Bár lehet felfogni úgy is, hogy hatékonyságnövelő intézkedések vannak Brüsszelben, de a több tagállamost ez tudomásunk szerint nem érinti – közölte Völner Pál államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában 2017. november 7-én. Leirat.

Mv: Háromnegyed nyolc múlt öt perccel. Jó reggelt kívánok! Civiltörvény, CEU-törvény. Az most a helyzet ezzel kapcsolatban, hogy a civiltörvényt az Európai Bizottság továbbléptette. Ezt akkor szokták csinálni, ezt az uniós eljárás továbbléptetést, amikor szerintük egy nemzeti jogszabály uniós jogot sért. A CEU-törvényt, azt nem léptették tovább, hanem egy kiegészítő véleményt kapott a magyar kormány, de most mindjárt a részletekről szó lesz. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, Völner Pál a stúdióban. Jó reggelt kívánok!

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: A két helyzet között az egyik különbség az az, hogy az egyikre két héten belül kell válaszolniuk vagy megmagyarázni, hogy miért így gondolták, a másikra egy hónap?

Völner Pál: Gyakorlatilag az általános határidő, az kettő hónap, viszont az utóbbi öt hónapban három ügyben egy-egy hónapot adtak részünkre, illetve a CEU-ügyben már a két forduló után csak hetet, tehát ott már minden...

Mv: Hát mert ennyire izgatott az Európai Bizottság, hogy mit gondol a magyar kormány.

Völner Pál: Ott már mindenen túl vagyunk, minden esetben kértük, hogy a szokásos két hónapot adják meg a részünkre, ennek ellenére indoklás nélkül mindig ragaszkodtak az egy hónaphoz. És ez a mostani eset az arról szól, hogy szeretnénk demonstrálni, hogy miért nem értünk egyet ezzel az újonnan kialakítani kívánt gyakorlattal, mert sérti a védekezéshez való...

Mv: Már a rövid határidővel?

Völner Pál: A rövid határidővel.

Mv: De miért baj ez? Azt mondják, ez egy sürgős eljárás, régóta zajlik, tudják a kritikákat. Ha végignézem egyébként a mostani megjegyzéseket, akkor hasonlóak...

Völner Pál: Nem zajlik egyáltalán régóta. Tehát, ha a többi jogszabály vagy kötelezettségszegési eljárással vetjük össze...

Mv: Jó, mondjuk a brüsszeli munkamenethez képest annyira nem régóta, rendben.

Völner Pál: Bár lehet felfogni úgy is, hogy hatékonyságnövelő intézkedések vannak Brüsszelben, de a több tagállamost ez tudomásunk szerint nem érinti, kivéve talán ezt a kvótaügyet, ahol lehet, hogy Csehország és Lengyelország is elszenvedője ennek az újfajta gyakorlatnak. És nagyon nem szeretnénk azt, hogy kettős mérce érvényesüljön, tehát hogy a nyugati régi tagállamokkal szemben továbbra is kéthónapos határidő, védekezési lehetőség lenne nyitott, velünk szemben pedig lerövidítik ezt az eljárást. Hogy ez miért probléma...

Mv: Na, ezt akartam kérdezni, ennek egyébként elvi jelentősége van, hogy velünk is úgy bánjatok, mint másokkal, vagy pedig kevés az idő arra, hogy konkrét válaszokat adjanak.

Völner Pál: Nagyon fontos az elvi dolog is, tehát nincs megkülönböztetés, ezt azért fogadják el Brüsszelben is, bármennyire is mondjuk Soros György által inspirált ügyekről van szó, majd erre külön kitérnék. A másik része pedig a dolognak, hogy gyakorlatilag évtizedes precedens, tehát gyakorlat van, mondjuk a luxemburgi bíróságon hasonló ügyekben milyen döntések születtek. Ezt szakembereinknek minden esetben meg kell keresni, tehát ha egy indokolt választ akarunk adni, akkor meg kell nézni, hogy milyen esetben esetleg hogyan utasította el a bíróság a bizottságnak a felvetéseit.

