M1 - Ma este - 2015.11.28.

Mv: Nemsokára fél tíz. Ez pedig itt a Ma este az M1-en. Elutasítja Magyarország az országok számára előírt kötelező kvótát. Ezt többször is kifejezték a héten kormányzati illetékesek. Ennek ellenére a témát a holnapi uniós csúcson is várhatóan tovább erőltetik a németek. Az Igazságügyi Minisztérium szerint a kvóta kötelezettsége jogi értelemben sem állja meg a helyét. Erről beszélget a következő percekben Andrea a tárca államtitkárával, Völner Pállal. Jó estét kívánok. Köszöntöm a stúdióban.

Völner Pál, államtitkár, IM: Jó estét kívánok.

Mv: Mikor érkezik meg majd a magyar kereset az Európai Bírósághoz?

Völner Pál: December közepén küldjük ki az Unió bíróságához a magyar keresetlevelet kvóta-ügyben.

Mv: Milyen eljárásra számítanak, normálra vagy pedig gyorsított eljárásra?

Völner Pál: Szerintem a téma reflektorfényben van, több államot is érint, valószínű, hogy a gyorsított eljárást fogja választani a bíróság.

Mv: Ugye ez mindenféleképpen egy precedens értékű per lesz. A parlament által elfogadott törvény szerint többek között azért ellenzi a kormány a kvótát, mert szétteríti a terrorizmust, biztonsági kockázata van, és számos egyéb érvet felsorakoztattak. De milyen jogi érvekkel támasztják alá a magyar keresetet a bíróságon?

Völner Pál: Hát a legsúlyosabb érv az, hogy nem jogalkotási aktussal jött létre és terhet állapított meg a tagállamokra, holott pontosan az a cikkely, amelyre hivatkozva úgy döntöttek, hogy ezt a 160 ezer embert szétosztják a tagállamok között arról szól, hogy könnyítsék a schengeni határ menti államok helyzetét. Magyarország is egy schengeni határ menti ország. A mi helyzetünkön egyáltalán nem könnyít, hogy több mint ezer migránst ebből a kontingensből ide telepítenek a nyakunkba.

Mv: Ugye az igazságügyi miniszter úr érvelése szerint a kvótáknak a jogi legitimációja is kérdéses. Miért?

Völner Pál: Hát legfőképp azért, mert a bizottság úgy terjesztette be a Belügyminiszterek Tanácsa elé ezt a határozattervezetet, hogy azt állította, hogy ez nem jogalkotási aktus. Korábban egyébként a Miniszterelnökök Tanácsa kétszer is tárgyalt az ügyről. Akkor megállapították, hogy önkéntes kvóták léteznek, ezeket mindenki elfogadja. Majd bevitték a Belügyminiszterek Tanácsa elé, és azt mondták, hogy ez nem jogalkotási aktus, nem kell egyhangú döntés a dologról. Ez egy már alapvetően az uniós jogszabályokba ütközik és sérti őket. Azonkívül csak abban a formában lehetne ilyenkor elfogadni a határozatokat, ahogy a bizottság beterjeszti. De módosítottak rajta. Tehát az Európai Parlamenthez is át kellett volna küldeniük, ami szintén jogalkotási aktust jelentett volna.  Ez azt jelenti, hogy lett volna idő kitárgyalni ezeket az ügyeket, a nemzeti parlamentek véleményezhették volna, és nyilvánvaló, hogy egyhangú döntést valószínűleg nem kapott volna, hiszen így is több, négy állam ellene szavazott abban az időpontban. Azóta szerintem változott a helyzet, nyilván, hogy még többen elleneznének egy ilyen döntést.

Mv: Ez holnap egyértelműen kiderül ugye, hogy melyik tagállamnak mi az állásfoglalása a kötelező kvótákkal kapcsolatban. Lehet arra számítani, hogy az Európai Bíróság összevonja a szlovák és a magyar eljárást, merthogy a szlovákok is megtámadták a kötelező kvótát?

Völner Pál: Mindenképpen praktikus lenne, mivel ugyanaz a tárgya ezeknek a pereknek, és hát abban bízunk, hogy nemcsak a keresetet benyújtó államok lesznek, akik részt vesznek ezekben a perekben, hanem beavatkozóként akár több állam is megjelenhet a pert kezdeményező államok oldalán.

Mv: Mondjuk a magyar kormánynak is szándékában áll a szlovák eljárásban beavatkozó félként megjelenni?

