Völner Pál államtitkár Baranya Róbertnek adott interjúja 2017. október 2-án jelent meg a Magyar Hírlapban.

Világos, hogy Brüsszel zöld lámpának tekinti az Európai Bíróság Magyarországot elmarasztaló kvótaítéletét ahhoz, hogy egyúttal fel is gyorsítsa és automatizmussá tegye a migránsok gyors ütemű betelepítését a kontinensre – állítja Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára. El tudtuk fogadtatni az Emberi Jogok Európai Bíróságával, hogy a bangladesi migránsok ügyében hozott ítélet lavinát indíthat el és súlyos következményekkel járhat – mondta a lapunknak adott interjúban Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára. Szerinte keresetünk elutasítása ellenére érdemes volt belevágni a kvótaperbe, mert enélkül már talán a kötelező kvótákon is túl lennénk.

– Szakértők szerint nagy szó, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája befogadta a bangladesi migránsok perében benyújtott magyar fellebbezést. Találtak valami megfontolandót a magyar álláspontban? Vagy elfogadták azt a jogi érvünket, amit nem lehet megkerülni?

– Érdemes először felidézni ezt a teljesen abszurd esetet: a két bizonytalan hátterű, kétes személyazonosságú bangladesi menedékkérő – Ilias Ilias és Ahmed Ali – tranzitzónában való elhelyezése ügyében az EJEB elmarasztalta, ráadásul tízezer euró kártérítés megfizetésére is kötelezte hazánkat. Ez az egész ügy rávilágít arra, hogyan is zajlik a milliárdos migránsbiznisz a Soros-szervezetek közreműködésével. A két menedékkérőről tudni kell még pár fontos dolgot: egyrészt azt, hogy azóta nyomtalanul eltűntek a magyar hatóságok látóköréből, másrészt pedig azt, hogy a Soros-féle Helsinki Bizottság karolta fel, képviselte őket. Ami az EJEB működését illeti, azt mindenképpen tudni kell, hogy akkor kerülhet a Nagykamara elé egy eset, ha olyan kérdéseket vet fel, amelyek az átfogó, minden tagállamra kiterjedő szabályozásra hatással lehetnek. Továbbá akkor is van erre lehetőség, ha az ügy társadalmi kihatásai túlmutatnak az adott eseten, vagy éppen olyan joggyakorlatot szükséges kialakítani, amire a Nagykamara döntése iránymutatást nyújthat. A két bangladesi ügyében azt az érvünket tudtuk elfogadtatni, hogy ez az eset lavinát indíthat el és súlyos következményekkel járhat, mert a döntés alapján bárki, aki bekopogtat Európába és nem engedik be, jogosult tízezer euró kártérítésre. Könnyen belátható, ez kialakíthatna egy olyan joggyakorlatot, amely adott esetben gazdaságokat rendíthetne meg. Még ha végül nem is adnak nekünk igazat, világossá kell tenni, hogy ez mint általános szabály nem lehet működőképes. Azt egyébként a balliberális „jogvédők” és sajtó általában elfelejti megemlíteni, még az alapítélet is elismeri, hogy az embertelen bánásmód vádja, amire a bevándorlókat képviselő Helsinki Bizottság hivatkozott, nem volt valós.

– Ha már említette a Helsinki Bizottságot, a Nagykamara esetleg azt is figyelembe vehetné, hogy az ügyhöz ők készítettek szakvéleményt.

– Ez valóban kifogásolható jogi eljárás. Hogyan történhet meg az, hogy képviselek egy felet, és szakértőként én szolgáltatom az adatokat is az eljáráshoz? Ez nyilvánvalóan visszás mindenki számára. Remélem, hogy ezt is értékelni fogja a Nagykamara, és olyan forrásokból fog információkat szerezni, amelyek nem az egyik féltől származnak.

– Mennyit nyomhat a latban, hogy a két „sértett” bangladesi migráns azóta is ismeretlen helyen tartózkodik?

– Ez a részlet főleg a kártérítés megítélésének az ügyében válik érdekessé. Nincsenek meg, pedig semmi nem indokolja, hogy rejtőzködjenek. A Helsinki Bizottság egyébként nyilván boldogan átvenné helyettük a pénzt.

– Szakemberek szerint az eljárás lehet, hogy csak másfél év múlva fejeződik be. Ez jó vagy rossz?

