Csak kisebb súlyú és nem erőszakos bűncselekmények elkövetői kaphatják meg a reintegráció lehetőségét, azzal a szigorú feltétellel, hogy ha megsértik a házi őrizet szabályait, akkor még a feltételes szabadlábra helyezési lehetőséget is elveszíthetik – hangsúlyozta Répássy Róbert a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2015. április 1-jén.

Mv: Öt perccel múlt negyed nyolc. Mától életbe lépett egy nemrég elfogadott jogszabály, amely szerint bizonyos bűncselekmények elkövetői otthon tölthetik le büntetésük utolsó hónapjait. Ezt hívják reintegrációnak. Erről fogunk beszélgetni, hiszen ez – még egyszer mondom – mától lépett életbe. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára műsorunk vendége. Jó reggelt!

Répássy Róbert: Jó reggelt kívánok!

Mv: Tehát most akkor ezek az elítéltek jönnek vissza a társadalomba? Jelent ez valamilyen veszélyt?

Répássy Róbert: Ön úgy fogalmazott, hogy otthon tölthetik le a büntetésük hátralévő néhány hónapját. Én azt mondanám, hogy házi őrizetben. Tehát ennek a...

Mv: Valami jeladó lesz rajtuk?

Répássy Róbert: Bizony. Tehát technikai biztosítása fog megtörténni, ahogy ugyanúgy, ahogy a házi őrizetnek a lábpereces jeladó biztosítása mellett. És ezt is csak abban az esetben nyilván, hogyha a bíró alkalmasnak találja erre, tehát bírói döntés alapján. Ez azt a célt szolgálja csak, hogy megvilágítsa, hogy mi ez az úgynevezett reingegrációs őrizet. Ez azt a célt szolgálja, hogy a társadalomba visszailleszkedésre képes elítélteknek a társadalomba való visszailleszkedését megkönnyítse az, hogy a feltételes szabadlábra helyezésük előtt már házi őrizetbe kerülhetnek. Tehát mindezek feltételes módok, és ez nem véletlen.

Mv: Világos. De mondjon azért konkrét példát, mondjuk konkrét bűncselekményt, amit ezek az emberek elkövettek, és most esetükben a bíró úgy dönthet, hogy hazamehetnek. Tehát hogy érthető legyen ez a döntés.

Répássy Róbert: A törvény szigorú feltételeket állít ez elé. Csak kisebb súlyú és nem erőszakos bűncselekmények elkövetőiről lehet szó, akik megkaphatják azt a lehetőséget, azzal a szigorú – hát, hogy mondjam – feltétellel, hogy ha megsértik a házi őrizet szabályait, akkor még a feltételes szabadlábra helyezési lehetőséget is elveszíthetik. Tehát duplán kockáztatnának, hogyha a házi őrizet szabályait megsértik. Viszont szükség van erre a büntetés-végrehajtás szerint, szükség van arra, hogy azok, akik tényleg vissza tudnak illeszkedni a társadalomba, azok minél hamarabb megkezdjék ezt a visszailleszkedést, hiszen nem feltétlen az a cél, hogy a börtön keretei között, egyébként hát az adófizetők pénzén tartsák őket, hanem az a cél, hogy addig, amíg a büntetés súlya alatt állnak, addig ne követhessenek el más bűncselekményt.

Mv: No, hát ugye itt már van egy 140 százalékos mutató, ugye, ami a börtönök zsúfoltságát mutatja, és ismerjük a strasbourgi ide vonatkozó ítéleteket, hogy konkrét esetekben kártérítést ítéltek meg a raboknak Strasbourgban nemrég, és felszólították egyértelműen a magyar kormányt, hogy hozzon olyan szabályokat, amely emberi körülményeket tesz lehetővé az elítéltek esetében. Nyilván erre is megoldás lehet egy ilyen, nem?