Mv: Jó, de van a mostani, akár a civiltörvénnyel, akár a CEU-törvénnyel kapcsolatban bármilyen olyan mostani visszajelzése a bizottságnak, amin meglepődtek, hogy eddig nem fogalmaztak meg? Ahogy én végignézem a kritikákat, azok hasonlóak az augusztusi helyzethez.

Völner Pál: Természetesen hasonlóak, de ezt azért figyelembe kell venni, hogy ahogy a bizottság egy indokolt levélben, egy második levélben már mást kell, hogy leírjon, elvileg akkor nekünk mást is kell rá válaszolnunk, hiszen ebben újabb érveket, újabb elemeket hozhatnak be az ő álláspontjuk alátámasztására. Tehát sérül a védelemhez való jogunk. Azért az eljárásjog is egy olyan fontos lába a jogrendszernek, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mi lesz, ha a végén már csak egy hetet adnak vagy három napot egy válaszadásra, tehát ennek így nem lenne vége.

Mv: De egyébként jogilag ezt megtehetik? Tehát az Európai Bizottságnak van ahhoz joga, hogy azt mondja, hogy ez annyira rendkívül sürgető helyzet, és olyan hihetetlen nagy veszélyben van a jogállamiság ebben a tagországban, hogy nem egy hét, nem két hét, egy napotok van rá.

Völner Pál: Van egy szokás, ez két hónapot tartalmaz. Eddig semmi nem dőlt össze az unióban és a világban, amikor a két hónapot alkalmazták. Ezeket az ügyeket is, ha megnézzük, a kvótaügy, az gyakorlatilag több mint két éve zajlik. Most ha ott két hónapot adtak volna is...

Mv: Mert az bonyolultabb ügy.

Völner Pál: Bonyolultabb. Köszönöm a segítséget.

Mv: Legalábbis mire tudok következtetni?

Völner Pál: Én legalább annyira bonyolultnak tekintem, amikor például a külföldről finanszírozott szervezeteknél a tőke szabad áramlását hozzák szóba, mert az nagyon bonyolult...

Mv: Azt akartam is, hogy magyarázza el nekem, hogy ez mit jelent.

Völner Pál: Ez azt jelenti, hogy a külföldi adományozóknak a nevét fel kell tüntetni. Tehát, ha a Nyitott Társadalomért Alapítvány támogatja a Helsinki Bizottságot, vagy egy más szervezetet Magyarországon, és ez meghaladja ezt a hétmillió forintot meghaladó értékhatárt, akkor annak a szervezetnek fel kell tüntetni, hogy ő kapott ettől a szervezettől támogatást.

Mv: De ez miért akadályozza a szabad tőkemozgást?

Völner Pál: Ezt mi sem értjük, de ezen folyik a jogvita. A másik része például a felsőoktatási törvénynél, ahol azt mondjuk, hogy ez egy belső szabályozási körbe eső. Tehát, hogy kell, hogy legyen egy külföldi anyaegyeteme, és kell, hogy legyen a külföldi állammal egy szerződés, ami garantálja ennek az akkreditációnak az igazolását a magyar állam és a külföldi állam között, itt azt mondják, hogy a szolgáltatások szabad áramlása érvényesül. Megint az a kérdésünk, hogy miért? Most az unió leírja, hogy szerintem miért, miután ezek eléggé, nem akarok nagyon sértő szavakat használni, de légből kapott összefüggések, ezért ezeket ugyanúgy körül kell járni és be kell bizonyítani, mint hogyha jogos érvek lennének, vagy legalábbis kétes érvek, vagy kétféle magyarázatot igénylő érvek, hogy bebizonyítsuk, hogy gyakorlatilag miért politikai ügyekről van szó, és gyakorlatilag még fura mód Soros György látogatása óta ezek nagyon felerősödtek, és még egyfajta ilyen dupla nyomásgyakorlás van, hogy nemcsak kreált ügyekről beszélünk, hanem ezeket az ügyeket még statáriális eljárásban is akarják végigvinni Magyarországgal szemben.

