Az Európai Bizottság rövid határidői is azt valószínűsítik, hogy hogy érdekeltek kiélezni a CEU-ügyet – közölte Völner Pál államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2017. augusztus 15-én. Leirat.

Mv: Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál pedig már itt van a vonalban. Jó reggelt kívánok! Halló! Jó reggelt kívánok!

Völner Pál: Halló! Jó reggelt kívánok!

Mv: Akkor most már halljuk egymást, remek. Így sokkal könnyebb lesz. Szóval, megérkezett, vagyis, hogy megírták ezt a levelet, elküldték. Egy picit olybá tűnik, minthogyha abból a szempontból elbeszélnének egymás mellett, hogy jogi és politikai érvek ütköznek.

Völner Pál: Valóban így van, de azért maga a levelezés, az a jog nyelvezetén történik. Én azért említettem, hogy politikai ügyként kezeli a bizottság, mert előbb nyilvánítottak véleményt, minthogy megnézték volna a jogalapot, például a felsőoktatási törvény ügyében, ahol a felsőoktatás szabadságát féltették első körben, illetve a CEU-nak az előjogait.

Mv: Na, jó, de így akkor azt is el tudjuk képzelni...

Völner Pál: De közben kiderült, hogy ez nemzeti hatáskör, úgyhogy most jelenleg éppen a szolgáltatásuk szabadsága jogcímén folyik az eljárás Magyarország ellen.

Mv: Hogy érti azt, hogy közben kiderült, hogy ez nemzeti hatáskor?

Völner Pál: Hát, amikor megérkezett a levelük, és akkor végül is jogcímben nem a felsőoktatási szabályozást találták meg, mert erre nincs uniós hatáskör, hanem a szolgáltatásuknak a szabad áramlása volt az a jogcím, ami alapján megállapították, hogy indokolatlan mértékben korlátozzuk, és nem a szükséges mértékben ezeknek az intézményeknek a működését.

Mv: Jó, megírták a levelet, megérkezett. Beszéljük először arról, hogy egyébként a forgatókönyv szerint az egyébként szűkre szabott határidővel megküldött levél következő lépés, teendő mi ezzel?

Völner Pál: Hát, miután ez a második szakaszban lévő indokolt vélemény, ami megérkezett, amit megválaszoltunk, most a bizottság vagy elfogadja a válaszunkat, amire az első körös egyeztetések után, miután a felek érvei nem nagyon változtak, nem látjuk, hogy megváltoztatnák a véleményüket, akkor a bizottsághoz, illetve a bírósághoz, a luxemburgi bírósághoz tudnak fordulni, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy Magyarország kötelezettséget szegett volna. Tehát valamilyen olyan uniós szabályt szegne meg, ami ütközik gyakorlatilag a felsőoktatási törvény módosításával, és emiatt a luxemburgi bíróságnak kell megállapítania, hogy Magyarország ebben az esetben vonja vissza a jogszabályt.

Mv: Hát, hogyha megnézem a kontextust, azt, ahogyan nyilatkoztak, és az, amit eddig mondtak, úgy tűnik, hogy ez bíróságra fog kerülni, ez az ügy, nem?

Völner Pál: Szerintem úgy tűnik, hogy érdekeltek kiélezni ezt az ügyet. Mondom, ezek a rövid határidők is azt valószínűsítik, hogy nem a megegyezés irányába kívánták vinni az ügyet, hanem egy minél gyorsabb lezárásra, hogy minél hamarabb eljuthassanak a bíróság elé.

Mv: Akkor ez azt jelenti, hogy ez még akár az idén is a bíróságra kerülhet?

