Völner Pál államtitkár volt a Kossuth Rádió 180 perc című műsora vendége 2015. november 16-án. Az interjú leirata.

Mv: Megfelelő támogatottság esetén ma tárgyalhatja sürgősséggel az Országgyűlés azt a javaslatot, miszerint a magyar kormány nemzetközi bírósághoz fordul az Európai Unió által kiszabott menekültkvóta ellen. Jó reggelt kívánok! Köszöntöm Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.

Völner Pál: Jó reggelt kívánok!

Mv: Hogy látja, államtitkár úr, a parlamenti matematika mit mutat, illetve a vélemények, hogy sikerül megszerezni ezt a támogatást?

Völner Pál: Hát legalább hárompárti támogatás kell hozzá. Már a kormányon kívül két ellenzéki párt támogatása. Én remélem, hogy kellő bölcsesség és fegyelem lesz abban, hogy a nemzeti érdeket figyelembe véve az ellenzéki pártok is támogassák ezt a javaslatot.

Mv: Mi a tétje ennek a javaslatnak?

Völner Pál: A javaslatnak az a tétje, hogy egyfajta egységet tudnánk demonstrálni ebben a kérdésben, és ez alapján a kormány teljes körű felhatalmazással nemcsak egy kormánydöntés alapján adná be a keresetet az unió bírósága előtt, látszódna maga előtt a bíróság előtt is, hogy itt nem egy kormányakcióról van szó. Egyébként ezt a célt szolgálja ez az aláírásgyűjtési akció is, amit elindította a Fidesz, hogy minél szélesebb tömegek tudjanak ebben véleményt nyilvánítani. És remélem, hogy ezzel a magán a bizottságon, tanácson belül is demonstrálni tudjuk, hogy talán a saját választóikat, a saját közvéleményüket is figyelembe kellene venni ezeknek a döntéseknek a meghozatalánál.

Mv: Hogyha a parlamentben nem kapja meg a megfelelő támogatást ez a javaslat, akkor azért a kormány benyújtja?

Völner Pál: Természetesen ez a javaslat fut tovább, tehát ezt a frakció adta be, tehát a Fidesz-KDNP-frakció, ezt végig fogjuk abban az esetben is tárgyalni, csak ez akkor időigényesebb.

Mv: Van-e arra remény, hogy a nemzetközi bíróság Magyarország javára dönt ebben a kérdésben?

Völner Pál: Minden perben van remény. Sőt én azt mondom, hogy komoly esély van, mert kiterjesztőleg értelmezett jogszabály helyre alapoztak egy nagyon fontos döntést, aminek alapján Magyarországra több mint 150 ezer ember betelepülésével járna, bevándorlók betelepülésével az elkövetkezendő években. És ezért ez van egy olyan súlyú kérdés, egy teher, ami egy rendes jogalkotási folyamatot, egy tárgyalási időszakot megkívánna az unión belül, ahol látjuk, hogy egy ilyen kérdésben, mint a menekültkérdés, hónapok óta vajúdnak és nem születnek tényleges döntések. Ez a kvótadöntést is egyfajta menekülésnek, a magának a tényleges érdemi döntés elhárításának tekintem.

Mv: Ennek az egész újkori népvándorlásnak az egyik sarkalatos pontja ez a bizonyos dublini egyezmény, amit Magyarország ugye igyekezett betartani. Mások viszont nem. Ön erről beszél, hogy akkor van-e egyáltalán értelme ennek? Hogy látja?

Völner Pál: A dublini jog az egy halott jog. Tehát nem tartja be senki, azok sem tartják be, akik nem regisztráltatják a bevándorlókat, legális bevándorlókat, azok sem, akik meghívják őket Németországba vagy éppen a tagállamukba. És a legfőbb probléma a dublini egyezménnyel, hogy nem oldja meg sem rövidtávon, sem hosszú távon ezt a kérdéskört, ugyanis ellenőrizetlenül, ok nélkül beengedi a migránsokat, s utána pedig nincs egy hatékony mechanizmus, hogyha már megtörtént a belső kiválogatásuk, hogyan lehet azokat visszatoloncolni, akik érdemtelenül akarnak élni ezzel a lehetőséggel.

Mv: Elevenítsük fel egy kicsit, nem biztos, hogy erre mindenki emlékszik, hogy mi ennek a dublini egyezménynek a lényege és milyen körülményekre született?

Völner Pál: Korábbi szabályozásban Magyarországon hogyha valaki menedékkérő volt, tehát eleve töredékszámokról beszélünk, tehát tizedannyi menedékkérő nem volt akkor az unió területén, voltak a menekülttáborok, ahol gyakorlatilag amíg eldöntötték, elbírálták a kérelmüket, addig zárt körülmények között voltak és utána annak megfelelően utazhattak tovább. Dublini egyezmény az felszabadította, beengedjük a bevándorlókat, menedékkérőnek nyilváníttatják magukat, vagy kérik ezt a státust, és amíg elbírálásra kerül, addig szabadon mozoghatnak Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy az unió területén is, hiszen schengeni határok vannak, és gyakorlatilag ellenőrizetlen tömegek szabadultak rá Magyarországra és hát főképp Németország, de Svédországra is, amelyek célállamok voltak.

Mv: Völner Pálnak, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának köszönöm szépen.

(Igazságügyi Minisztérium)