Völner Pál államtitkár az Echo Televízió Napi Aktuális című műsorának volt a vendége 2018. március 9-én. Az interjú leirata.

Mv: Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát köszöntöm a stúdióban. Jó estét kívánok!

Völner Pál: Jó estét kívánok!

Mv: Mi volt ezeknek az országjelentéseknek az eredeti célja, amikor bevezette az unió?

Völner Pál: Az országjelentéseknek segíteniük kellene a tagállamokat, hogy hogyan tudnak a gazdaságukon harmonikusan úgy alakítani, hogy az európai sztenderdeknek megfeleljenek és javuljon a helyzet. Csak itt épp a bevezetőhöz kapcsolódva csak eszembe jutott egy gondolat, a Gyurcsány-kormány, amikor ugye voltak a trükkök százai, nagyon jól emlékszünk Almunia biztos úrnak a bejelentésére, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra a választási kampány közben az országjelentést, mert nem akarnak beavatkozni a magyarországi választási kampányba. Tehát ha most azt mondjuk, hogy nyilvánosságra hoznak egy jelentést, ami egyébként sarkított kitételeket is tartalmaz, tehát ezek vitathatók, akkor lefordíthatjuk, hogy most igenis be akarnak avatkozni a magyarországi kampányba.

Mv: De szemezgessünk akkor ebből az országjelentésből. Az Európai Bizottság úgy látja, hogy a tavalyhoz képest sikerült némiképp átláthatóbbá tenni a közbeszerzéseket, de még mindig magasnak ítélik a korrupciós kockázatokat, közmunkaprogram jobban szolgálja a foglalkoztatási célok elérését, eredményei azonban korlátozottak, sérülékeny társadalmi csoportokat, különösen a romákat és a szegényeket ugye még mindig nem vonja be kellőképpen az oktatásba és a szociális ellátórendszerbe a magyar kormányzat. Röviden ennyit. Én most csak a kritikai észrevételekből szemezgettem. Ön hogy látja, mennyire tekinthető objektívnek ez a jelentés?

Völner Pál: Szerintem amellett, hogy elismeri az eredményeket, mindig ott van a vörös farok a végén, tehát hogy mindez nem elég. Utalnék például arra, hogy van a jövedelemkülönbségekre vonatkozóan is egy kitétel, hogy ezeket még mindig csökkenteni kellene. Azt nem teszik hozzá, hogy Európában nálunk a legkisebb az eltérés egyébként, tehát nyilván, hogy csökkenteni lehet, és csökkenteni kell is, de akkor mit írnak a többi tagállamnak ilyen esetben? Tehát fel lehet tenni a kérdést, hogy ahol a legnagyobb, azokat hogyan marasztalják el? Tehát nagyon tendenciózusak ezek a beállítások, tehát például a gazdasági növekedési adatok is a '17-es évnek a gazdasági növekedési adata is kisebb, mint amennyit ténylegesen megállapított.

Mv: Ugye Magyar György fiának a neve is felmerült a szerzők között, de például a Transparency International is részt vett a jelentés elkészítésében. Ugye az a Transparency, amely annak idején tiltakozott a kerítésépítés és például a Stop Soros törvénycsomag miatt is, és nem tudom, hogy közzétették-e már, hogy külföldről milyen százalékban részesülnek támogatásban, zárójeles megjegyzés volt, de ezeket a közreműködőket az Európai Bizottság kéri fel, vagy ők jelentkeznek a feladatra? Milyen metódus alapján választják ki?

Völner Pál: Ez egy nem átlátható mechanizmus. Tehát a Transparencyről is annyit, hogy a Transparency kitalálja, készít egy jelentést, hogy Magyarországon nőtt a korrupció. Hogy ezt hogyan végezte el, hogyan mérte föl, erre semmiféle módszertan nincsen. Majd utána megjelenik a bizottsági jelentésben, hogy egyes jelentések szerint, ugye a Transparency jelentése szerint nőtt a korrupció Magyarországon, vagy nőttek a korrupciós veszélyek. Tehát ez egy nagyon trükkös megoldás, hogy finoman fogalmazzak, mert nem egy objektív uniós mérce alapján készül, nem az unió szervei végzik el ezt a felmérést, és utána is nem arra hivatkoznak, hogy ez így van, hanem, hogy vannak olyan jelentések, amelyben ez szerepel. De az átlag halandók számára ez úgy jön le, mintha valóban igaz lenne az állításban foglaltaknak a tartalma. Tehát nem korrekt az eljárás. A Magyar György fiáról pedig annyit, hogy mindannyian ismerjük Magyar Györgynek és fiának is a tevékenységét akár a migrációval kapcsolatban folytatott tevékenységét, vagy a börtönzsúfoltság, amire nagyon büszkék, hogy Magyarországot hány esetben sikerült elmarasztaltatniuk a bűnözőkkel, nem biztosítottak elegendő négyzetmétert a részükre és erre mennyit kellett kifizetni a magyar államnak. Megjegyzem nyilván a busás ügyvédi munkadíjak miatt is, amelyekre ezekben az esetekben részesülnek, tehát ezek az emberek nem a barátaink és minden eszközt felhasználnak arra, hogy a politikai ellenzékből kint objektív jelentéstevőként felbukkanva kritizálják a kormányzat tevékenységét.