– Nekünk nem származik hátrányunk abból, hogy később születik döntés az ügyben, hiszen a magyar jogi szabályozás, a határzár működik. A nagykamarai döntés előtt pedig nyilvánvalóan szó sem lehet arról, hogy fizessünk – ezt senki nem is kérdőjelezheti meg.

– Szeptember 26-án lejárt a migránsok áttelepítését célzó ideiglenes kvótahatározat. Az uniónak mit sikerült teljesítenie a tervezett áttelepítésekből?

– Összesen kilencvennyolcezer migráns áttelepítéséről volt szó, szeptember 22-én huszonkilencezer személy áthelyezése történt meg, és még körülbelül tizenkétezren várakoznak erre. Tehát legfeljebb negyven– negyvenötezer embert sikerülhet áttelepíteni. Ebből is jól látszik, hogy a gyakorlatban végrehajthatatlan, amit Brüsszel elvár, tehát egyértelműen politikai akcióról van szó, amelynek az a célja, hogy megágyazzanak egy állandó elosztási mechanizmusnak. Már be is jelentették, hogy a határidő szerintük nem jár le, folytatni akarják a betelepítéseket. Már újabb relokációs programról is beszéltek: ötvenezer migráns elosztásáról. Az Európai Bizottság bejelentése megerősítette, hogy Brüsszelben gőzerővel zajlik a Soros-terv végrehajtása, újabbnál újabb áttelepítésekről beszélnek. Világos, hogy Brüsszel zöld lámpának tekinti az Európai Bíróság kvótaítéletét ahhoz, hogy felgyorsítsa és automatizmussá tegye a migránsok betelepítését. A munkavállalásra feljogosító kék kártya nyílt megnevezése arra figyelmeztet, hogy Brüsszel most már nyíltan is legalizálni akarja a gazdasági migránsok betelepítését Európába, éppen úgy, ahogy az a Soros-tervben is áll. Ez bevándorlók millióit indítja el Európa felé, mert Brüsszel mindezzel azt üzeni, hogy Európa kapui nyitva vannak előttük.

– Van ilyen konkrét javaslat már az asztalon?

– Az Európai Bizottság a kvótaítélet napján bejelentette, hogy állandó mechanizmuson dolgozik. Az ellenünk indított kötelezettségszegési eljárás arra utal, hogy komolyan gondolják. Jól tudjuk, Soros Györgynek kezdetektől az a terve, hogy legyen egy ilyen állandó mechanizmus. A finanszírozását pedig úgy képzeli el, hogy az vagy a kohéziós támogatások rovására menjen, legyen adóemelés, vagy vegyenek fel hitelt a nemzetállamok. Persze mindeközben a felek taktikai visszavonulásokat hajtanak végre, vagy mint az olaszok, megváltoztatják az álláspontjukat. De talán azt is elmondhatjuk, hogy az európai polgárok véleménye és Európa vezető politikusainak a véleménye nem feltétlenül vág egybe, és talán van remény arra, hogy idővel olyan kormányok kerüljenek hatalomra, amelyeknek az álláspontja hasonlít Magyarországéra. Ami viszont elkeserítő, hogy az Európai Bizottságnál nem látszik semmiféle áttörés, változás. A bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ragaszkodik a teljesen hibás politikájához. És gondoljunk Angela Merkel nyilatkozataira is, aki egyrészt mondta, hogy a 2015-ös lépést már nem tenné meg, másrészt pedig azt, hogy ma is helyesnek tartja. Az egymásnak némiképp ellentmondó mondatok mellett jogi koherenciazavarok is körvonalazódnak. Az AfD és mások is rávilágítottak, hogy két évvel ezelőtt a német szabályokat is átlépte Merkel, hiszen a Bundestag felhatalmazása kellett volna a migrációval kapcsolatos döntéshez. Úgy látszik, hogy a nyugat-európai vezetők előszeretettel rendelik a jogot a politika alá a migráció ügyében – márpedig ez még soha, semmiféle jóra nem vezetett.

– Az állandó betelepítési kvóta ügyét ugyanúgy át lehet vinni fű alatt, mint az ideiglenes határozatot?