Répássy Róbert: Igen, de nagyon kis részben. Itt néhány száz elítélt jöhet szóba. 18 ezren töltik körülbelül, 18 ezren töltik különböző okból a szabadságvesztésüket vagy az előzetes fogvatartásukat a büntetés-végrehajtási intézetekben. Valóban, ahogy ön mondja, 140 százalék körüli a zsúfoltsága ezeknek az intézményeknek. A kormány úgy döntött, hogy létszámhely, tehát férőhely-bővítésbe fog, de emellett természetesen fenntartja azt az elvárást, hogy önfenntartóak legyenek a börtönök, tehát elsősorban a fogvatartottak termeljék meg a fogvatartásuk körülményeit. Itt hadd jegyezzek meg még egy vitát. A strasbourgi döntés után fellángolt egy olyan vita, hogy a büntetőpolitikán kell-e változtatni, esetleg enyhíteni a büntetőpolitikán, vagy pedig a börtönhelyzeten javítani. A kormány határozottan kiáll a szigorú büntetőpolitika mellett, tehát nem kívánjuk megváltoztatni a büntetőpolitikát.

Mv: És ezért nyilván új börtönöket is építenek, mint ahogy erről lehet híreket hallani, hogy a Belügyminisztérium felhívására ugye március végéig lehetett felajánlani különféle önkormányzatoknak különféle területeket. Voltak jelentkezők.

Répássy Róbert: Igen. Hát végül is ezt nyilván nem lehet a helyi közösségek akarata ellenére, de hogyha egy önkormányzat befogad egy ilyen büntetés-végrehajtási intézetet, ami egyébként munkahelyeket teremt ott helyben, akkor a kormány oda fogja, vagy a Belügyminisztérium oda tervezik ezeket a börtönöket.

Mv: Mennyien lehetnek egyébként, akik most hazamehetnek? Mármint hogy akkor fogalmazzunk pontosan, házi őrizetbe kerülhetnek.

Répássy Róbert: Igen, erre mondtam, hogy néhány száz elítéltről lehet szó. Nagyon szigorú a feltétel, tehát csak aki nem erőszakos bűncselekmény miatt került elítélésre, és azok közül is a kisebb súlyú bűncselekmények, tehát mondjuk egy nagy gazdasági bűncselekmény elkövetője, súlyos gazdasági bűncselekmény elkövetőjére nem vonatkozik. Enyhébb bűncselekmények elkövetőire vonatkozik.

Mv: És olyan is szóba jöhet, aki már a büntetését tölti, és még lehet, hogy holnaptól már a vége felé halad, már letöltötte a szükséges időt a börtönben? Vagy pedig ez csak tényleg egy ilyen felmenő rendszerben április 1-jétől?

Répássy Róbert: Nem, tehát ha a bíró, ahogyan mondtam, bírói döntésre történhet. A bíró megvizsgálhatja a már büntetésüket töltők esetén is, hogy egyáltalán majd a feltételes szabadságra bocsátása szóba kerül-e. Mert ugye ezt úgy számolják, hogy a feltételes szabadságra bocsátás előtti hat hónap jöhet szóba őrizet szempontjából. Ezért mindenképpen bírói döntés kell hozzá, hiszen a bíró látja, hogy majd feltételes szabadságra bocsátható-e az elkövető.

Mv: Egyébként a börtönépítések, amelyek ugye hát részben azért belügyminisztériumi hatáskörbe tartoznak, de hát nyilván Önnek is ismernie kell a számokat, meg az ide vonatkozó terveket, és vissza a strasbourgi ítélethez, merthogy ez a kiindulópontja, hogy itt azért szoros határidők is vannak, hogy valóban javítani kell. Nem tudom, hogy mennyire tudja ez a határidő kivárni azt, hogy új börtönök épüljenek Magyarországon.

Répássy Róbert: Körülbelül négyezer férőhellyel kell bővíteni a börtönöket. Ebbe persze régi börtönöknek az újranyitása, felújítása is szerepet ad, tehát nem feltétlenül vadonatúj zöldmezős beruházások. Ez a négyezer férőhely mintegy négy évre elosztva, tehát az előttünk álló négy évre elosztva megoldhatja ezt a börtön...

Mv: Látható, hogy hol lesz ez a négyezer férőhely akkor Ön szerint?