Mv: Nézzük az áttelepítési keretmechanizmust. Ugye ez hosszú ideje formálódik ez a tervezet. Az Európai Bizottság még 2016 nyarán kezdeményezett egy ilyen jogalkotási eljárást, vagy előkészítési eljárást, ennek nagyon hosszú életútja volt. Hát sok mindent céloz ez az áttelepítési keret, többek között korábbi szabályokat vagy metódusokat rúg fel. Ugye most már az EU területén kívül tartózkodó személyeknek vagy állampolgároknak is biztosítana menekült státuszt, szemben a jelenlegi szabályozással, illetve például az illegális migráció fogalmát azt gyakorlatilag kiiktatták. Ez a jelentéstervezet ez az, amiről a kormány évek óta beszél? Tehát ez a kötelező kvóta mechanizmus, amit az ellenzék még mindig tagad?

Völner Pál: Ez az állandó és felső korlát nélküli betelepítési kvóta, bár vannak utalások az anyagban, hogy évente határoznák meg azt a keretszámot, amit be kell fogadni. És két része van a tervezetnek. Az egyik a már bent lévő menekülteknek, vagy bevándorlóknak az elosztásáról szól, amely arról szól, hogy vannak bizonyos túltelített államok, ők megállapítják, hogy 160% ahhoz a keretszámhoz képest, amit nem tudni, hasukra ütve, vagy GDP, lakosságszám és egyéb alapján, korábban ezt Juncker-képletnek hívták, kitalálnak. Akkor onnan utána a tanács hozhat egy határozatot, hogy kötelező átvenni, és akkor a 75%-át át lehet az országra kiszabott kvótának adni anélkül, hogy tiltakozhatna és továbbiakat, hárommillió euró ellenében, mintegy harmincezer euró ellenében, tehát mintegy kilencmillió forint ellenében megválthatja, hogy ne kelljen odaköltözniük. Tehát egyrészt nyakukba teszik a költséget, mint személyeket, ha pedig nem veszik át a fölösleget, akkor pedig fizetniük kell. A másik az olyan mint egy emberkereskedelem. Tehát itt gyakorlatilag úgy beszélnek az emberekről mint a marhavásáron, hogy akkor eladjuk, te viszed el, melyik országba jut, és ki fogja etetni, ruházni, képezni, tehát egyszerűen a rabszolga-kereskedelem idején voltak ilyen folyamatok.

Mv: Azért kérdeztem rá, hogy ez az a kötelező kvótás elképzelés-e, amiről a kormány beszél, mert mindig újabb és újabb neveken bukkannak fel ezek a javaslatok, és ugye magának a dublini rendszernek a reformjáról is szó van, illetve ennek keretén belül bukkannak föl ezek a kötelező, illetve állandó kvóták. Na, de hát a LIBE által 2018-ban elfogadott és további elfogadásra javasolt tervezet ugye az eredeti dublini célokra vagy elvekre már csak, hát nem is tudom, de csak részekben emlékeztet. Ugye tulajdonképpen pont az illegális bevándorlás kiküszöbölése, illetve mondjuk a kettős kérelmek benyújtásának kiszűrése volt az eredeti cél, tehát hogy viselhetné még nevében mondjuk a dublini négyet ez a tervezet?

Völner Pál: Hát, nagyon messze kerültünk tőle. Tudjuk, a Dublin III is az előző variációktól nagyon messzire került, de ez gyökeresen forgatná fel az egész rendszert. Gyakorlatilag ez az Engel-jelentés megcélozza azt, hogy az illegális határátlépés, tehát tegyék legálissá a migrációt, gyakorlatilag ezt akarja kifejezni ez a kifejezés. És az egésznek a végén az lenne, ami szintén a bolgár elnökség által végzett mostani számítások szerint mintegy 10 500 főt jelente egy év alatt ezeknek a személyeknek az átvételi kötelezettsége, tehát ez egy ilyen állandó mechanizmussá váljon. Megjegyzem egyébként, egyes kitételeivel még voltak, akik nem voltak elégedettek, például a DK-s Niedermüller Péter, aki további elhagyásokat javasolt, nehogy a határvédelem vagy egyéb olyan lehetőségek megmaradjanak, amelyek biztosítanák valamilyen mértékben az országoknak a mozgásterét. Megjegyzem, egyébként maga az Engel-jelentés is a szuverenitás vagy éppen, vagy éppenséggel a szubszidiraitás elvét is kizárná és azt mondaná, hogy egy központi döntésnek alávetni a tagállamoknak ezekben az esetekben. Megjegyzem, ezekről a jogaikról soha nem mondtak le, és gyakorlatilag mind a határvédelem kérdése, mind a belbiztonság és egyéb kérdések továbbra is nemzeti hatáskörben vannak.