Völner Pál: Még az idei évben be tudja adni a bíróságra a bizottság. A jogi érveiket mi nem látjuk egyébként, ami alapján indokolt lenne egy bírósági beadás, mert ez a három fő téma, amit említettek, az gyakorlatilag időközben bebizonyítottuk, hogy a gyakorlatban kezelhető, illetve vannak olyan uniós példák, ahol ezt nem kifogásolták, és van olyan, ahol pedig például a névhasználat kérdésében a közhitelesség éppenséggel megkívánta azt a fajta magyar szabályozást, amit életbe léptettünk. De hogy konkrétabb legyek, tehát a nemzetközi egyezményt Maryland állammal, például pontosan egy amerikai egyetem esetében már sikerült aláírnunk, ami bizonyítja, hogy ugyanez New York állammal is lehetséges. Ami a külföldi anyaintézmény meglétét illeti, Németországban, Spanyolországban, Csehországban hasonló szabályozás van, míg ellenük nem folyik kötelezettségszegési eljárás. Névhasználatnál, pedig ha arra gondolunk, hogy két Soros-egyetem van Magyarországon, a Közép-európai Egyetem, illetve a CEU, akkor láthatjuk, ha lefordítjuk angolra, akkor ugyanazt a nevet kapjuk, de ha két egyetemről beszélünk, akkor látható, hogy nem indokolatlan szabályozásnak az a kitétele, hogy a neveknek különbözniük kell egymástól. Tehát ezek szerintem védhető ügyek, és ezeket a bíróságnak is így kell majd értékelnie.

Mv: Na, most, hogy akkor jól értem, akkor az egyik esetben már megegyezéshez közeli, és mi most a felsőoktatási részről beszéljük. Szóval, az egyik esetben már a megegyezés közeli a helyzet a felsőoktatási törvény ügyében, itt a Maryland államot említette, ezek szerint New York állammal is lehet kötni ilyen megegyezést, akkor lényegében okafogyottá válik ez az egész hercehurca.

Völner Pál: Ezen a jogcímen igen, hogy kell-e anyaországi egyetem a háttérben. Azt pedig, mondom, európai példák bizonyítják, hogy vannak olyan országok, amelyeknél ezt nem kifogásolják, sőt, Szlovákia esetében azt megkövetelik, hogy az európai gazdasági térségben legyen székhelye annak a külföldi egyetemnek, amely Szlovákiában le akar telepedni. Szlovákia esetében sem tudunk ilyen eljárásról, hogy ott kötelezettségszegési eljárást indítottak volna. A névhasználat, pedig az szerintem már a hétköznapi ember, tehát nem, jogászok is megértik, hogy miért van erre szükség. Tehát, hogy az a diploma, amit kiadnak, az valóban hitelesen tanúsítsa, hogy hogy mondjuk, a két egyetem közül melyik volt az, amelyik kiállította. Tehát magyar akkreditáció alapján történt, vagy pedig amerikai akkreditáció alapján az oktatás.

Mv: Mi történik, mire számítson az a civil, akinek a civilszervezete nem fogja betartani polgári engedetlenségre hivatkozva a törvényt, a jogszabályt?

Völner Pál: Hát, szerintem először is kap egy felszólítást, hogy tegyen neki eleget, ha ennek nem tesz eleget, akkor pedig gyakorlatilag a bírósághoz lehet fordulni, hogy szankcionálja ezt a mulasztását, ami pénzbírsággal történhet első esetben. Ha továbbra sem tesz eleget, akkor végső soron többszöri fellebbezés, és megint csak mondom, jogi garanciákat nyújtó bírói út után juthat el oda, mondjuk, két év múlva egy ügy, hogy akár törölhető is a cég, bocsánat, cég, tehát miután itt is a tőke szabad áramlására hivatkoztak. Tehát az a civilszervezet, amelyik gyakorlatilag mindent megtesz azért, hogy a jogszabály alapján utolérje őt a végzet, el tudja érni ezt az eredményt.

Mv: Tehát akkor tulajdonképpen nem fognak szemet hunyni, vagy elnézően viselkedni velük, csak erre lettem volna kíváncsi. Minden megy az alapján, ahogy a törvényben le van fektetve, hogyha valaki nem tartja be a jogszabályt.

Völner Pál: Magyarországon a hatóságok betartják a törvényeket, remélem, hogy Soros György szervezetei is be fogják tartani, mert ő se áll a törvények fölött.

Mv: Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, Völner Pált hallották.

(Igazságügyi Minisztérium)