírók, akik közül kiválasztják a kegyelmi bizottság tagjait. És amikor összeáll az öttagú bizottság, akkor az igazságügy-miniszterre nézve kötelező véleményt formálhat ez a bizottság.

Mv: Az, hogy valaki kegyelemben részesülhet, tehát amit dönt ez a kegyelmi bizottság, itt ezeknek a feltételei taxatíve fel vannak sorolva a törvényben, hogy ki az, aki kegyelemben részesülhet?

Répássy Róbert: Hát úgy van megfogalmazva, ahogyan a feltételes szabadságra bocsátásról döntene egy bíró akkor, hogyha egyébként mondjuk harminc év múlva vagy negyven év múlva feltételesen szabadlábra lehetne helyezni.

Mv: Tehát az bírói mérlegelés kérdése.

Répássy Róbert: Igen, igen, de lényegében ugyanazt az eljárást, ez a kegyelmi bizottság ugyanazt a szempontrendszert fogja vizsgálni, és így ilyen értelemben az elítélt tudja azt, vagy tudnia kell azt, hogy a feltételes szabadságra bocsátásnak milyen előfeltételei vannak. Azzal a különbséggel, hogy a köztársasági elnök mérlegelési joga megmarad, tehát ezért kegyelem.

Mv: Tehát a köztársasági elnököt nem köti a kegyelmi bizottságnak a döntése vagy véleménye?

Répássy Róbert: Így van, a köztársasági elnök szabadon mérlegel, az igazságügy-minisztert köti. Ugye eddig, tehát a normál kegyelmi eljárásban, az igazságügy-miniszter is szabadon mérlegelhet, és a köztársasági elnök is szabadon mérlegel, sőt az igazságügy-miniszternek egy ellenjegyzési joga is van. Tehát hogyha nem értene egyet a köztársasági elnökkel, akkor az igazságügy-miniszter nem jegyezné ellen a kegyelmi döntést, itt pedig az igazságügy-minisztert köti a bírók döntése.

Mv: Ugye azt említette, hogy negyven első- vagy másodfokon elítélt tényleges szabadságvesztés...

Répássy Róbert: 44 van egészen pontosan.

Mv: Negyven? 44.

Répássy Róbert: 44, de ebből nem mindegyik jogerős, azt hiszem, hogy körülbelül tíz esetben még nem jogerős az ítélet.

Mv: Elvben mikor kerülhet szabadlábra így az első, most még tényleges szabadságvesztését töltő elítélt?

Répássy Róbert: Legkorábban 25 év múlva találkozunk ezzel az egész eljárással, azért, mert – ahogyan mondtam – 1999 óta számíthatunk arra, hogy egyáltalán ilyen ítéletet hoztak a bíróságok. 2000-es évek elejétől hoztak ilyen ítéleteket, tehát 13-14 évet tölthettek a legrégebbi, tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésben lévők.

Mv: Amikor májusban az emberi jogok bírósága meghozta ezt a döntését, akkor több áldozat hozzátartozója attól tartott, hogy itt most arra lehet számítani, hogy tömegesen – ezt most nyilván hogyha negyven elítélt van, azért akkora nagy tömegességről nem beszélhetünk, de nekik ugye egy is számít –, tehát hogy szabadlábra kerülnek ezek az emberek.

Répássy Róbert: A kormány olyan megoldást keresett – és azt gondolom, az Igazságügyi Minisztérium meg is találta azt a megoldást –, amivel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés marad a jogrendszer része, a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre lehet a jövőben is ítélni bűnözőket. Tehát ez a megoldás, ez nem érinti az elítélésnek a lehetőségét, kizárólag egy plusz lehetőséget jelent az elítéltnek arra, hogy felülvizsgálják valaha az ítéletét.

Mv: Államtitkár úr, egyetlenegy kérdés az ez után következő témánkhoz, ugye a tegnapi tüntetéssel kapcsolatban. Hogy azon gondolkodtam, hogy megismétlődött ugye most ismét az, hogy miután a tüntetés szervezői lezárnak egy demonstrációt, ugye néhányan ott maradnak, és egy erőszakba, egy dulakodásba torkollik a demonstráció. Hogy most politika félre, kizárólag mit mond ilyen helyzetben a jog, hogy ilyenkor ki a felelős? Amikor előzőleg felhergelnek, felheccelnek, mondjuk akár szónoklatokkal egy többezres tömeget, és utána azoknak egy csoportja már a hivatalos lezárás után esetleg rongál, vandalizmust követ el.

Répássy Róbert: Hát elsősorban az elkövetők a felelősek. Tehát hogyha beazonosíthatóak, hogy kik okozzák a kárt, kik rongálnak, akkor velük szemben lehet nyilván kártérítési igénnyel fellépni. Abban az esetben, hogyha nem lehetne beazonosítani, akkor jöhetnek elő a szervezők felelőssége. Én úgy hallottam, úgy láttam, hogy itt viszonylag könnyen megállapítható a felelősség, tehát nem hiszem, hogy a szervezők fognak fizetni azok helyett, akik a tényleges kárt okozták.

Mv: Köszönöm szépen!

Répássy Róbert: Köszönöm én is a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)