– Elméletben ez egy teljesen más jogi alapon álló konstrukció kellene, hogy legyen, hiszen ehhez jogszabályalkotásra lenne szükség. De félő, hogy kitalálnának egy olyan újabb jogi trükköt, mint 2015 szeptemberében, és – a kormány álláspontja szerint jogszerűtlenül – többségi döntéssel keresztülvinnék az elképzeléseiket. Az államés kormányfők tanácsában ugyanis mindenképpen egyhangú döntés kellene, így ott tudnánk is blokkolni az állandó, felső határ nélkül elosztási mechanizmusra vonatkozó javaslatokat. A kérdésbe egyébként az Európai Parlamentnek is lenne beleszólása, ugyanakkor egyrészt nem érzem olyan erős szereplőnek, amely akadályt gördítene egy ilyen terv elé, másrészt pedig azzal is tisztában vagyok, hogy a képviselők jelentős része, több mint egyharmada elkötelezett Soros-támogató.

– A most lezajlott német választások eredménye mennyire befolyásolhatja a német vagy akár az uniós bevándorlási politikát?

– A német választásoknak erős üzenete van: a német választók is fontosabbnak tartják a határvédelmet, mint a migránsok befogadását. A bevándorlás vált Németországban is a legfőbb problémává, a német emberek már a saját bőrükön érzik az elhibázott brüsszeli politika következményeit. Egyelőre azt sem tudjuk, milyen kormány lesz Németországban. Ha a korábbi nagykoalíció marad, akkor erős váltásokra nem lehet számítani. A liberálisok azt mondják, hogy vissza kell vinni a migránsokat a háború végén oda, ahonnan jöttek. A zöldek viszont bevándorláspártiak. Nehezen megjósolható, mi sülne ki egy ilyen koalícióból. Ugyanakkor az AfD parlamenti jelenléte szűkíteni fogja Merkelék mozgásterét. Ha megmarad ez a konfliktus a bevándorlással kapcsolatban, akkor tovább erősödhetnek. Vagy tovább erodálják magukat a nyugat-európai elitek ezzel a kérdéssel, vagy elfogadják a csendes többség véleményét és visszavesznek a lendületből.

– Visszatérve a kvótaperre, a számunkra kedvezőtlen döntés után ismét felmerül a kérdés, nem lett volna-e jobb csendben maradni és úgy nem teljesíteni a határozatot?

– Sokkal rosszabb lett volna, már itt lenne ezerháromszáz migráns, következhetne a családegyesítés, és pillanatok alatt több ezer emberről kellene beszélünk. És akkor talán már a kötelező kvótákon is túl lennénk, hiszen akkor be merték volna terjeszteni és keresztülerőszakolni a rendszeren. Biztos vagyok abban, hogy megérte kiállni ebben az ügyben. Ez a kormány nem akarja, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák.

– Hol a tart a kvóta nem teljesítése miatt hazánk ellen indított kötelezettségszegési eljárás?

– Most már a bírósági szakasz jön, ha a bizottság úgy dönt, hogy beadja a keresetet ellenünk. Ennek nincs határideje, de az ősz folyamán szerintem sor kerülhet rá.

– A kvótáról már volt népszavazás, most a Soros-tervről jön nemzeti konzultáció. Mi indokolja, hogy erről újra megkérdezzék az állampolgárokat?

– Brüsszel gyorsan nekilátott a Soros-terv végrehajtásának, egymást követik az erre utaló nyilatkozatok. Soros György korábban a Financial Timesban és más lapokban, eseményeken vázolta fel, amit végül az elmúlt két évben elszenvedtünk, és továbbra is ránk akarnak kényszeríteni. A nemzeti konzultáció arról szól, hogy ezeket a felvetéseket feltárjuk, és erről megkérdezzük a lakosságot. Szeretnénk minél magasabb részvételi arányt elérni, mert a kormány számára fontos a magyar emberek véleménye, hogy a jövőben ennek megfelelően hozhassa meg döntéseit, illetve hogy a folytatódó brüsszeli vitában is a magyar állampolgárok akaratát képviselhessük. A nyomás nem szűnik, ezért nekünk is időről időre meg kell mutatnunk, hogy ellenállunk.

– Jött-e már hivatalos válasz Orbán Viktor kormányfő megkeresésére, hogy Brüsszel fizessen 135 millió eurót, amiért megakadályoztuk a migránsok beözönlését?

– Csak politikai nyilatkozatok hangzottak el, pénz viszont egyáltalán nem érkezett.

(Magyar Hírlap)