Mv: Tegyünk itt egy zárójeles kitételt. Tud arról, hogy az Európai Bizottság indított eljárást az olaszokkal szemben? Ugye ott volt az, hogy hasonlóan a külföldi adományú NGO-kat be kell jelenteni, és elég erőteljes, határozott szabályozást vezettek be velük kapcsolatban. Tehát egy hasonló típusú, vagy mentalitású elképzelést az olaszok is áterőltettek, át is ment, alkalmazzák is.

Völner Pál: Utána fogok nézni, de általában, mondom, a kötelezettségszegési eljárásnak a ténye ugyan nyilvános lehet, de hogy mi zajlik azon belül, ezt általában a tagállamok és a bizottság zártan kezeli, és ez egy elvárás, vagy egyfajta gyakorlat is, aztán hogy ebből mi valósul meg, az természetesen egy más kérdés, hiszen Brüsszelben egy tanácsülésen is valami még el sem hangzik, de a külföldi tudósításokban már megjelenik.

Mv: Persze, tudom, hogy a jogértő emberek nem pontosan úgy közelítik meg, mint az átlagember egy ilyen helyzetet, de tegyük a szívünkre a kezünket, mégis csak arról van szó, hogy meghozták a törvényt, a civiltörvényt és a CEU-t, elmondta az Európai Bizottság, hogy mi a baja ezzel, arra válaszolt a magyar kormány, ezt nem találta kielégítőnek az Európai Bizottság, nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy most egy hét, egy nap, két hét, három év múlva tudnak olyan választ adni, látva, hogy milyen kritikák vannak, aminek, ezek közül van olyan, amit nem is értenek, hasonlóan fogalmazott a miniszterelnök is, hogy egyszer csak azt mondja az Európai Bizottság, ja, értem már, erre gondoltatok. Akkor jó.

Völner Pál: Ne ilyen steril módon képzeljük el a dolgot, hogy jön egy levél, visszamegy egy levél. Itt van, amikor a szakembereink is egyeztetnek. Tehát van úgy, hogy kiutaznak Brüsszelbe, keresik ugye...

Mv: És ilyenkor nem kérdezik meg, hogy figyeljetek már, amikor van ez a szabad tőkemozgás, hogy értitek ezt?

Völner Pál: Természetesen megkérdezik.

Mv: És mit mondanak?

Völner Pál: Természetesen mindenki felhozza a maga jogi érveit, és normál esetekben közelednek az álláspontok. És tudunk kielégítő válaszokat adni. De akkor, amikor lerövidülnek a határidők, vagy éppenséggel, hogy mondjam, egyfajta utasítást hajt végre a bizottság is, akkor nagyon nehéz kommunikálni. És erre szeretnénk rámutatni, hogy ha lenne ez a két hónap, akkor gyakorlatilag az egyeztetéseken is kiderülne, hogy most tényleg jogi ügyekről beszélünk, vagy pedig ők is végrehajtanak egyfajta elvárást, egy politikai elvárást, amit végig kell vinni...

Mv: Milyen elvárásra gondol?

Völner Pál: Arra, hogy mondjuk a magyar jogi szabályozás, az gyakorlatilag nem felel meg bizonyos érdekeknek. És hogy az uniós jognak nem felel meg, az már egy másik kérdés, hiszen erről kellene, hogy folyjon a kötelezettségszegési eljárás, és én nagyon kíváncsi leszek, hogy ha ezeket az ügyeket elviszik a luxemburgi bíróság elé, akkor valóban meg fogják-e állapítani, hogy itt a tőke szabad áramlása, a szolgáltatás szabad áramlása mennyiben sérülne meg. De a felhajtás és a, hogy úgy mondjam, az ügykreálás, az látszik anélkül is, hogyha elmennének vele. Vagy ott a kvótaügy, amiben szintén nem mentek el még a bíróságra.

Mv: Folytatjuk legközelebb ezzel. Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát, Völner Pált hallották.

(Igazságügyi Minisztérium)