Mv: Ugye sokszor éri az a vád a kormányzatot, hogy riogatnak és nem is valós veszélyeket vázolnak föl a választópolgárok, a magyar állampolgárok előtt. Ilyen például az, hogy túlzott mértékben felnagyították a belga miniszterelnök kijelentését, aki azt mondta, hogy nyárig szeretné átvinni ezt a tervezetet a jogalkotási folyamaton. Van ennek bármi realitása, hogy ezt át tudják a tagállamok jóváhagyása vagy beleegyezése nélkül vinni a rendszeren?

Völner Pál: Tehát magát a tervezetet a márciusi tanácsülésre be fogják hozni. Az egy fontos mérföldkő lesz, abból majd láthatóvá válik, hogy amit a kormány állított, hogy van egy ilyen tervezet, hogyha azt elkezdik tárgyalni a tanácsban, akkor egyértelművé válik, hogy igazat mondtunk és a tartalma már ismert, mert a bolgár elnökség már ismertette. Ismert az Engel-jelentésnek a tartalma, tehát ezek után a valósággal vitatkozik mindenki, aki azt állítja, hogy a kormány az rémeket lát és nincsenek ilyen elképzelések, vannak. Az a kérdés, hogy itt a viták során sikerül-e majd olyan blokkoló kisebbségeket létrehozni, ami meg tudja akadályozni ezt a, hát úgy mondjam borzasztó következményekkel fenyegető tervezetnek az elfogadását.

Mv: Az is meglepő volt sokak számára, hogy ezt a bolgár elnökség alatt nyújtották be, hiszen korábban nem úgy ismertük sem a bolgár miniszterelnököt, sem a bolgárok felfogását, hogy ők nagyon az illegális migráció legálissá tételében lennének érdekeltek. Számít arra, hogy mondjuk az Európa Tanácsi vitában további tagállamok farolnak ki mondjuk a kötelező kvóták ellenzéséből?

Völner Pál: Hát a brüsszeli mechanizmus az egy nagyon körmönfont, éppenséggel a monarchia idejéből mi nagyon jól ismerjük, amikor Béccsel voltak különböző egyeztetéseink, ahol mindenféle eszközzel tudtak hatni, hogy úgy mondjam, a résztvevőkre, és látszik... Gondoljon bele, Bulgária nem schengeni tagállam. Hát nekik az elsődleges céljuk, hogy Schengenbe be tudjanak lépni. Ezt Magyarország, a visegrádi négyek mindig támogattuk. Hollandia és egyéb régi tagállamok pedig blokkolták. Tehát van az az ár, amit tudnak kínálni cserébe, hogyha fel tudják sorakoztatni ezeket az államokat. Nem azt állítom, hogy volt egy ilyen konkrét megbeszélés, de a lehetősége fennáll.

Mv: Milyen eszközei maradtak a V4 országoknak?

Völner Pál: Hát gyakorlatilag az államfők és miniszterelnökök tanácsában, ha sikerül a szokásos jogalkotási rendben tartani a dolgokat, ott a vétójog az érvényesíthető. Hogyha megint megpróbálják egy másik tanácsi formációba átvinni, hogy ez mennyire illeszkedik a jogalkotási folyamatba, az megint csak egy vitatható kérdés lesz, és hát én abban bízom, ahogy a német kancellár is megkapta a maga figyelmeztetését a választásokon, ahogy az osztrák rendszer átfordult és ott most már migrációt ellenző pártok vezetik a kormányt. Olaszországban láthattuk, hogy elsöpörték a baloldalt, aki a migrációt támogatta, hogy talán kellő figyelmeztetés lesz a tagállamok vezetőinek. Éppen tegnap kaptam egy olyan kérdést, hogy ez az unió ez jó-e nekünk és miért így viselkedünk, és akkor mondtam, hogy gyakorlatilag az, hogyha egy futballcsapatnak rosszul megy, attól nem a csapatot kell otthagyni, hanem lehet, hogy az edzőket kell leváltani. Tehát úgy látom, ezen az úton haladunk.

Mv: Csak egészen röviden, az olasz választási eredmények ismeretében számít a magyar és az olasz álláspont közeledésére, mert egyfelől abban érdekeltek, hogy tehermentesítsék az országot, tehát hogy valamilyen formában szétosszák a menekülteket Európa-szerte, de hát abban is, hogy a határvédelem érvényesülni tudjon.

Völner Pál: Az olaszoknak a határvédelem most már egy elsődleges céljuk lesz mindenképpen. Biztos, hogy találunk olyan közös pontokat, ahol tudunk egyeztetni. A másik kérdés, hogy az olaszoknak persze van egy olyan igényük, hogy az úgymond telítődött Olaszországból merre távoznak majd a migránsok. Tudjuk, voltak olyan jobboldali ígéretek is, hogyha majd hazafele fognak távozni. Van olyan törekvés, ami nekik is elfogadható lenne, hogy a korábbi laza rendszer szerint, hogy ezek áramoljanak tovább Európába, de ez önmagunk becsapása, mert látjuk, hogy a végén aztán szépen visszaosztják azoknak is, akik nem kérnek belőlük.

Mv: Völner Pál, köszönjük, hogy itt volt.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)