Völner Pál: Miután önálló keresetet indítottunk, így külön beavatkozóként ott nem kell megje-lennünk, hanem olyan államok, amelyek nem indítanak önálló keresetet, vagy azért, mert korábban nem ellenezték, de most markánsabb a véleményük, gondoljunk arra, hogy esetleg egy lengyel álláspont is változhat ebben a kérdésben, azt eredményezheti, hogy a felperesi oldalon több állam fog majd részt venni ebben a formában.

Mv: Mikorra születhet döntés?

Völner Pál: Döntés szerintem miután itt csak alaki, formai hibákról beszélünk, ezeknek a végig vitele akár néhány hónap alatt is lehetséges lenne, betartva persze az eljárási szabályokat, de és azt is politikailag egy kiélezett helyzetben vagyunk ebben a kérdésben. Azt kívánná, hogy gyors döntés szülessen, de természetesen a bíróság helyett nem tudunk eljárni. Tehát, hogyha ő valamilyen ok miatt mégis vagy egy normál eljárásrendbe teszik ezt a kérdéskört, vagy pedig más okból kifolyólag elhúzzák az eljárást, erre nincs ráhatásunk.

Mv: És mi történik, hogyha ezzel párhuzamosan vagy eközben, tehát amíg zajlik az Európai Bíróságon életbe léptetik a kötelező kvótákra vonatkozó javaslatot, tehát kötelezővé teszik?

Völner Pál: Hát szerintem ez egy ugyanilyen helyzetet hozna létre. Most, hogy ugyanebben az eljárásban tárgyalnák, az nem valószínű, mivel most csak ez a 160 ezres kontingens van terítéken, de szerintem a résztvevőknek az álláspontja ugyanaz, valószínűleg ugyanazokat a jogi lépéseket lépnék meg. Én a magyar politikai helyzetet értékelve nem látok más változást, tehát valószínűleg legalább ilyen keményen, hogyha lehet, még keményebben kellene, hogy fellépjünk az ilyen lépések ellen.

Mv: Ugye ahogy ön is utalt rá maga a kvótaelv az több konkrét cselekvési tervben is megvaló-sul. Tehát elsőként a 160 ezer menekült befogadására, illetve elosztására irányul. Utána szó volt arról, hogy Törökországtól újabb egymillió menekültet lehet, hogy lesz kénytelen befogadni Európa és szétosztják a tagállamok között, de arról is ugye, hogyha magát ezt a kötelező kvótarendszert életbe léptetik és kötelezővé teszik, akkor ez egy állandó mechanizmus lesz, és a folyamatosan Európába érkező menekültek elosztásáról rendelkezik. Mi az, amit a magyar kormány támad a keresetben?

Völner Pál: Hát alapvetően azt támadjuk, hogy ezeket a kötelezettségeket csak konszenzusos alapon lehetne megállapítani, és az a fajta szabályozás is, ami korábban létrejött, 2012-ben hatezer egynéhány száz menedékkérő volt Magyarországon, most több mint négyszázezer körül áramlott át a határokon úgy is, hogy lezártuk. Tehát ez a szám jóval nagyobb is lehet, mert Németországban 950 ezer embert az idei évben nyilvántartásba vettek. Tehát, hogyha ezeket szétosztják, ahogy számolgattuk öt év alatt, akár egy szegednyi városnyi migráns ide jöhetne Magyarországra. Most ezeknek a lakhatása, oktatása, egészségügyi ellátása, szociális ellátása mind-mind olyan terheket róna a nemzetgazdaságra elvéve a forrásokat a jelenleg sem bővelkedő szektorok elől, ami szerintem jelentős társadalmi feszültségekhez vezetne, de ez ugyanúgy a többi államban is problémaként merül fel. Van olyan témákat nem mérnek fel az európai döntéshozók, hogy volt már olyan európai állam, ahol kijelentette például az ottani zsidóság képviselője, hogy az európai zsidóságnak ebben a formában vége van. A Mazsihisz éppen a héten kérte a kormánytól, hogy nyújtson segítséget, védje meg őket, mert ezekből a térségekből, az Izrael melletti államokból beáramló tömegek gyakorlatilag évtizedekig arra voltak kondicionálva, hogy Izrael és zsidóellenesek legyenek. Egy ilyen feszültséget beereszteni az európai államokba, az beláthatatlan következményekkel járhat.

Mv: Államtitkár úr, köszönjük szépen, hogy itt volt.

Völner Pál: Köszönöm a lehetőséget.

(Igazságügyi Minisztérium)