Répássy Róbert: Egy része már igen. Tehát Észak-Magyarországon várható börtönépítés, főleg olyan helyeken, ahol a bíróságok nagyobb arányban szabnak ki büntetés-végrehajtást, szabadságvesztéseket. De még ahogy Ön is mondta, pályázati alapon is történik ez, mert ahol már bezárt börtönöket most újranyitnak, ott nyilván nem szükséges pályáztatni, hanem az új beruházásoknál pályáztatja meg a Belügyminisztérium ezt a lehetőséget.

Mv: Még van néhány percünk, szánjuk arra, hogy a szakbizottságokban szóba került a tényleges életfogytiglan, most a napokban tegnap, tegnapelőtt. Miről volt szó?

Répássy Róbert: Az igazságügyi bizottság előtt számolt be az Igazságügyi Minisztérium, hiszen a 2013-as, '14-es strasbourgi ítéletekről tartottunk egy beszámolót. Ez egy rendszeres beszámolás. És ismert, hogy Magyarországot elmarasztalta a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság a tényleges életfogytiglan miatt, mondván, hogy embertelen az olyan bánásmód, amikor az elítéltnek soha nincsen arra reménye, hogy szabaduljon. Tehát élete végéig nincs erre semmilyen jogi lehetőség. Ugyan mi érveltünk azzal, hogy a kegyelem lehetősége most is adva van. A törvény...

Mv: Mert egyébként azt mondta Strasbourg, hogy ahhoz nem tartozik indokoláskényszer, tehát lehet, hogy megkapja a kegyelmet, de...

Répássy Róbert: Nem tartotta elégségesnek Strasbourg a kegyelmi megoldást, de az Országgyűlés az igazságügy-miniszter javaslatára megváltoztatta a kegyelmezési szabályokat, és a tényleges életfogytiglanra ítélteknél negyven év után egy bírákból álló testület, szakértői testület véleményt nyilvánít, a véleményt a köztársasági elnökhöz felterjeszti majd az igazságügy-miniszter és a köztársasági elnök dönthet a kegyelem gyakorlásáról. Ebben az az újdonság, hogy automatikusan negyven év után egy ilyen eljárást lefolytatnak, egy kegyelmi eljárást lefolytatnak. De továbbra is a köztársasági elnök szabad mérlegelésén múlik az, hogy kegyelmet kap valaki. Ráadásul a kegyelem nem feltétlenül azt jelenti, hogy szabadlábra kerül, csak például törlik azt az ítéleti rendelkezést, mely szerint nem bocsátható sohasem feltételes szabadságra. Tehát egy későbbi időpontban megvizsgálhatja a bíróság.

Mv: Hát a lényeg az, hogy az elítélt, amikor tényleges életfogytiglant kap, akkor azért tudjon arról, hogy évtizedek múlva még szóba kerülhet valamiféle könnyítés, végül is ennyit kér Strasbourg.

Répássy Róbert: Igen, tehát úgy fogalmazhatjuk ezt meg, hogy a reményhez való jogot kérte rajtunk számon Strasbourg. Most azért azt tudni kell, hogy Magyarországon jelenleg több mint 277 elítélt van, vagy egész pontosan 277 volt március végén életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, és ebből 53 az, akit úgynevezett tényleges életfogytiglanra ítéltek. Na most, az ő esetükben mivel ezt a 2000-res évektől alkalmazhatják a tényleges életfogytiglan büntetést, ez az ő esetükben is 25 év múlva kerül legkorábban ez a kegyelmi eljárás alkalmazásra. Tehát nem most lesz, nem most lesz az, hogy ezt...

Mv: Hogy kipróbáljuk élesben.

Répássy Róbert: Igen.

Mv: Igen. No viszont fő témánk volt ma, ahogy otthon, illetve hát házi őrizetben tölthetik büntetésük utolsó hónapjait egyes elítéltek, jól körülhatárolt körről van szó és bírói döntés szükséges hozzá. Mától érvényes ez a szabály. Erről beszélgettünk Répássy Róberttel, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárával.

(Igazságügyi Minisztérium)